Gedeon, Johanna
2 °C
21 °C

Befulladt budapesti nagyberuházások

2009.03.10. 11:29 Módosítva: 2009-03-10 12:26:24

A kormány lemond kiemelt beruházásainak zászlóshajójáról, a budai Vár fejlesztéséről. Az indok a kerületi önkormányzat akadékoskodása, de a válság is szerepet játszik, hiszen a felszabaduló pénzt a válság enyhítésére költik. Emellett több önkormányzati és magánberuházás is elakadt a válság miatt.

1. A budai Vár tovább vár

Véglegesen törölték a kiemelt projektek közül a budai Vár felújítását, jelentették be a legutóbbi kormányülés után. A kormány azzal indokolta a lépést, hogy az I. kerület Fidesz-vezetésű önkormányzata változtatási tilalom elrendelésével akadályozta meg a beruházást, de szóba került a válság is, mert a felszabaduló pénzt a gazdasági válság sújtotta vállalkozások munkahelyeinek megőrzésére költik.

A kerület egyébként azért tett keresztbe, mert álláspontja szerint a Dísz téri romépület felújítása, a beruházás előkészítése kapkodva, ötletszerűen, folyamatos rögtönzésekkel zajlott. Megtakarítás tízmilliárd forint. A Dísz téren a második világháború óta romosan áll a volt Honvédelmi Minisztérium és a budavári volt Honvéd Főparancsnokság épülettömbje.

2. Kormánynegyed: közpark lehet

Még sejteni sem lehetett a válságot tavaly januárban, amikor a kormány leállította a Nyugati pályaudvar helyére tervezett kormánynegyed építését. A legutóbbi, október pénzügyminisztériumi beszámoló szerint a kormány a MÁV-tól 8,52 milliárd forintért vásárolta meg a telkeket, majd 927 millió forintot költött rájuk, ugyanakkor egy független szakértő értékbecslése szerint 9,457 milliárd forintot érnek, azaz tízmillió forint nyereséget is elkönyvelhetnek, ha eladják az ingatlant.

Az eladást azonban a válság miatt felfüggesztették, mivel az ajánlott árak „drasztikusan estek”, mondta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szóvivője. Az MNV Zrt. hasonló okokból nem tűzte ki az eladás időpontját sem. Tervbe vették viszont a terület átmeneti hasznosítását, de konkrét terv még erről sem született. A szóvivő szerint olyan megoldáson gondolkodnak, mint a Városháza téren átmenetileg kialakított park. Az átadás egyébként idén lett volna. A megtakarítás a projekt elmaradása miatt ötvenmilliárd forint.

3. Elfáradt a Szervita téri óriáscsiga

Lapinformációk szerint felfüggesztették az Orco Szervita téri projektjét: a gazdasági krízis miatt az iraki származású Zaha Hadid által tervezett óriásbuborék jövője bizonytalanná vált.

Úgy tudjuk, hogy az ingatlanfejlesztő várhatóan kibekkeli a kritikus időszakot, azaz a jelenlegi formájában, irodaházként és parkolóházként üzemelteti az épületet, amíg nem jönnek a jobb idők. A Kortárs Építészeti Központ mindenesetre már kiköltözött az épületből.

4. Pirosat kapott a Ferihegyi gyorsvonat

A kormányzati negyed kútba esésével a ferihegyi gyorsvasút megépítése lekerült a napirendről, a vonal megépítése „már nem realitás”, erről Ughy Attila, a fővárosi önkormányzat városfejlesztési bizottságának elnöke beszélt 2008 júliusában. A tavaly év végén elkészült fővárosi közlekedési rendszerfejlesztési terv rövid vagy középtávon már nem is számol komolyan a lehetőséggel.

A repülőtéri tömegközlekedési kapcsolat kialakítására inkább a 3-as metró meghosszabbítását vagy az elővárosi vasútvonal fejlesztését tartják lehetséges változatnak. Később (egyszer majd), amikor Budapest is bekapcsolódik az európai nagysebességű vasúti hálózatba, ismét szóba kerülhet egy ilyen vasúti expresszkapcsolat a reptér és a városközpont között. Az eredeti tervek szerint 2008 végén már a Ferex névre keresztelt gyorsvasúttal suhanhattunk volna a Ferihegyre. A megtakarítás több tízmilliárd forint.

5. Elesett a Moszkva tér, álom maradt az Aquincumi híd

A főpolgármester tavaly októberben jelentette be, hogy túlvállalták magukat, és a válság csak megerősítette, hogy néhány beruházásról le kell mondani. Az áldozat az Aquincumi híd és a Moszkva tér.

A híd elmaradásában az is szerepet játszik, hogy az unió csak a vasúti felújítással együtt támogatta volna a mostani Újpesti vasúti híd mellé tervezett Aquincumi híd építését, de a MÁV és a főváros nem tudta szinkronizálni a két beruházást. A Moszkva tér átépítését már olyan sok politikus ígérte meg, hogy nem is érdemes felsorolni, a válság ezt a beruházást is elsodorta. Mindkét építkezés 2010 körül fejeződött volna be. A megtakarítás együttesen húszmilliárd forint (nem számolva az uniós támogatást).

