Ha szigorú lenne az APEH, összedőlne a gazdaság

2006.05.31. 14:00
A magyar kis- és középvállalkozások tőkehiányos helyzetét részben az okozza, hogy működésük adózási szempontból túlságosan kockázatos, mert a nyereségesség érdekében rugalmasan kezelik egyebek mellett a foglalkoztatási szabályokat - mondta Némethy László. Az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke a kamara és a Deloitte szerdai adófórumán azt mondta: az adórendszerben komoly egyenlőtlenségek vannak; ezeket meg kellene szüntetni, mert az inkább szolgálná a versenyképességet, mint a támogatások osztogatása.

A magyar gazdaság versenyképességét talán az élőmunka adóterhei korlátozzák a legkomolyabban - mondta Némethy László, aki szerint a bérek közterhei elérik a svéd szintet. Ezért a vállalkozóknak választaniuk kell: vagy a nyereség, vagy a rendes adófizetés. Általában utóbbi elkerülése érdekében választják sokan azt, hogy munkaviszony helyett a foglalkoztatottak egy részével megbízási vagy alvállalkozói szerződést kötnek - fogalmazott Némethy László az AmCham és a Deloitte fórumán.

A magas adóterhek és az adórendszerben lévő egyenlőtlenségek komoly gátat szabnak az ország versenyképességének. Némethy szerint csak szép álom, hogy Budapest regionális központ legyen. Az élőmunka-terhek miatt a nyugati cégek kerülik Magyarországot, és a versenyképességet az adórendszeren belüli egyenlőtlenségek sem szolgálják .

Legyen mindenkinek egyforma az adóterhelés, az inkább szolgálná a versenyképességet, mint a támogatások. "Ne támogasson, csak hagyjon minket élni a kormány" - fogalmazott a kamarai elnök. Némethy szerint ha az APEH minden magyar céghez kimenne, és a legszigorúbb szemmel ellenőrizne, összedőlne a magyar gazdaság, egymás után jönnének a csődök, mert az öt évre visszamenő bírságokat senki nem tudná megfizetni.

Nincs önfeljelentési kötelezettség

Márpedig a színlelt szerződésekre vonatkozó, június 30-án lejáró adóamnesztia rengeteg cégnél okozhat problémákat egy adóellenőrzés esetén. Oszkó Péter szerint az APEH "startállásban" várja az adómoratórium végét. A Deloitte adótanácsadója felhívta a figyelmet: az adóhivatal most is ellenőrizheti a szerződéseket, csak ha szabálytalanságot talál, nem indít végrehajtási eljárást június 30-ig. Ha addig a foglalkoztatók vagy megszüntetik a megbízási és vállalkozói szerződéseket, vagy átalakítják azokat munkaszerződésekké, akkor - ha ezt be is jelentették az adóhivatalnak - nem bírságolják őket.

Azoknak a cégeknek, amelyeknél nem volt adóellenőrzés, június 30. után nem kell magukat feljelentve közölniük az APEH-hel, hogy az amnesztia idején szabálytalanul foglalkoztattak dolgozókat, de az ilyen jogviszonyokat nekik is át kell alakítaniuk. Ez a kötelezettség nemcsak a foglalkoztató és egy magánszemély, hanem akár két cég közötti szerződésre is vonatkozhat, Oszkó szerint az APEH mondhatja, hogy cégek közötti jogviszonynak is lehet munkaviszonyra utaló jellege. A szakértő hozzátette: ha a két cég közötti szerződés eredményeként sok magánszemély foglalkoztatását oldják meg, az általában nem jelent problémát, de ha csak egyét, az felkeltheti az APEH figyelmét.

Az amnesztia akkor érvényes, ha egy későbbi adóhatósági vizsgálat nem tár fel a munkaszerződésekkel kapcsolatos szabálytalanságot (ha más adóhiányt vagy egyéb problémát találnak, amiatt nem kezdhetik el a szerződések visszamenőleges ellenőrzését). Ha egy cég a dolgozói egy részét június 30-tól elküldi, és helyettük másokat foglalkoztat megbízási szerződéssel, a cégnél már nem foglalkoztatott dolgozókkal kötött korábbi színlelt szerződéseket szintén nem vizsgálhatja az adóhivatal.

Ötvenezertől bűncselekmény

Ha az adóhivatal színleltnek minősít egy szerződést, amiatt csak bírságolhat, magát a foglalkoztatási viszonyt nem minősítheti át alvállalkozóiból munkaviszonnyá - oszlatott el egy tévhitet Oszkó Péter. Az adóhivatal az ellenőrzéseket egy összetett, különböző értelmezéseket kínáló szempontrendszer alapján végzi. Bizonyos szempontok megléte, például az alá-fölérendeltség vagy a személyes közreműködés, önmagában is munkaviszonyra utal, másoké, például a munkavégzés helyének meghatározása vagy a díjazási stuktúra kialakítása, több szempont együttes teljesülése esetén ejtheti gondolkodóba az adóellenőröket.

Ha egy szerződést színleltnek találnak, akár öt évre visszamenően bírságolhatnak. A bírságolás a foglalkoztatóra és a foglalkoztatotta egyaránt vonatkozik, de a Deloitte szakembere szerint "elsősorban a munkáltató felé megy az APEH".

A színlelt szerződésekre nem jelent igazi megoldást a kiszervezés sem - válaszolta egy másik kérdésre Oszkó. Szerinte ez összességében nem csökkenti, igaz, a foglalkoztatók között megoszthatja a kockázatot. Ugyanakkor az adóhivatal már a kiszervezést is minősítheti színleltnek - hívta fel a figyelmet a szakértő.