Itt van a Quaestor-botrány minden részlete

Az egész ügy egy hatalmas csúsztatással kezdődött. A Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Hrurira március 9-én hétfőn éjszaka közleményt adott ki. Ebben azt írták, hogy a Buda-Cash-botrány olyan eladási hullámot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését, pánik alakult ki, az ügyfelek megrohamozták a céget, a Quaestor Csoport pedig hirtelen nem tudta a kifizetéshez szükséges pénzt előteremteni.

Azt írták, hogy a Quaestor Értékpapírnál vezetett számlákon az ügyfelek pénz- és értékpapírvagyona, azaz részvények, állampapírok rendelkezésre állnak, de a kötvények visszafizetése jelenleg nem lehetséges. Azt írták, ez mindössze egy technikai probléma, ami orvosolható, így csődeljárást kértek maguk ellen, és erről tájékoztatták az MNB illetékes vezetőjét is, ezen kívül állami segítséget is kérnek. Már egy nappal később, kedden reggel kiderült, hogy a Quaestor nem bontotta ki az igazság minden részletét.

Komolyabb dolgok a háttérben

Az MNB közölte, ők előző nap célvizsgálatot tartottak a Quaestor Értékpapírnál, ott szabálytalanságokat észleltek, - az öncsőd bejelentésétől teljesen függetlenül - részlegesen felfüggesztették a cég engedélyét és felügyeleti biztost neveztek ki. Közölték, hogy az intézkedés alatt az ügyfelek nem rendelkezhetnek értékpapírjaik és pénzük felett, büntető-feljelentést is tettek a hatóságnál. Windisch László, az MNB alelnöke pedig a parlament gazdasági bizottságának keddi meghallgatásán még többet mondott.

Bejelentette, hogy a gyanújuk szerint a Quaestor jóval több kötvényt bocsátott ki, mint amennyire engedélye volt, a jegybank szerint 150 milliárd forintnyi olyan fiktív kötvényt adhattak el, amelyet nem szabályosan bocsátottak ki. Az alelnök hangsúlyozta azt is, hogy a cégnek idén mindössze 5-6 milliárdos kötvényállományt kellett volna megújítania, ez önmagában nem indokolná a csőd bejelentését.

A pániknak persze valóban lehetett szerepe abban, hogy hirtelen elapadtak a forrásaik, de az MNB többször hangsúlyozta, hogy ennél sokkal komolyabb dolgok vannak a háttérben. “A visszaélés-sorozat nem egyszerűen a Quaestor csoport valamelyik tagjának esetleges egyedi üzleti lépése miatt történt, hanem bűncselekmény elkövetése miatt” - ismertette gyanúját a jegybank.

Még mindig nincs csőd

De a Quaestor nem csak ezzel kapcsolatban ferdített. A március 9-én éjszaka “bejelentett öncsődnek” a cégközlönyben nyoma sem volt. Miközben a Quaestor irodáiban sorban álló dühös tömegeknek csődről beszéltek, valójában kiderült, valójában sem a Hrurira, sem a csoport más cége nem adott be csődről szóló papírt. Az Indexen jelent meg először, hogy az egyik befektető a Quaestor irodában írásbeli tájékoztatást kapott arról, a cég csak március 19-én kérte a csődöt, vagyis tíz nappal első bejelentésük után. Néhány nappal később kiderült, formai okok miatt ez a beadványuk sem volt érvényes, így a mai napig a Quaestor egyetlen cége sincsen csődben.

Miután rákérdeztünk erre a felügyeletet végző, és felügyeleti biztost is kirendelő MNB-nél, azt mondták, ők nem a Hrurirát, azaz a kötvénykibocsátót, hanem a Quaestor-csoport másik tagját, a kötvényeket értékesítő Quaestor Értékpapírt függesztették fel, a felügyeleti biztos mandátuma is csak erre a cégre terjed ki. Azt írták, hogy így azt sem ellenőrizhetik, hogy a Hrurira kezdeményezte-e a csődöt.

Hozzátették ugyanakkor, hogy a Quaestor csoport vagyonának egészével felel a kibocsátott kötvényekért, a Hrurira a kötvényekből nyert pénzt továbbhitelezte a csoport többi tagjainak, ebből finanszírozták a fejlesztési projektjeiket, ezek adják a kötvények fedezetét is. A felelősség és a kártalanítás kérdései nem függenek a kötvénykibocsátó öncsődjének időpontjától. Az ügyfelek pedig nem azért nem férhetnek hozzá a pénzükhöz, mert csőd van, hanem azért, mert az MNB felfüggesztette az Értékpapír engedélyét és a kifizetéseket.

Cammog a nyomozás

Az ügy kirobbanása utáni szerdán, vagyis március 10-én a Nemzeti Nyomozó Iroda bejelentette, hogy csalás miatt indított nyomozást a Quaestor-ügyben, ismeretlen tettes ellen. Házkutatást is tartottak délután a cég Váci úti székházában. Papp Gábor, Tarsoly Csaba elnök-vezérigazgató jogi képviselője azt mondta, hogy Tarsoly és a dolgozók is együttműködnek a hatóságokkal. “A cégcsoport mind a 634 dolgozója azon dolgozik, hogy egyetlen befektetőjüket se érje kár” - mondta.

