Vendel
6 °C
21 °C

Sorsfordító dolgokról döntött a kormány

Ez történt a gazdaságban az év 51. hetében

2015.12.20. 16:50
A kormány minden létező eszközzel ösztönözni próbálja a lakásépítést és a gyerekvállalást, sokaknak sokmillió forint ütheti a markát az áfacsökkentés és a családtámogatás révén. Kiderült, ki az amerikai kitiltási botrány egyetlen vádlottja, tovább szűkítik a szereplők körét a letelepdési kötvények piacán. Közel egy évtized után monetáris szigorítás jött az USA-ban, kamatot emelt a Fed, ami a teljes világgazdaságra hatással lesz. Ez történt a héten a gazdaságban.

Brutális lakásáfacsökkentés jön 

Az új lakások áfájának drasztikus csökkentéséről döntött a héten a kormány. A most elfogadott törvény értelmében az új lakások áfája 27 százalék helyett 5 százalék lesz, első körben három éven keresztül, 2016. január 1-jétől 2019 végéig. Vannak azért megkötések: 

  • Akkor lehet az öt százalékos kulcsot alkalmazni, ha a lakást még nem vették használatba, vagy már használatba vették, de a a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.
  • Családi ház esetén a 300 négyzetméternél kisebb, többlakásos társasház esetén a 150 négyzetméternél kisebb lakásokra lehet majd alkalmazni az alacsonyabb áfakulcsot.
  • A 300 négyzetméternél kisebb lakások esetén eltörlik az építési engedélyezési eljárást, csak bejelentési kötelezettség lesz.

A kormányt az késztette erre a lépésre, hogy a lakásépítés magától nem áll vissza a válság előtti szintre, pedig nagy szükség lenne új lakóépletekre. Arról, hogy miért nem építkezünk, itt írtunk bővebben. A lakásáfa csökkentése felforgathatja az ingatlanpiacot: új munkahelyeket teremthet az építőiparban, viszont felhúzhatja a telekárakat és az egyéb építési költségeket. 

A javaslatot eredetileg csak vállalkozásokra írták, de a szerdai kormányülésen döntöttek a program kibővítéséről magánszemélyekre is.

Tízmilliókkal kínálják meg a családokat

A csütörtöki kormányinfón Lázár János lakhatási támogatás képében érkező új családtámogatási formát lengetett be. Az ötlet lényege, hogy annak, aki három gyermeket vállal - akár úgy hogy egy gyermek sincs a vállalás pillanatában -,10 millió forint vissza nem térítendő lakástámogatást kaphat, és a magyar kormány ehhez még 10 millió hitelt is hozzátesz. A három gyermeknek tíz éven belül kell megszületnie, de előre vállalást csak házaspároknak enged majd a törvény. 

A lakástámogatást akkor kaphatják meg a családok, ha a lakás, amelyet vásárolnak, legalább annyi négyzetméteres, mint a családban élő gyermekek száma hússzal szorozva. Egy háromgyermekes családnak például legalább hatvan négyzetméteres lakást kell vásárolnia hozzá, ház vásárlása esetén pedig a szorzó harminc négyzetméterre nő. 

Ha valaki korábban részesült már csok-ban, akkor ennek összegét levonják a tízmilliós támogatásból, itt ugyanakkor még elég sok a nyitott kérdés. A magánszemélyekre is kibővített lakásáfacsökkentéssel és ezzel a támogatással együtt saját lakást építő családosoknak akár 25 millió forint is lehet az állami támogatás összege.

Látszik, hogy a kormány nagyon igyekszik a gyerekválallási hajlandóság felpörgetésén, hogy ez mennyire lesz sikeres, az egyelőre erősen kétesélyes. A magyar népesedéspolitika kérdését ebben a cikkünkben jártuk körül. 

Ákos + kormány vs. Telekom

A hét legabszurdabb eseménysorozata egyértelműen az Ákos-Telekom-magyar kormány-csörte volt. Miután a konzervatív nézeteit sosem titkoló énekes egy Echo TV-interjúban azt mondta, a nőknek nem az a dolguk, hogy annyit keressenek, mint a férfiak, szabályosan két pártra szakadt az ország. A dolog leglátványosabb következménye az lett, hogy az Ákost eddig szponzoráló Magyar Telekom felmondta az énekessel kötött szerződését arra hivatkozva, az énekes által képviselt értékek nem férnek össze a cég arculatával. 

De a java még csak ezután következett, a Kövér Lászlót ért kritikák óta amúgy is a témára kihegyzett magyar kormány ugyanis szívére vette az Ákos-ügyet, és közölték: válaszképpen felmondják szerződéseiket a Telekommal. Kovács Zoltán kormányszóvivő konkrétan úgy fogalmazott: az, hogy a Telekom kihátrált Ákos megül, meggyőződésük szerint

mind a magyar alkotmány szellemével, mind pedig betűjével ellentétes.

