Betesszük, a kormány kiveszi

Bár sok volt a cikkcakk, végül a héten ismét a pénztárcánkba nyúlt a kormány: csütörtökön elfogadták a legújabb megszorítást. A csomag több szektort is érint, ráadásul egyes részletei csak az utolsó pillanatra alakultak ki: közel a duplájára emelkedik a pénzügyi tranzakciós illeték, a kamatjövedelmeket 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli, nő a bányajáradék, a vállalatok távközlési adója, a bankok pedig egyszeri befizetésre kényszerülnek.

A bankok két szempontból sem jártak jól: az egyszeri befizetés helyett a kormány eredetileg azt tervezte, hogy 7 százalékot lecsíp a bankoknak visszafizetendő önkormányzati adósságból, ez a terv azonban végül meghiúsult, miután információink szerint hitelminősítők informálisan jelezték, hogy ezt a lépést részleges államcsődnek értékelnék. Ehelyett jött végül az újabb durva különadó, így a bankoknak az eredetileg tervezett önkormányzati adósságlecsípésnél 30 milliárddal többet, összesen mintegy 75 milliárd forintot kell befizetniük.

Emellett emelkedik közel duplájára a tranzakciós illeték, amit minden valószínűség szerint mi fizetünk meg: a bankok közül az MKB már jelezte is, hogy drágítja a pénzmozgatást. A tranzakciós díjjal minden ezer forint után hat forintot fizetünk, és számítások szerint a legújabb megszorítások egy átlagos banki ügyfél zsebéből évi ötezer forintot vesznek ki. Ez pedig lényegében azt jelenti, hogy elviszi a rezsicsökkentést a csekkadó, a megemelt kulcsokkal ugyanis sok helyen nem marad semmi a rezsicsökkentés hatásából.

Az adóemelésekkel a telefoncégek sem jártak jól, a telefonadó emelkedésével újabb ötmilliárdot vesznek ki a Telekom zsebéből, viszont a kereskedelmi televíziók egyelőre fellélegezhetnek: a korábbi hírekkel ellentétben őszig nem lesz reklámadó. Úgy értesültünk ugyanis, hogy mégsem szavaznak jövő héten az adó bevezetéséről, inkább egyeztetnek még nyáron is az érintett cégekkel, akiknek a képviselői legutóbb csütörtökön ültek le tárgyalni Lázár Jánossal.

Takarékra állítják

Nemcsak a bankok, de a takarékszövetkezetek életébe is alaposan belenyúlt a kormány: gyakorlatilag vége a takarékok önállóságának, miután egy törvény minden takarékot egy centralizált szervezetbe terel. Bár a javaslat alapjaival a piac sem vitatkozik, tény, hogy a szektor tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő, ugyanakkor takarékszövetkezeti vezetők szerint problémát jelent, hogy az integráció kötelező, ráadásul az állam meghatározó szerepet kap az új szervezetben.

A kormány az összevonással százmilliárdos összeget is juttat a takarékoknak, azonban még így is kérdés, hogy az új szervezet a jelenleg tervezett formájában hosszú távon életképes lesz-e. Demján Sándor mindenesetre már a csütörtöki törvény elfogadása előtt tiltakozott a tervezet ellen, megpróbálva rávenni Orbán Viktort, hogy ne szavazzák meg az intézkedést.

Pedig Demján éppen örülhet a kormány egy másik döntése miatt: Töröcskei mellett az ő bankjába is beszáll az állam, jelentős összegért mindkettőben 49 százalékos kisebbségi tulajdonos lesz. A lépéssel az állam megpróbál közelebb kerülni annak az Orbán Viktor által felvázolt célnak a megvalósításához, hogy a bankszektorban a magyar tulajdoni arány elérje az ötven százalékot.

Hitelvesztés

Míg a takarékszövetkezetekkel kapcsolatos intézkedések gőzerővel haladnak előre, a kormány arra kényszerülhet, hogy újragondolja a devizahitelek szinte teljes tiltását: az intézkedés miatt Brüsszelben újabb kötelezettségszegési eljárás indul, az Európai Bizottság hivatalos felszólító levelet küldött a rendelet miatt.

