Összebalhéztunk az IMF-fel
További Magyar cikkek
Idő előtt hazautazik az IMF és az Európai Bizottság Budapesten tárgyaló delegációja - értesült több, egymástól független forrásból az Index. Az új biztonsági hitelmegállapodásunkról előzetesen tárgyaló szakértők információink szerint három kulcskérdésben nem tudtak megállapodni a magyar kormányt képviselő tárgyalópartnerekkel.
Az értesülésünket brüsszeli forrás is megerősítette: a tárgyaláson részt vevő felek közül az Európai Bizottság képviselői valóban váratlanul utaztak haza péntek reggel. Úgy volt, hogy még péntek délután is folytatódnak az egyeztetések a magyar kormánnyal és az IMF-fel, ám egy péntek hajnali géppel már el is mentek az EU képviselői. Gyors távozásuknak az az oka, hogy reménytelennek látták a megegyezést a magyar féllel.
A kormányszóvivő szerint informáis találkozó volt
Giró-Szász András kormányszóvivő irodájan arra hívták fel a figyelmet, hogy a mostani megbeszélések még csak informális szinten zajlanak. A valódi tárgyalások januárban kezdődnek majd.
Az Index információi szerint a pénteki, amúgy is rendkívüli parlamenti ülésnapon az IMF-fel megszakadt megbeszélések hírének kiszivárgása után rendkívüli frakcióülést rendeltek el a Fidesz-KDNP képviselői számára. Az ülésre kora délután kerül sor.
Ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy inkább gazdaságpolitikai, vagy jogi konfliktusok bizonyultak feloldhatatlannak. Egyik forrásunk szerint a nézeteltérés alapvető okai a szerdán benyújtott MNB-törvénytervezettelkapcsolatos európai kifogások lehettek, de a nyugdíjállamosítás kiteljesítése csukhatta be végleg az ajtókat. (Cikkünk megjelenése után egy órával a pénzügyi biztos, Olli Rehn szóvivője megerősítette: Brüsszel fújta le a tárgyalásokat, az egyik ok a jegybanktörvény volt, bővebben >>>)
Tény, hogy az IMF delegáció most eleve december 13-16 közötti időszakra érkezett, így a tárgyalásokat ma mindenképpen befejezték volna, illetve az is fontos, hogy ez még egyelőre nem a konkrét hitelmegállapodásról szóló, csak azt előkészítő megbeszéléssorozat volt. Jó jelnek azonban aligha tekinthető, hogy a 2010 nyári helyzet ismétlődik: akkor is váratlanul állt fel a delegáció. A kormány tárgyalási pozícióját akkor egy forrásunk a "take it or leave it" angol szó fordulattal írta le, ami magyarul nagyjából annyit tesz, ha nem tetszik, amit akarunk, mehettek.
Az Európai Bizottsággal egyébként is vannak vitái a kormánynak. Az új igazságügyi törvény illetve az adatvédelmi ombudsman hivatalának megszüntetése miatt az alapjogokért felelős biztos számos kérdést küldött hétfőn a kormánynak, azzal, hogy már péntekre válaszokat vár. A bírók korai nyugdíjazásától az OIT megszüntetéséig számos aggályt említ a levél.
Ez történt eddig
Mire számított Orbán Viktor?
Orbán Viktor miniszterelnök a hónap elején egy rádióinterjúban utalt arra, hogy december közepe után néhány nappal spekulációs támadás érheti az országot. A szövegkörnyezetből az derül ki, hogy Orbán Viktor valójában egy újabb leminősítés hatásaira utalt. A Moody's egy már bóvli kategóriába tett minket, ilyenkor gyakori, hogy egy másik hitelminősítő is hasonlóan dönt. A Fitch és az S&P jelezte, hogy a magyar besorolás felülvizsgálatával megvárja az IMF-tárgyalások fejleményeit. Ha a Moody's után bármelyik intézet lép és és két listán is a befektetésre ajánlott sáv alá kerülünk, annak az első bóvliba sorolásnál komolyabb negatív hatása is lehetnek. A legtöbb magyar kötvényt is tartó befektetési alap ugyanis párhuzamosan több hitelminősítő besorolásait figyeli, és csak akkor dönt a magyar kitettség leépítése, vagy legalábbis jelentősebb visszafogása mellett, ha legalább két intézetnél kerülünk bóvliba.Az IMF és az Európai Unió küldöttsége a héten informális látogatásra érkezett Budapestre, hogy előkészítsék a pénzügyi segítségről szóló, jövő évben induló tárgyalásokat és tájékozódjanak a magyar költségvetéssel kapcsolatos fejleményekről. Bár Orbán Viktor korábban egy rádióinterjúban úgy fogalmazott, akár öt perc alatt is megegyezhetünk a Valutaalappal és Varga Mihály államtitkár is úgy vélte, gyorsan megállapodhatunk, így akár már január végére pontot tehetünk a tárgyalások végére, addig Fellegi Tamás a tárgyalást magyar részről vezető miniszter csütörtökön úgy vélte február végére készülhet el a megállapodás-tervezet.
A kormány részéről egy akár három-négy évre szóló, 15-20 milliárd eurós elővigyázatossági hitelkeretről szóló megállapodás lenne a cél, a valutaalap azonban kemény feltételeket szabhat a pénzért cserébe, elemzők korábban jelezték, több ütközési pont is lehet a nemzetközi szervezetek delegációi, illetve a magyar kormány által képviselt gazdaságpolitika témájában.
Orbán Viktor ezzel szemben pénteki rádióinterjújában úgy fogalmazott, az IMF-fel nem Magyarország gazdaságpolitikájáról kívánunk tárgyalni. A miniszterelnök elmondta: a mentőcsomag kidolgozása során sem volt szempont, hogy „ne szúrja az IMF szemét”.
„Mi erről a kérdésről nem egyeztetünk senkivel” – mondta. Az IMF-et Orbán úgy jellemezte, hogy olyan, mint „egy bank, egy pénzügyi szervezet” és „mi tagjai vagyunk ennek a banknak”, akitől szükség esetén hitelt, biztosítást kérhetünk. A kormányfő szavai szerint tehát arról van szó, hogy „mi a saját bankunkkal tárgyalunk.”