A bejelentés hírére a cég részvényei rögtön zuhanásba kezdtek, de hamar kiderült, hogy a döntés nem érinti a milliárdos beruházásokat, pusztán a minisztériumok mobilnet-előfizetéseiről van szó. A felbontott szerződések pontos költségeit még nem lehet tudni. Ha valóban lejárat előtt bontják fel őket, akkor ez a húzás valószínűleg pénzbe kerül majd az adófizetőknek. Ugyanakkor felmerült, hogy az egész csak kommunikációs húzás volt, és egy olyan keretszerződés felmondását jelentette be csütörtökön Kovács Zoltán kormányszóvivő, mely december 31-én amúgy is lejárna.

Kamatot emelt a Fed

Szerdán megtörtént, amire 2006 óta nem volt példa: az amerikai jegybank kamatot emelt. A Federal Reserve (Fed) az irányadó kamat 0,0-0,25 százalékos sávját 25 bázisponttal 0,25-0,50 százalékra változtatta, ami jelentős hatást gyakorol majd az egész világgazdaságra. 

Az emelés a dollár kamatát változtatja, de azon keresztül szinte mindent érinteni fog, mivel lényegében nincs olyan számottevő befektetési lehetőség a világon, ami független lenne a dollár után fizetett kamattól. Dolláralapon adjuk-vesszük az olajat és a többi energiahordozót, de az energián túli nemzetközi kereskedelem nem elhanyagolható része is dollárban történik, illetve sokan dollárban takarékoskodnak. 

 

A Fed azért emelt kamatot, mert az amerikai gazdaság mostanában egyre jobb mutatókat produkál: a jegybank közel jár inflációs céljához és a munkaerőpiac is jó állapotban van. Ennek ellenére sokan még most is tartottak a lépéstől, mert attól félnek, a megdráguló hitelezés visszaveti majd a vállalkozási kedvet. 

Ha az amerikai lépés hatására a Magyar Nemzeti Banknál is úgy döntenek, hogy emelnek a forint kamatán, akkor többek között drágulna az államadósság finanszírozása és lassulna a gazdaság. De nálunk is rosszabbul járnának a   feltörekvő nyersanyagországok, amelyek sokáig élvezte a gyenge dollárt, a kínai növekedést és a magas alapanyagárakat, a befolyó pénzt pedig eltapsolták. Az amerikai kamatemelésről és következményeiről itt és itt olvashat bővebben.

Fordulatok a kitiltási botrányban

Vesztegetés vádjával emelt vádat egy Tábor Viktor nevű férfi ellen az ügyészség abban az ügyben, aminek Vida Ildikó volt NAV-elnök USA-ból való kitiltása lett a vége.  

A vád szerint Tábort a Bunge lobbistája, Torba Tamás kereste meg, mert a cégnek  akkoriban nagyon rosszul ment a versenytársak áfacsalással kivívott versenyelőnye miatt.  A Bunge arra szerződtete a lobbistát, hogy járjon közbe azért, hogy 27-ről 5 százalékra csökkentse a kormány az étolaj áfáját.

Az ügyészség szerint Tábor azt mondta a lobbistának egy 2014. májusi találkozón,  kétmilliárd forintért el tudja intézni, hogy az 5 százalékra csökkenjen az étolaj áfája.   Táboron keresztül állítólag  Heim Pétera Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke üzente ezt a Bunge-nak, Heim azonban tagadja, hogy ismerné a vádlottat.

Heim Péter 2010-ben
Heim Péter 2010-ben
Fotó: Barakonyi Szabolcs

 

A lobbista azt hitte, Tábor  széles körű kormányzati kapcsolatokkal bír, és hogy a kétmilliárdos összegből magas beosztású hivatalos személyeket kellene megkenni az ügy érdekében.  

Az ügyészség szerint a lobbista elmondta a Bungénak az ajánlatot, a cég pedig ekkor azonnal megszakított a vádlottal minden kapcsolatot, jelezte a dolgot az amerikai követségen, majd Tábort kitiltották az országból.   

Tábor Viktor az ANT (Advanced Network Technologies) Kft. tulajdonosa és a CBA-ban is van egy kis tulajdonhányada. Az ANT-vel az elmúlt években sikeresen szerepelt közbeszerzéseken.   

Kiraktak pár céget a letelepedési buliból

Újabb érdekes fejlemények történetek a héten a letelepdési kötvények háza táján.  A gazdasági bizottság kedden úgy döntött, hogy nem lehetnek közvetítők azok a cégek, amelyek az elmúlt három évben nem hoztak be legalább száz kérelmezőt. A továbbiakban pedig azoknak a jóváhagyását is visszavonják majd, akik évente nem szereznek legalább ötven kötvényvásárlót. Igaz, azóta kiderült, még a saját maguk által hozott szabályt sem sikerült betartaniuk

Ezzel kitúrtak az üzletből két céget is,  a Máltán bejegyzett Discuss Holding Ltd.-t és a szingapúri Euro-Asia Investmentet. A cégeknek nem csoda, hogy nem jött össze a százas küszöb: az  Euro-Asia alapítója éppen múlt héten  panaszkodott  arról, hogy 40-50 értékesítés után szándékosan kihúzták alóla a teljes kínai piacot.

A letepedési kötvényeken hatalmasat kaszáló, gyanús hátterű offshore cégekről már többször is írtunk, a modell működéséről itt és itt olvashat részletesebben.