Hogyan kezdjem az öngondoskodást?
További Öngondoskodás cikkek
Az első lépés nem a befektetés, hanem annak az elérése, hogy tudjunk valamennyit megtakarítani. Ehhez két egyszerű ökölszabályt érdemes fontolóra venni: az egyik szerint először mindig magadnak fizess. Ez azt jelenti, hogy a megtakarítandó pénzt hónap elején, rögtön a fizetés után kell félretenni, nem pedig hó végén. A féretett pénzről meg el kell feledkezni egy időre, hogy véletlenül se jusson eszünkbe idő előtt felélni.
A másik, hogy mindig több legyen a bevételed, mint a kiadásod. Na ez már nem olyan könnyű, de odafigyeléssel elérhető. Ha mégsem sikerül és borul a mérleg, akkor azonnal lépni kell, különben elkezdődik az igen nehezen visszafordítható adósságspirál. Akinek ezt sikerül is elkerülnie, az legalább már nem jár rossz úton, de a rendszeres és következetes takarékoskodáshoz ez még mindig kevés.
Ahhoz, hogy tudjuk, hol lehet spórolni a családi költségvetésen, tudni kell, hol folyik el fölöslegesen a pénz. Ha jó könyvelők és pénzügyminiszterek vagyunk egyszemélyben, egy kockás füzet és egy ceruza kell, amin napról napra vezetjük a kiadásainkat. Néhány hónap alatt elegendő információ gyűlik össze ahhoz, hogy lássuk, hol lehetne okosabban költeni.
De van egyszerűbb út is: az odafigyelésben ma már különböző szoftverek is segíthetnek, ezek szemléletesen ábrázolják a kiadási és a bevételi oldal minden részletét. Ilyen szolgáltatás sajnos csak kevés hazai bank kínálatában szerepel, de léteznek ingyenesen letölthető, bankfüggetlen költségvetés-tervező szoftverek is. Igaz, ezekbe nekünk kell betáplálni az adatokat, de így is érdemes lehet legalább néhány hónapig használni őket - erről részletesebben ebben a cikkünkben olvashat.
Keskeny pallón, egyensúlyozva
A pénzügyi tisztánlátás után jöhet a meglévő hitelek szisztematikus visszafizetése. Először érdemes a kisebb törlesztőktől szabadulni (a gyorskölcsönöktől, hitelkártya adósságoktól és áruhitelektől), mert ezek kamatai jellemzően magasabbak, tehát ezek a hitelek a legdrágábbak. Aki úszik a kisebb, néhány tízezres- és százezres hitelekben, jól járhat, ha valamilyen adósságrendező hitelt keres, magyarul, egy olyan konstrukciót, amivel kiváltja szétaprózott tartozásait úgy, hogy egy kölcsönbe tömöríti őket.
Ennek a lépésnek három előnye is lehet: egy nagyobb összegű hitelre általában lehet alacsonyabb kamatozású konstrukciót találni, mint több kisebbre. Nem lehet halogatni egy-egy részlet befizetését, mert mindent egyben kell fizetni. Harmadrészt, egyetlen hitellel könnyebb átlátni, hogy hányadán is állunk a pénzügyekkel, mennyi szabadon költhető bevételünk van.
A nagyobb törlesztők – lakás- és autóhitelek - visszafizetése sokkal nehezebb, azonban a kisebb tartozások mielőbbi lezárása és az újabb eladósodás elkerülése biztosan hasznosak.
Ha megmarad öt-tízezer forint, már érdemes volt rendet vágni a pénztárcában, ennyi pedig a PSZÁF-MNB öngondoskodásra buzdító kiadványai szerint könnyedén összejön azoknál, akik elkezdik tudatosan figyelni és kontrollálni a költéseiket.
Tízezer forinttal, gazdagon?
Ha mindent jól csináltunk, és tényleg marad egy-két tízezres a hó végén, azt sem érdemes azonnal elkölteni. A cél ugyanis nem csak az, hogy a hónap végére ne fussunk ki a fizetésünkből, hanem, hogy kezdjünk el takarékoskodni, akkor is, ha ez csak kis lépésekben megy.
Mindenek előtt a legfontosabb, hogy eldöntsük, hogy mire kell a félretett pénz. Nem mindegy ugyanis, hogy féléves, éves, vagy öt-tíz éves anyagi célok megvalósításába kezdünk. Ha tudjuk, hogy karácsonyi ajándékra, nyaralásra, egy hitel előtörlesztésére, lakásfelújításra, a gyerek iskoláztatására vagy a nyugdíjra gyűjtünk, csak akkor tudjuk kiválasztani a megfelelő befektetési formát. Ebben a PSZÁF alábbi ajánlása jó támpontot jelent.
