- Nagy-Britannia csütörtök éjjel a brüsszeli EU-csúcson megvétózta az EU-s alapszerződés módosítását igénylő, német-francia kezdeményezésre javasolt szigorúbb költségvetési szabályozást, az alapszerződés módosítására így nincs esély
- A javaslat automatikus szankciókat és szigorúbb költségvetési szabályokat fektetne le, cserében az Európai Központi Bank a csődközelben lévő országok állampapírjainak felvásárlásával mentheti ki az eurózónát
- Az eurózónán kívüli tagállamokban – így Magyarországon is – a britek kivételével a parlamentben szavaznak arról, csatlakoznak-e az egyezséghez
- Erre márciusig van idejük, amikor egy következő csúcstalálkozón a tizenhetek határoznak majd annak megvalósításáról és részleteiről.
-
Csütörtök este héttől péntek hajnali ötig tartott az EU-csúcs első napja, de az egész éjszakán át tartó tárgyalás sem hozott igazi áttörést a válság kezelésében. Miközben leminősítések és egyre nehezebben eladható állampapírok teszik bizonytalanná a kontinens gazdasági helyzetét és az euró jövőjét, nagy átfogó megoldást most nem találtak az EU vezetői.
-
Megrogyasztotta a forint árfolyamát az, hogy péntek hajnalra eldőlt: nem módosítják az uniós alapszerződést, ami a legegyszerűbb és leghatékonyabb megoldása lett volna az euróválságnak. A csúcs első estéje után úgy tűnik, Európa továbbra sem talál átfogó megoldást a válság kezelésére, amit a piacok rosszul fogadtak.
Fotó: Eric Feferberg -
"A nemzeti szuverenitás" része, hogy Magyarország eldöntse, csatlakozni kíván-e az EU alapszerződésének módosításához, nyilatkozta Orbán Viktor. Hajnalban még határozott elutasításról szóltak a hírek, most már inkább a parlamentre bízná a döntést a miniszterelnök.
-
Talán Orbán hallgatása miatt, de a brit sajtó alig tesz említést arról, hogy Nagy-Britannia mellett Magyarország is megvétózta az EU alapszerződésének módosítását. A mérsékelt lapok Nagy-Britannia izolációjáról beszélnek, a jobboldali sajtó ünnepel.
-
„A péntek hajnalba nyúlt egyeztetésről a 27 európai uniós tagállamból egyedül Magyarország távozott úgy, hogy nem érti a világ, mit akar. Ez nem jó, a diplomáciában általában nem szeretik, ha valaki kiszámíthatatlan” – mondta az uniós csúcs eddigi eseményei kapcsán lapunk kérdésére Balázs Péter egyetemi tanár, Magyarország volt uniós biztosa, 2009-2010-ben külügyminisztere.
-
A német lapok elsősorban a britek ellenkezésével foglalkoznak a tagállamok szigorúbb költségvetési szabályozását célzó EU-csúcs után, azt csak megemlítik, hogy a magyarok sem csatlakoztak az alapszerződés megváltoztatásához. Minden lap kiemeli, hogy az Egyesült Királyság teljesíthetetlen feltételeket támasztott. A Frankfurter Allgemeine Zeitung diplomatákra hivatkozva ugyanakkor megjegyzi, hogy ebben a kérdésben Magyarország még elmozdulhat.
-
A brit pénzügyi szektor védelme mellett saját pártjának euroszkeptikus szárnyának lázadásától is tarthatott David Cameron brit miniszterelnök, aki megvétózta az EU-s alapszerződés módosítását igénylő, leginkább német-francia kezdeményezésre javasolt szigorúbb költségvetési szabályozást. Svédország, Csehország és Magyarország pedig a parlamentjére bízná a döntést, ezekben az esetekben még nincs egyértelmű álláspont.
Fotó: Yves Herman -
Hétfőn a német pénzügyminiszterrel tárgyalt, szerdán az Európai Néppárt kongresszusán mondott beszédet Orbán Viktor. Mindkét alkalommal támogatta a szigorúbb uniós szabályozást, akárcsak Martonyi János, aki egy cikkében úgy fogalmazott, hogy ha az alapszerződés módosítása előmozdítaná a gazdasági és a politikai kohéziót, akkor azonnal kell cselekednünk. Igaz, Orbán csütörtökön egy francia lapinterjúban már utalt arra, hogy túl kockázatos szerződésmódosítással menni a fiskális unió felé.
