Cecília
3 °C
12 °C

Az év botránya közben a forint is elszállt

Ez történt a gazdaságban az év 5. hetében

2014.02.02. 08:05
30-40 milliárdot is zsebre tehettek offshore cégeken keresztül azok, akik beszálltak a kormány olcsó gázos trükközésébe. Az ellenzék vizsgálatot követel, egyelőre nem is válaszolt erre a kormány. Elszállt a forint, főleg a török helyzet miatt, de nem segített, hogy pozícióban lévő vezetőink többnyire bután szólaltak meg. Orbán is kicsit elszállt, amikor a verseny helyett a hatósági árakat magasztalta. A körmendi takarék betéteseinek pedig összesen egymilliárdjuk repült. Véget érhet a kasszakáosz, találtak bűnbakot is meg minden, és egyre érthetetlenebb, hogy miért nem köztisztviselők a Fradi focistái.

Ha valaki egy szelíd hétre számított, amikor a nagy pelyhekben szállingózó friss hó ünnepi köntösbe öltözteti a lestrapált utcákat, önnön ragyogásában fürödhet a város, csendes békesség és tetemes boldogság költözik felebarátaink szívébe, miközben gyermeki örömmel, egyetértésben építgethetjük közös hóemberünket az égig, annak romantikus ábrándjait nehezen csaphatták volna jobban tarkón az események.

Rögtön egy egészen elképesztő, Oroszországba illő történettel indult a hét, aminél szerencsénk van, ha csak a Tocsik-ügy ötvenszeresét nyúlhatták le.

Offshore cégeknél a rezsimilliárdok

A hétfőn az Index által nyilvánosságra hozott rezsibotrány nagy vonalakban következő: a távhősök támogatásának árnyékában offshore cégeket juttatott olcsó gázhoz az állami MVM kereskedőcége, a szálak pedig kajmán-szigeteki, ciprusi, svájci cégekhez vezettek.

Hogy levigye az árakat, a kormány 2011-ben rátenyerelt a nyugati irányból érkező olcsó gázforrásra, azt ígérve, hogy abból majd közintézményeket, megszorult távhőtermelőket segít. Ezzel egy időben viszont helyzetbe hozott egy homályos tulajdoni hátterű, de a Molhoz erősen kötődő magáncéget is, amelynek egy év alatt elképesztő mértékben, tízmilliárdokkal ugrott meg a nyeresége.

Az offshore hátterű cég azonnal magyarázkodni kezdett, de nem tagadta a vádakat, az NFM viszont megpróbálta megvédeni a fogyasztók szempontjából kiemelkedően hátrányos gázügyletet. Hogy pontosan kinél landoltak a tízmilliárdok, azt a szövevényes háttér miatt szorgalmas iparosmunkával kell még kideríteni, de az már biztos, hogy tulajdonosként érintett az ügyben a fehérvári focicsapat tulajdonosa, Garancsi István és a Wallis-alapító Nagy György is. De erős a gyanú, hogy a 100 leggazdagabb magyar közül fognak még ismert emberek előkerülni ennek kapcsán. Az ellenzék vizsgálatot akar, a kormány erre eddig nem válaszolt.

Mindenesetre államosítjuk a Főgázt is, miközben azt is megtudtuk Orbán Viktortól, hogy az energiapiacon a verseny nem hozna alacsonyabb árakat, és a differenciált rezsicsökkentés is hülyeség, mert a piaci energiaáraktól "a középosztály is elszegényedhet". Azt is elmondta, hogy a nonprofit energiaszolgáltatásnak még "a gondolatát" sem sikerült értelmeznie az EU-nak.

Fontos lehet még, hogy a költségvetési tanács elnöke szerint év közben elképzelhető idén még egy megszorítás. A kormányváltás óta egyébként több mint 30 százalékkal fizetünk több adót, csak jól elrejtve, nem személyi jövedelemadóként, hanem különböző fogyasztási adók mögé bújtatva.

Forintos gondok

Mindeközben már hétfőn esésnek indult a forint, a múlt pénteki 304 forintos euró hamar felment 307 forintra. Hét végig némi ingadozással pedig meg sem állt 312-ig, de járt 314 felett is az árfolyam., a forint zuhanása vezető hír volt a CNBC-n is.

