Az orosz szankciók fájnak, de nem annyira

A kereskedelmi és pénzügyi szankciók a külpolitika eszközei, céljuk a szankcionáló ország geopolitikai érdekeinek érvényesítése. A szankciók természetéből adódik, hogy gazdasági károkat okoznak, nem csupán a szankcionált országban, de a szankciót kivető ország egyes gazdasági szereplőinél is.

A Krím félsziget orosz megszállására és Oroszország kelet-ukrajnai beavatkozására adott válaszul, 37 ország – köztük Magyarország – 2014 márciusától szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. A kezdeti, célzottabb intézkedéseket 2014. júliustól átfogóbb gazdasági szankciók követték, melyre válaszul Oroszország importtilalmat vetett ki egyes mezőgazdasági és élelmiszertermékekre. Mekkora exportveszteséget okoztak Magyarországnak ezek a szankciók?

Julian Hinz és Matthieu Crozet friss tanulmánya megmérte a szankcionáló országok exportveszteségét a konfliktus kibontakozásától, azaz 2014 elejétől 2015 végéig. (A tanulmány készítésekor 2016-os adatok még nem álltak rendelkezésre.) Az exportveszteség becsléséhez megnézték, mennyivel tért el az Oroszországba irányuló tényleges exportforgalom attól a hipotetikus exporttól, amit egy szankciók nélküli világban várnánk.

A szankciók nélküli export kiszámításához a közgazdaságtan népszerű külkereskedelmi modelljét, az ún. gravitációs modellt használták. Módszerük egyik előnye, hogy kiszűri azokat a tényezőket, melyek bár befolyásolják az egyes országok külkereskedelmét, nem függenek össze a szankciókkal. Ilyen például az olajár csökkenése és a rubel leértékelése, melyek a szankcióktól függetlenül is visszafogták az orosz importkeresletet.

A kibontakozó konfliktus már 2014 első hónapjaiban némileg visszafogta az Oroszországba irányuló exportot. A gazdasági szankciók megjelenésével a veszteségek értelemszerűen tovább emelkedtek. Magyarország becsült exportvesztesége 2015 végéig havonta átlagosan 46 millió dollár volt, azaz a két évre összesen 1,1 milliárd dollár. Ha azzal a szerintünk reális feltételezéssel élünk, hogy a havi veszteségek 2016-ban hasonló mértékűek voltak, akkor 2016 végéig az összes kimaradt export 1,7 milliárd dollárt tett ki. Ez lényegesen kisebb szám, mint a magyar kormány 6,5 milliárdos becslése.

Mekkora szerepet játszik e veszteségben az Oroszország által egyes agrártermékekre bevezetett importembargó? Hinz és Crozet azt találja, hogy a teljes magyar exportveszteségnek csak kis része (kevesebb mint 5%-a) származik az embargó által sújtott termékek kieső exportjából. Ez azért lehet, mert, ahogy korábban a Defacto is rámutatott, az embargó alá eső termékek aránya Magyarország orosz exportjában már 2014 előtt is alacsony volt. A magyar exportveszteség elsődleges oka tehát nem az orosz embargó, hanem az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók voltak.

Mekkora a magyar exportveszteség a többi országéhoz képest? A fenti ábra a 2015 végéig keletkezett összes exportveszteséget mutatja arra a tíz országra (köztük Magyarországra), melyeket gazdasági méretükhöz képest leginkább érintenek a szankciók. Ukrajna, mely a szankcionáló országok között kétségkívül a konfliktus legnagyobb vesztese, adatproblémák miatt nem része a vizsgálatnak. A kék oszlopok a dollárban, a piros pöttyök a 2014 és 2015 közötti kétéves gazdasági termelés (GDP) százalékában mutatják a veszteséget. Az országokat az utóbbi mutató alapján rendeztük sorba.

A GDP arányában a szankciók a visegrádi országok és Finnország exportját érintették leginkább a tíz ország közül. A magyar exportveszteség a GDP 0,4 százaléka. A régióban ez átlagosnak számít; a szlovák és cseh GDP-arányos exportveszteség magasabb, a lengyel alacsonyabb ennél. Dollárértékben a szankcionáló országok között egyértelműen Németország exportvesztesége a legnagyobb (17 milliárd dollár). Ez nem meglepő, tekintve a német gazdaság méretét és exportorientáltságát. A német GDP-hez képest azonban ez a veszteség nem számít különösen nagynak.

Az orosz szankciók természetükből adódóan minden érintett országtól gazdasági áldozatot követelnek, bár különböző mértékben. A külkereskedelem korlátozása – akár embargóval, akár pénzügyi szankciók révén – mindig költséges, politikailag azonban indokolt lehet. A közvéleménynek joga van megismerni e költségek nagyságát. A veszteségeknek sem a felnagyítása, sem az elhallgatása nem szolgálja az érdekeinket.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!