-
Elképzelhető, hogy Írországban népszavazást kell tartani a pénzügyi unióról, jelentette ki Lucinda Creighton európaügyi miniszter, aki szerint "50-50" hogy ki kell-e írni a referendumot.
-
Meginogni látszik az euró megmentésére kitalált mentőmegállapodás egésze, jelentette helyszíni tudósítónk. A horvát csatlakozás ünnepélyes aláírása után újrakezdték a hajnalban már befejezettnek tetsző vitát. Dánia és Bulgária jelezte, hogy csatlakozna az időt kérő magyar-cseh-svéd hármashoz, ennek hatására komolyan felmerült, hogy csak az eurozóna országaira vonatkozzon az új szerződés. Magasrangú magyar külügyi forrásunk szerint dél körül úgy nézett ki, hogy a zónán kívüli tagállamok egyelőre mind kimaradnak. Kérdés, hogy a zónatag Írország megingása miatt nem dől össze az újabb kártyavár is.
Fotó: Thierry Roge -
"Értelmetlen lenne", ha egy eurozónán kívüli tagállam aláírná a csütörtökön előterjesztett szerződést, jelentette ki pénteken Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök, jelentősen keményítve eddigi álláspontján. Svédország eredetileg csak azt jelezte, hogy a kérdésről a parlamentjének kell döntenie, de Reinfeldt nyilatkozata elutasító. "Az egész kicsit visszás, hiszen a szövegtervezetben az eurozóna tagországainak ír elő kötelmeket és kötelezettségeket, egy zónán kívüli tagállam épp ésszel nem írhatja ezt alá" - mondta.
-
"Attól tartok, Nagy-Britannia komolyan lefele sodródik Európától. Hova? Erős szövetségben Magyarországgal..." - írta a Twitteren Carl Bildt svéd külügyminiszter, még azelőtt, hogy miniszterelnöke a brit álláspont mellé állt.
-
Győri Enikő, a magyar külügyminisztérium európaügyi államtitkára hivatalosan is megerősítette korábbi értesüléseinket, hogy immár Dánia és Bulgária is parlamenti jóváhagyáshoz köti az euroövezeti megállapodás aláírását.
-
A volt munkáspárti európaögyi miniszter, Denis MacShane szerint Cameron vétója után "kevés értelme maradt Nagy-Britannia EU-tagságának". "Történelmi fordulóponthoz értünk, ahol Nagy-Britannia akár ki is szállhat, hiszen az EU jövőjéről nélkülünk döntenek. A 17+6 [az eurozóna országai és a hat zónán kívüli csatlakozó] dönt majd a kereskedelem és a pénzügyek új szabályairól, Nagy-Britannia pedig vagy betartja ezeket mint Norvégia és Svájc, vagy kikerül a közös piacról" - nyilatkozta a Telegraphnak.
-
"A várakozásoknak megfelelően" alakult az EU-csúcs, közölték európai központi banki források a Reuters hírügynökséggel. Állításuk szerint a bank továbbra is legfeljebb heti 20 milliárd euróért vesz államkötvényeket, nincs szükség komolyabb beavatkozásra.
-
A Sky News tudósítójának értesülései szerint nem csak az ír politikusok beszélnek nyíltan a népszavazásról, Lengyelországban is referendum dönthet a csatlakozásról.
-
A magyar kormány hajlandó aláírni az eurozóna tagállamainak kormányközi megállapodását, nyilatkozta a BBC-nek Győri Enikő európaügyi államtitkár. Tagadta, hogy a magyar kormány elutasította volna a szerződés tervezetét.
-
Kemény szavakkal bírálta az Európai Uniót Václav Klaus cseh elnök, írja a horvát Jutarnji List. "Európát komolyan megviseli a pénzügyi válság és már nem példája a jó szervezetnek. Ezt az európai vezetők nem hajlandók elfogadni. Változik a világ, Európa már csak fut a nemrég még fejletlen gazdaságok után. Európa nem hajlandó elfogadni ezt az új realitást, azt hiszi, még mindig példakép, pedig ez már nem igaz" - jelentette ki Brüsszelben. Horvátországban a nap fő sztorija mindemellett nem a válság, hanem a horvát csatlakozás.