6. Tovább rozsdáll a Tüskecsarnok

A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács október végén eredménytelennek minősítette a lágymányosi egyetemvárosban tíz éve befejezetlenül álló Tüskecsarnok hasznosítására kiírt pályázatot. A csarnok kiállítótérnek indult, 1998-ban már sportcsarnokot láttak bele, de amikor végképp magára hagyták, már nagy befogadóképességű konferencia-központ volt a terv.

A hivatalos közlemény szerint a most októberben egyedüliként pályázó Atlantis Congress&Events Hall Kft. volt az, aki elállt a szerződéskötéstől. A cég korábban jelezte, hogy a pénzpiaci helyzet és a cég befektetőinek bizonytalansága, valamint az egyetemekkel folytatott tárgyalások sikertelensége miatt visszalép. A cég egyébként tizenötmilliárd forintos konferencia-központot és két-háromszáz szobás szállodát álmodott ide. A tetőszerkezet fénybeeresztő tüskéiről elnevezett komplexum eddig az államnak több mint hatmilliárd forintjába került.

7. Csepel: szántó barnáll a city helyén

A csepeli szigetcsúcson kilencezer lakást, irodákat, kereskedelmi és szolgáltatóegységeket, egy új városrészt akart létrehozni a spanyol Fadesa. Szó volt arról is, hogy a cég hozzájárul a Galvani vagy az Albertfalvai híd költségeihez, és részt vállal egyéb közlekedési beruházásokban is, amelyekre a több tízezer ember megjelenése miatt lesz szükség a dél-pesti régióban. Hogy mindebből mi valósul meg most, hogy a Martina Fadesa csoport anyacége a válság miatt csődvédelmet kért, azt a kerület alpolgármester se tudta megmondani a Magyar Hírlapnak 2008 decemberében, abban azonban biztos volt, hogy a csőd hatással lesz a projektre.

A Fadesa három éve vásárolta meg 11,3 milliárd forintért a csepeli önkormányzattól az épülő szennyvíztisztító melletti 82 hektáros területet. Az elmúlt három évben semmi sem történt, még a közművesítéshez sem láttak hozzá, a kerületi és a fővárosi szabályozási terv sem készült el. Bár a spanyol anyacég csődje nyomán a Fadesa hatalmas kiárusításba kezdett Kelet-Európában, egyelőre annyit lehet tudni, hogy a csepeli projektet kulcsfontosságúnak tartják most is. Az építkezés idén biztosan nem indul el. Némileg előrébb tart a szomszédban az egykori ferencvárosi nagyvásártelep helyére tervezett Duna City-projekt, amelynek településrendezési szerződését várhatóan március végén írja alá a befektető és az önkormányzat.

8. Visszanyomták a Raifeissen-tornyot

Egy német tanulmány szerint a felhőkarcoló-építkezéseket érinti legjobban a világgazdasági válság. A Zsarupalota mellé tervezett 110 méteres, de csak 72 méter magasnak engedélyezett Raifeissen-torony építése a hivatalos indokok miatt viszont nem emiatt nem kezdődött meg 2009 elején, hanem azért, mert a fejlesztő és az önkormányzat nem tudott megegyezni a kapcsolódó beruházásokban, derült ki a napokban.

Az építkezés miatt ugyanis át kellett volna helyezni a metrókijáratot, sőt a fővárosi önkormányzat kért egy közparkot és egy 250 férőhelyes P+R parkolót is az engedélyekért cserébe, amit a befektető sokallt. Mindenesetre egyes vélemények szerint mivel az építtető már nyolc éve vár az engedélyekre, néhány év késedelem már nem fogja zavarni, pláne ha az egyébként is egybeesik a válságidőszakkal.

9. Hervadozik a Rózsadomb Hotel

A napokban került kalapács alá az egykori rózsadombi SZOT-szálló, amelynek újjáépítése hosszú hercehurca után 2007-ben kezdődött meg. Korábban úgy tűnt, megveszik az elszámolási viták miatt nyáron leállított beruházást, de az érdeklődő ingatlanfejlesztők a gazdasági válság miatt sorra visszaléptek.

A Rózsadomb Szálló végül a januári árverésen talált gazdára, fél áron, 24,4 millió euróért. Az új tulajdonos lapértesülés szerint a legnagyobb hitelezőnek tartott CIB Bankhoz kötődő cég, de a beruházás befejezése még rögösnek ígérkezik.

10. Újravizsgálják a Városház Fórum ügyét

A válság két ponton is érintette a fővárosi városháza ügyét. Az átépítésre kiírt pályázatot a holland Erick von Egeraat nyerte meg, de az eredmény kihirdetésével egy időben kiderült, hogy az építész budapesti irodája csődbe ment, és nem tudja kifizetni sem a 24-25 építész másfél havi bérét, sem az iroda bérleti díjait, sem a köztartozásait.

A fővárosi vezetés részéről némi csönd után kijelentették, hogy változatlanul Egeraat a nyertes, mert az építész nem cégként, hanem magánemberként pályázott. Másrészről Beleznay Éva főépítész az azt mondta, hogy a PPP konstrukcióban épülő komplexum terveinek kidolgozásakor még nem számoltak a világpiaci válsággal, ezért új ingatlanpiaci vizsgálatot kell elvégeztetniük. Így előfordulhat, hogy a tervezett 70:30-as aránynál is nagyobb teret engednének az üzleti zónának.