Az Országgyűlés még 2010 nyarán tiltotta meg az ingatlan jelzáloghoz kötött devizahitelezést. A jelenlegi szabály az, hogy devizahitelt az kaphat, aki az igényelt devizanemben legalább a minimálbér 15-szörösét keresi. Jelenleg a minimálbér 98 000 forint, a szabály tehát azt jelenti, hogy közel 1,5 milliós devizajövedelem alatt senki nem kaphat Magyarországon devizahitelt, ami az Európai Bizottság szerint sérti a tőke szabad mozgását.

Matolcsy György ugyanakkor a héten ismét arról beszélt, hogy a devizahitel hibás termék, a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint pedig Magyarország nem fog engedni az ügyben, Orbán Viktor pedig csak annyit reagált, hogy majd megoldjuk másképp a korlátozást. Mindeközben még mindig nincs ítélet az év devizahiteles perében: a deviza vételi és eladási árakat nem tüntette fel az OTP egy hitelszerződésben, így a Kúria akár azt is kimondhatja, hogy a szerződés semmis.

Dráma

Nem csak a Bizottság levele okozott galibát a héten, kiderült például, hogy a zalai luc az utolsókat rúgja, nincs sok hátra a fajnak, miután a szarvas gyengíti, a szú pedig földre viszi a fát. A K&H úgy tűnik, szétküldte a konkurenciának az üzleti titkokat, amikor információkat kért internetes oldalának megújításához, majd azzal pályáztatott, és gyanús az az ügy is, amiben már a feltételek kihirdetése előtt megfelelt egy cég arra, hogy jelölőanyagot tegyen a benzinbe.

A baromfisoknak az olcsó tojás nem tetszik, a Zwacknak pedig amiatt fájhat a feje, hogy tavaly csak 1,4 milliárdot ittunk össze nekik, ami 15 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A Dunaferrnél brutális leépítés jön, az irodai dolgozók 40 százalékát is elküldhetik, miután a válság padlóra vitte a céget, veszélyben vannak a katások, és úgy tűnik, feltámad a dinnyekartell is.

A dohányosok sem néznek szép idők elé, alig lesz cigaretta az áruházakban, csak néhány boltba és benzinkútra jut trafik, de általában is tényleg nehéz lesz cigarettához jutni, miután egyelőre csak a trafikosok nagyjából fele kapott engedélyt is, és a nyíló helyek egyenlőtlenül oszlanak el. Trükközni nem érdemes, júliusban dohányrazziát indít a NAV, lecsapnak az engedély nélküli árusokra, és jobban ráállnak a csempészekre is. Az állam mindenesetre úgy tűnik jól jár, és milliárdot kaszál a trafikokon, mint ahogy az e-útdíjon is, ami pedig még sok sebből vérzik, a fuvarozók szerint pedig akár áruellátási gondokat is okozhat, így egyhónapos tesztidőszakot szeretnének kiharcolni az éles bevezetés előtt.

Ki nevet a végén?

Persze nem mindenkinek hozott rossz híreket a hét, Hajdú Péternek például elég jól megy a biznisz, milliárdosokkal vállalkozik együtt, és több cégben is érdekelt a szórakoztatás nagymestere. A Mol leányvállalata egy megnyert pernek örülhet, a lakásra vágyók annak, hogy még olcsóbbak lesznek a támogatott lakáshitelek, a Közgép pedig annak, hogy 30 milliárdos közbeszerzést nyert a héten.

A tőzsdén sem volt ok a panaszra, Budapesten a Richter kivételével az összes vezető részvény árfolyama emelkedett, a BUX index pedig majdnem 700 ponttal zárt magasabban, mint előző héten.

Az is jó hír, hogy féléves mélypontra esett a munkanélküliség, és 62 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, bár ebben jelentős szerepe volt a közmunkaprogramok felfutásának, és pozitív meglepetés a fizetési mérleg is, nagyobb lett ugyanis a többlet, mint várták. Dorkota Lajos annak örülhetett, hogy kinevezték az energiahivatal élére, egy volt közalkalmazott pedig Strasbourgban nyert pert, így 16 ezer eurónyi kártérítést kaphat. Végezetül a hét sikersztorija egy magyar vállalkozásé, ami New Yorkban tarol randi-Facebookkal, és már a new yorki egyetemista randik kétharmadát a honlap adja.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!