Pedig a Buda-Cash és a Hungária esetében is gyorsan állította elő a rendőrség az érintetteket - a Hungáriánál még az MNB bejelentésének napján, március 6-án őrizetbe vettek négy embert, a február 23-án este felfüggesztett Buda-Cash ügyében Orbán Viktor miniszterelnök két hétre rá már kattanó bilincseket sürgetett, végül a cég több vezetője március 10-én került előzetesbe. A Quaestor esetében azonban Tarsoly Csabát, a cég vezérét még két és fél héttel a cég felfüggesztése után sem hallgatta ki a rendőrség.

Politikai nyomás itt is van. A Hír24 kormányközeli forrásból március 24-én egyenesen úgy értesült, hogy Tarsoly két napon belül már előzetes letartóztatásban lehet, amit az is alátámaszt, hogy Rogán Antal fideszes frakcióvezető hétfőn a Parlamentben is jelezte: „gyors munkavégzést várunk el a hatóságoktól.” Ez végül bejött: tegnap, csütörtökön őrizetbe vették Tarsolyt. 

Különös fejlemény a rendőrségi munkában az is, hogy először budapesti rendőröket állítottak rá az ügyre. Aztán mint kiderült, múlt héten egy tízfős nyomozócsoportot hozott létre az Nemzeti Nyomozó Iroda, az embereket állítólag vidékről, különböző megyékből hozták, velük cserélték le a budapesti rendőri csapatot. Állítólag külön irodát kaptak, és minden eszközt, ami a munkájukat segítheti. 

Van itt ez az Orgován

A Quaestor ügyében további furcsaság, hogy miközben egyik cégüket már MNB-s biztos felügyelte, a rendőrség pedig csalás miatt nyomozott, nem pusztán a cég vezetése élvezett teljes szabadságot – Tarsoly Csabát ki sem hallgatták –, de változások történtek a csoport néhány cégének tulajdonosi szerkezetében és vezetőségében.

Mint az Index megírta, a cégjegyzékből kiderül, hogy a csoport anyavállalatának tulajdonosa március 16-tól már nem a lichtensteini INSULA Management Estabilishment, hanem a kötvénykibocsátásokat végző Hrurira Kft. A vezérigazgatói pozícióba pedig egy Orgován Béla nevű, tápiósági férfi került.

Csakhamar kiderült, Orgován többszörösen büntetett börtönviselt, volt közmunkás, akinek középiskolai végzettsége sincs, egy ideje azonban a falubeliek szerint azzal dicsekedett, hogy munkát és autót kapott a fővárosban. Orgovánt kedden este a rendőrség is kereste, de akárcsak az újságírók, nem találták otthon.

Az egyhetes vezércsere jelentősége ma még nehezen látható. Az mindenesetre kijelenthető: Orgovánt nyilván nem terheli semmilyen felelősség a 16-a előtt bekövetkezett és a cég bedőléséhez vezető eseményekben. Az azonban, hogy a kármentésben, az ügyféltájékoztatásban, a cégcsoport válságmenedzselésében kit milyen felelősség terhel, ha felmerül a későbbi vizsgálatokban, hát legalábbis érdekes kérdés lesz. 

Mindig megússzák

Közben Orbán Viktor már arról nyilatkozott, hogy a hasonló ügyekben az szokott történni, hogy azok, akik kicsalták az emberek pénzét, valahogy mindig megússzák.

„Azért tudják megúszni, mert valahogy az a vagyon, amelyből kártalanítani lehetne az embereket, kézen-közön ilyenkor el szokott tűnni: tág tere nyílik a jogászkodásnak, és mire a kormány vagy a felügyeleti szervek intézkednének, kiderül, már nincsenek is meg a vagyontárgyak" – mondta. Hogy a vagyon kimentését megakadályozzák, a Fidesz törvényjavaslatot is beadott, Rogán Antal pedig azt mondta, nem engedik elmenekülni a felelősöket.

A jók pénzéből mentik a rosszakat

Ezután jött az újabb váratlan húzás: Tarsoly szerdán bejelentette, inkább visszaül a vezéri székbe, már sajnálja, hogy hallgatott reorganizációs tanácsadójára és hagyta, hogy kinevezzék helyette Orgovánt, azt mondta, hogy ő nem is tudott arról ki ez a férfi. Így úgy tűnhet, mint ha menekülni akarna a felelősség alól, pedig erről szerinte szó sincs, valójában mindenben együttműködik a hatóságokkal.

“Mindent megteszek olyan befektetők bevonására, akik segítséget jelenthetnek a cégcsoport értékeinek ügyfelek számára történő megóvásában” - közölte Tarsoly. Hogy a manőver pontosan milyen célokat szolgált, mi volt, vagy mi lett volna Orgován szerepe a történetben, egyelőre nem tudjuk. Az mindenesetre enélkül is egyértelmű: néhány napig a cég működéséért a jogi felelősség Orgovánt terheli. 

