Egyéves hadjárat a falfirkák ellen

Október elején új, közös akcióba kezd a fővárost elcsúfító falfirkák ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Lát-Kép Egyesület és a Fővárosi Önkormányzat Városrendészeti Bizottsága, derült ki a keddi sajtótájékoztatón. A BRFK falfirkák elleni akcióprogramja már június elején megkezdődött, friss aktualitást a közgadasági egyetem épületének összefirkálása ad az akciónak, mondta el Jármy Tibor rendőr-őrnagy, a BRFK bűnmegelőzési osztályvezetője.

Megelőző akciók

A sokrétű cselekvési program kidolgozásába tavasszal vágott bele a rendőrség, majd csatlakozott hozzájuk Hanzély Ákos, világbajnok öttusázó vezetésével a Lát-Kép Egyesület és részt vesz az akcióban a Fővárosi Önkormányzat Városrendészeti Bizottsága is. A tervek szerint 2006. október elején indulnak és 2007 végéig tartanak majd a fokozott ellenőrzések a közterületeken és a megelőző akciók az iskolákban.

A munka részeként jogpolitikai javaslatokat is tesznek majd, legálfalak - azaz minden további nélkül befesthető felületek - kijelölését szorgalmazzák, iskolákban tájékoztató megbeszélésekre hívnák a diákokat, megismertetve őket a rongálások anyagi következményeivel. A rendőrség javasolja azt is, hogy az elkapott falfirkálók pénzbüntetés helyett inkább közmunka-büntetést kapjanak, így szembesítve őket saját viselkedésük következményeivel.

A közös cselekvés részeként összehangolják majd az összefirkált felületek megtisztítását, és a megelőző helyszíni akciókat. Megpróbálnak kapcsolatba lépni a firkálókkal, graffitis csoportokkal, a lakótelepi rendőrség kiemelten figyeli majd mozgásukat, és az internetes graffiti-fórumokat is szemmel tartják, vázolta a program részleteit Jármy Tibor.

Gombás fertőzés

Hanzély Ákos elsősorban azt akarta hangsúlyozni, hogy különbséget kell tenni a falfestményszerű graffitik és a legfeljebb kutyavizelethez fogható falfirkák között. Míg az előbbi a városi kultúra szép és - legálfalak rendszerével - támogatandó része lehet, addig az utóbbi - azaz a másodpercek alatt elkészülő "tag", névjegy - olyan mint a nehezen kezelhető gombás fertőzés: ahol megjelenik, ott hamarosan mindent elcsúfít a környezetében.

A tagelők tevékenysége nehezen érhető tetten, tíz firkászból legfeljebb egyet kapnak el a rendőrök. Ezért egyfelől aktívabb rendőri jelenlétre van szükség, másrészt az ingatlantulajdonosok felelősségéről is el kellene gondolkodni, szögezte le Hanzély. Az egykori sportoló szerint a nyugati tapasztalatok azt mutatják, hogy a falfirkáló azért fújja fel, rajzolja névjegyét, hogy azt mások - bandatársai, rivális csoportok tagjai - lássák. Ez egyfajta játék, területmegjelölés, mint a kutyáknál a territóriumkijelölő vizelet. Ezért az összefirkált ház, üzlet, ingatlan tulajdonosának azonnal lépnie kellene, amint megjelenik egy felirat a falon: ha az éj leple alatt felfújt tag reggelre eltűnik, akkor hiába "dolgozott" a graffitis.

A tulaj is felelős

New Yorkban az illetékes hatóságok számon is kérik a tulajdonosokat, ha nem takarítják rendszeresen a homlokzatokat, hozta a külföldi példát Hanzély, aki szerint a graffitifetőzésnek egyik oka a háztulajdonosok igénytelensége. Vannak már jó ideje olyan cégek, amelyek pár ezer forintért vállalnak homlokzattisztítást, mégis sok üzlet nem képes rászánni ezt az összeget, hogy tiszetességesen nézzen ki a portálja. A hosszan megmaradó firkák pedig vonzzák a többit, az összefestett felületek csak nőnek.

A becslések szerint évente százmilliós nagyságrendű összegeket emészt fel a graffitik elleni szélmalomharc. Az összefogás azonban a jelek szerint nem minden téren hatásos, a Lát-Kép felvetése, ami szerint az ingatlantulajdonosok felelősségét is vizsgálni kellene, egyelőre nem tűnik megvalósíthatónak. "Nincs napirenden a rendeletszigorítás" - mondta Danielisz Béla, a városrendészeti bizottság elnöke az Index kérdésére, hozzátéve, hogy a kerületi hatáskörbe tartozó szabályozásra nincs befolyása a fővárosi önkorményzatnak. Hanzély ezzel kapcsolatban újfent hangsúlyozta, hogy a megoldás pedig ez lenne, ki kellene kényszeríteni a "jó karbantartási kötelezettséget".