-
„A baj furcsa hálótársakat alakít ki” – írja a Financial Times Beyondbrics blogja az éjjeli uniós tárgyalásokról. A lap szerint David Cameron meg fog lepődni pénteken, hogy az éjszakát Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel töltötte, miközben a többi huszonöt kormányfő máshol gyűlt össze.
Fotó: Thierry Roge -
A Telegraph legfrissebb értesülései szerint Nagy-Britannián kívül az EU összes tagállama hajlandó csatlakozni az eurozóna megmentését célzó kormányközi megállapodáshoz. A Reuters értesülései szerint az eurozónán kívüli kilenc tagállam, köztük Magyarország, a parlamenti konzultáció után csatlakozhat a szerződéshez.
-
"Az Egyesült Királyság evezős csónakba ugrott Magyarországgal a 25 tagállam szupertankere mellett. Ez gyengeség, nem erő" - írta David Miliband volt munkáspárti külügyminiszter a Twitteren.
-
Dán diplomáciai forrásból úgy értesültünk, hogy a dán miniszterelnökasszony is hasonló helyzetbe keveredett, mint Orbán Viktor. A tanács hivatalos közleménye ugyanis azt írta, hogy a dánok igent mondtak az alkura, miközben a dán kormány valójában az időt kérők közé pozicionálta magát. Állítólag a dán sajtó hasonló értetlenséggel lobogtatta az állásfoglalást hajnalban, mint tették ezt magyar kollégák délelőtt. A fontos különbség annyi, hogy Orbánnal ellentétben Helle Thorning-Schmidt kiállt a dán újságírók elé és viszonylag gyorsan tisztázta, hogy a tanácsi állásfoglalás nem pontos és nem végleges. A dán diplomata szerint is kaotikus lett a hajnali ülés vége.
-
Szerettük volna megtudni, mi a Külügyminisztérium hivatalos álláspontja a brüsszeli EU-csúcs után, csatlakozik-e Magyarország az eurózóna megmentése érdekében kitalált pénzügyi szigorításokhoz. A külügy válasza az volt, hogy ebben a kérdésben a Miniszterelnökséget vagy a kormányszóvivőt keressük. A külügy válasza azért lett volna érdekes, mert nem voltak előjelei annak, hogy Magyarország nemet mondana vagy akár hezitáló álláspontot foglalna el az EU-csúcson. Martonyi János külügyminiszter a European Voice-ban csütörtökön megjelent írásában ugyanis amellett áll ki, hogy az övezet stabilizálása érdekében egyesítsék az eurózóna országainak szuverén adósságát. Azt is írta, hogy "ha úgy hisszük, hogy a(z uniós alap)szerződés megváltoztatása előmozdítaná a gazdasági és a politikai kohéziót, akkor azonnal kell cselekednünk".
Fotó: Eric Feferberg -
Tisztázta álláspontját Magyarország, írja a BBC. A brit közszolgálati hírügynökség jelentése szerint a kormány a parlamenttel konzultál majd az előterjesztett javaslatról, amit Nagy-Britanniával szemben nem utasított el.
-
"Már csak egyetlen probléma van, a britek elszigetelődése és marginalizációja. Ami sajnálatos, mert a szerződésnek semmi hatása nem lenne Nagy-Britanniára, hiszen csak az eurozóna országaira vonatkozik. Nem értem a brit álláspontot. Ha a népszerűségért feláldozzák a befolyásukat, az az ő dolguk" - nyilatkozta a BBC-nek Elmar Brok német konzervatív európai képviselő.
-
A brit miniszterelnök nem csak a brit érdekeket, a brit konyhaművészetet is védelmébe vette, írja a Daily Telegraph James Chappersre, a Daily Mail brüsszeli tudósítójára hivatkozva. Chappers állítása szerint Cameron a hajnalba nyúló tárgyalások után ragaszkodott a komplett angol reggelihez.
-
Kattintson!Fotó: John Thys -
Most.
-
Orbán: Izgalmas és Magyarország számára sikeres csúcson vagyunk túl. Az csak hétfőn dől el, hogy az eurózóna számára is sikeres volt-e, amikor látszik a hitelezők álláspontja. És eldől márciusban, a megállapodás végén.
-
Orbán: Mennyire szolgálta a csúcs Magyarország érdekét? Nekünk ez a legfontosabb. Érdekünk a zóna válságának megoldása. Az egész hajóraj spekulációs támadás alatt áll. Mi is. Bár a zóna válsága nem Magyarország válsága, így a válságkezelés nem lehet nekünk káros.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!