Nem tudjuk azt sem, hogy az ügyfelek mikor és mennyit láthatnak vissza a pénzükből. A nagyjából 32 ezer kötvényesből 22 ezer ügyfél tartott a Quaestornál 6 millió forint alatti megtakarítást, ez az az összeg, amennyit a Befektető-védelmi Alap legfeljebb kártalanít tagjainál. Csakhogy a vállalati kötvények után alapvetően nem jár kártalanítás, arról pedig még jogi vita folyik, hogy mi a helyzet a fiktív kötvényekkel.

Az MNB álláspontja szerint a 150 milliárdnyi fiktív kötvény után fizetnie kell a Bevának, az Alap egyelőre saját jogászainak véleményére vár. Annyi biztos, arra nem elég a Bevában lévő pénz, hogy a fiktív részvények után kártalanítást fizessen, így ha erre kerül a sor, ahhoz a piac többi, szabályosan működő szereplőjének kell a szükséges pénzt összedobnia.

A külügy pénze is ott volt

A Quaestor-ügy legújabb izgalmas epizódja az Index hétfői cikkével kezdődött: megírtuk, hogy a külügy cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház is jelentős összegeket tartott a Quaestornál, és más állami cégek is érintettek lehetnek.

Szijjártó tárcája cikkünkre reagálva közölte, valóban tartottak ott 3,8 milliárdot állampapírban, illetve az Exim tőkeemeléséhez szükséges részvényeket, ezeket azonban sikerült még a cég bedőlése előtt kivenni. Keddre kiderítettük, a külügy éppen aznap, március 9-én vette ki a vagyonát, amikor az MNB már vizsgálódott a cégnél, és amikor este a Quaestor bejelentette a fizetésképtelenséget.

A külügy tagadta, hogy előzetes információja lett volna a Quaestor bukásáról, azt mondták, hogy az MNKH éppúgy figyelte a piaci folyamatokat, mint a többi befektető is, és látva a Buda-Cash bedőlését március 5-én a vagyon kivételéről döntött. A minisztérium időzítése azonban sokakban gyanút keltett, és az ellenzéki pártok is ráugrottak a témára. Szijjártó felelősségét firtatták és lemondását követelték, a külügyminiszter jó viszonya ugyanis Tarsollyal közismert, állítólag Tarsoly az utolsó pillanatban is Szijjártó segítségében bízott, a Quaestornak ráadásul a moszkvai és az isztambuli kereskedőházakban is közvetlen érdekeltsége volt.

A szorult helyzetbe került miniszternek aztán Orbán Viktor nyilatkozata nyújtott gyorssegélyt. A miniszterelnök szerdán bejelentette, tulajdonképpen ő kérte azt minisztereitől egy korábbi kormányülésen, hogy vegyék ki a pénzüket a brókercégektől, mert félt a Buda-Cash után meginduló lavinahatásról. Miközben az ellenzéki pártok emiatt bennfentességről és arról beszélnek, hogy a kormányzati pénzek kivonásának is szerepe lehetett a bedőlésben, a kormány azt hangsúlyozza, a lehető legtermészetesebb, a józan ész diktálta lépésre került sor, nem kockáztatták az állam pénzét, miközben pánikot sem kelthettek kerengő információk felerősítésével.

Bejelentése után tételes listát kértünk arról a Miniszterelnökségtől, hogy pontosan mely minisztériumok mely háttérintézményei mennyi vagyont kezeltek, vagy kezelnek brókercégeknél, mekkora összeget vontak ki a miniszterelnök kérésére. A listát egyelőre nem kaptuk meg.

Annyi biztos, a Fideszben március 4-én már tudtak arról, hogy a Buda-Cash bukása után újabb csaló brókercégeket találnak, az információ pedig sokfelé eljuthatott. Mint szerdán megírtuk, a frakció egyik tagja egy háttérbeszélgetésen már akkor felhívta a figyelmünket arra, hogy a más cégek is a Buda-Cash sorsára juthatnak, a Hungáriát és a Quaestort név szerint is megnevezte. A Hungárián néhány nappal később ütöttek rajta, a Quaestornál rákövetkező hétfőn jelentek meg az MNB munkatársai és függesztették fel a céget csalás gyanúja miatt.

A politikai felelősség kibogozását nem könnyíti az sem, hogy ma csak annyi egyértelmű: Tarsoly az elmúlt időszakban kontaktált a kormánnyal. A külügyi tárca határozottan cáfolta, hogy ebben Szijjártónak Péternek bármilyen szerepe lett volna, hogy de Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter azt ugyanakkor megerősítette: eljutott Orbán Viktor miniszterelnökhöz egy levél Tarsoly Csabától - hogy mikor, és mi állt benne, hivatalosan nem tudni. A Figyelő, majd az Index is úgy értesült, hogy Tarsoly a kamunak bizonyult csődbejelentést követően munkatársai előtt menthetőnek ítélte kormányzati segítséggel helyzetét, és ezért tervezett levelet írni.