    15 perccel késleltetett adatok. Forrás: portfoliofinancial.hu

    A forintesés legfőbb közvetlen oka minden bizonnyal Törökország. A törököknél ugyanis egyszerre jött össze a komoly politikai bizonytalanság, és hogy jelentős a folyó fizetési mérlegük hiánya. Mindez azonban nagyjából eddig is ismert volt, erre jött viszont még, hogy az amerikai jegybank elkezdett leállni a pénznyomtatási hullámmal. Törökország  megpróbálta komoly kamatemeléssel mérsékelni a török líra esését, egyelőre hiába. És azt sem szabad elfelejteni, hogy közben a forrongó Ukrajna is a fizetésképtelenség határára sodródott.

    Erre a befektetők elkezdték menekíteni az összes feltörekvő országból a pénzüket. Tőlünk egy kicsit jobban is, egyrészt mivel mi épp rendületlenül csökkentjük a kamatot, amitől még kevésbé éri meg forintot tartani, és olcsóbb a forint esésére játszani is.

    Oda kéne figyelni

    Az sem jött jól, hogy Matolcsy közben az újabb kamatcsökkentésről elmélkedett, a monetáris tanács tagokat jelölő Rogán szerint ez "csak a szokásos januári ingadozás", Pleschinger Gyula monetáris tanácstag pedig épp azt tartotta fontosnak kiemelni a Reutersnek, hogy a magyar jegybanknak nincs árfolyamcélja. A hétköznapi embernek mindez nem sok jót jelent.

    A 330-340-es euró azért felettébb valószínűtlen, mivel bár magas a deviza-államadósságunk és a növekedésünk várhatóan középtávon is nulla körüli lesz, a fizetési mérlegünk jó, ami durván leegyszerűsítve azt jelenti, hogy sokkal többet exportálunk, mint amennyi importot itthon el lehet adni és viszonylag sok tartalékunk is van. Azt pedig már rég beárazták, hogy a jegybankunk közel sem független a kormánytól, az osztrák jegybankelnök például épp most utasította vissza Matolcsy kitüntetését ezért.

    A 340-es eurót gyakorlatilag szinte csak irtózatos hülyeségekkel vagy szándékosan érhetnénk el, de az már komoly politikai veszteséget jelentene a kormánynak is. Ezért bízhatunk abban, hogy a mérsékeltek egy időre lecsitítják a tankönyveket olvasás nélkül elhajító unortodox kommandót. Ettől függetlenül azért érdemes lesz figyelni, hogy mi történik a világban.

    Most talán véget érhet a kasszakáosz

    Megtalálták a kasszakáosz egyszemélyes felelősét, aki nem más lett, mint a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal vezetője, Király Péter. Elvileg át is vállalják majd a szabályozási szerencsétlenkedés károsultjainak veszteségét, és extra türelmi idő is lesz, az eredetileg tavaly szeptember elsejei átálláshoz képest.

    A másik régebbi ügy folytatása, hogy Töröcskei Istvánék súlyosan szabálytalanul működő takarékjának hirtelen csődje után nagyjából egymilliárdot buknak a betétesek. A paksi bővítésről pedig nem sok újat fogunk megtudni, mert a 4 ezer milliárdos üzlet legfontosabb részleteit gyorsan 10 évre titkosították. Nem tudni, hogy itt milyen valós üzleti érdek sérülhetne, hiszen kétséges, hogy más atomerőművek is épülnének valaha az országban.

       5. heti záró 4. heti záró
    BUX 18 958 19 075
    OTP 4240 4350
    Mol 14 170 13 965
    Richter 4680 4744
    Magyar Telekom 310 307

    A hét eseményeihez tartozik még, hogy Matolcsy csodafegyverén viccelődtek banki vezetők, szerintük a magyar ingyenpénzosztás első szakasza leginkább bújtatott lakásvásárlásra volt jó. A Fővárosi Vízművek a csőd szélére került jelentős részben a rezsicsökkentés miatt, legalább egymilliárd kéne nekik a túléléshez. Az állami Szerencsejáték Zrt. újabb 250 milliós támogatásával elköteleződött a Fradi mellett, hiszen tavaly összesen 400 milliót adtak a hazai profi, tehát nem az államból élő csapatoknak. Pont tízszer ekkora ügy, hogy a NAV 2,5 milliárdot foglalt le egy hipermarketlánc áfacsaló húsbeszállítójánál. A GVH a kamuorosz pezsgőt bírságolta a fogyasztók megtévesztéséért.

    Azt pedig egy olyan ingatlanőrüt országban mint a miénk, nem árthat tudni, hogy német kutatások szerint a saját lakás komolyan szegényebbé teszi a lakosságot. A saját lakás ugyanis röghöz köti az embert, leköti a tőkéjét, elnyújtja a munkába járással töltött időt, ráadásul az ingatlanpiac néhány évtizedenként rendre összeomlik, maga alá temetve a lakástulajdonosok millióit.