A megtakarítás összege |
Befektetés típusa |
Ajánlott befektetési időtáv |
Kisösszegű (néhány ezer forinttól) |
Bankbetét típusú |
1-12 hónap |
Kisösszegű rendszeres megtakarítás (néhány ezer-több tízezer/hó) |
Lakástakarék pénztár |
minimum 4 év |
Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés |
minimum 10 év |
|
Befektetéssel kombinált életbiztosítás |
minimum 10 év |
|
Nyugdíj-előtakarékossági számla |
korhatárhoz közel minimum 3 év, egyébént több évtized is lehet |
|
Minimum 10 ezer forint |
Kincstárjegyek | 3-12 hónap |
Befektetési jegyek |
1-3 hónaptól több évig |
|
Banki, vállalati kötvények |
3 hónaptól több évig |
|
Minimum 50-100 ezer forint |
Államkötvények | Minimum 1 év |
Részvények | Lehet rövid futamidőre, de többéves távon kiegyensúlyozottabb lesz a hozam |
Akinek több, havi 30-50 ezer fölös forintja is van, az a megtakarításait szétválaszthatja. Így párhuzamosan lehet különböző megtakarítási formákat használva gyűjtögetni nyaralásra és az év végi karácsonyi bevásárlásra (bankbetét, kincstárjegy), a gyermek taníttatására vagy álmaink otthonára (lakás-takarékpénztár, vállalati kötvények, államkötvények, befektetési alapok), és még a nyugdíjas évekre is (befektetési alapok, unit-linked életbiztosítások, részvények). A lényeg tehát: különböző célokhoz más-más időtávot kell rendelni és ehhez eltérő befektetéseket kell választani.
Beteszem a bankba
Bár sokat szidják a pénzügyekben járatosabbak, pedig sok az előnye a bankbetétnek is, bizonyos célokra kifejezetten jól használható megtakarítási forma ez. Egyszerű, rövidtávon jól használható, nincs vele kockázat és könnyen hozzá lehet férni a pénzhez, ráadásul a legtöbb bank a számlacsomagok mellé havi néhány ingyenes pénzfelvételi lehetőséget is ad.
A bankszámla szinte úgy működik, mint az asztalfiók, csak biztonságosabb, kényelmesebb – sok bankszámlához ma már olcsó vagy ingyenes bankkártya-használati lehetőség is tartozik –, sőt, egy minimális, általában 0,1-0,2 százalékos látra szóló kamat is elérhető. Igaz, ennél többet elvihet a számlavezetési díj és illetve a különböző tranzakciók költsége - érdemes körülnézni az ingyenszámlák és a jellemzően olcsóbb online csomagok között. Akkor érdemes bankban tartani a pénzt, ha 1-5 hónapos távon szükség lehet rá. Ezen az időtávon már érdemes a lekötést választani, mert ilyenkor magasabb kamat jár, persze a pénz ekkor is elérhető, de a kamatokat veszítjük az idő előtti feltöréssel.
A különböző betéttípusok kamatlábának összehasonlításában az EBKM (egységesített betétikamatláb-mutató) segít eligazodni, amely éves szinten százalékban határozza meg a betétek tényleges hozamát – viszont nem tartalmazza a pénz elhelyezésének és felvételének a költségét.
A bankbetét után fizetendő kamatadó idén januártól 20-ról 16 százalékra csökkent, ezt a bank automatikusan vonja a hozamunkból, erre ezért nem kell külön is figyelni. A bankok szeretnek akciós betéti kamatokkal csábítani, ezek azonban egy kedvezményes időszak után általában lejárnak. Ezért érdemes az akciós időszak utáni feltételek alapján betéti számlát választani. Szintén érdemes összehasonlítani a hasonló banki termékeket, az olcsóság vagy az ingyenesség nem mindig kifizetődő. Érdemes számításba venni, hogy több számlacsomaghoz valamilyen ingyenes pluszszolgáltatás jár, ez lehet élet-, utas- vagy lakásbiztosítás, ingyenes bankkártya és online bankolási lehetőség is.
A bankbetétek legfőbb előnye a biztonság. Jelenleg 50 ezer eurónak megfelelő összeget (kb. 13,5 millió forintot) kockázatmentesen, az Országos Betétbiztosítási Alap garanciája mellett tarthatunk a számlánkon. A bankbetét legfőbb hátránya is ugyanez, tehát a biztonság, mert ez valójában költséges, amit a más befektetéseken elérhetőnél általában (normális piaci viszonyok között) alacsonyabb kamatokban fizetünk meg. Aki többet szeretne, annak érdemes kockázatot is vállalnia, hogy mekkorát, az a következő cikkünkből derül majd ki.