Nem adják a Malévot

"A lehető legsokoldalúbb mérlegelés után az ÁPV úgy ítélte meg, hogy a mostani eljárásban kapott ajánlatok bármelyikének elfogadása nem szolgálja teljes körűen az összetett privatizációs célkitűzések megvalósulását. Ezért az igazgatóság úgy döntött, hogy eladásról szóló döntés nélkül lezárja a Malév Rt. részvényeire kiírt tárgyalásos eljárást" - tudatta pénteken közleményben az ÁPV. A vagyonkezelő ugyanakkor kiemelte: azt várják, hogy a Malévnél megkezdett átalakítások, a jövőben megvalósítandó hatékonyságjavító intézkedések, a Oneworld légiszövetséghez való csatlakozás és a Budapest Airport Rt. privatizációjától várható fejlődés révén, részben a külső körülmények javulásával is, a nem túl távoli jövőben kialakulhat egy, a mostaninál kedvezőbb értékesítési feltételrendszer, erősebb befektetői verseny. Az ÁPV Igazgatósága változatlanul úgy gondolja, hogy az állami tulajdon megtartása középtávon sem indokolt. A társaság eredményes működése leginkább egy tőkeerős szakmai magántulajdonos megjelenésétől remélhető.

Beszól az ÁPV

Az ÁPV közleménye szerint a privatizációs szervezet a Malév korábbi privatizációs kisérleteihez hasonlóan "mindent elkövetett annak érdekében, hogy egyrészről megismerje és kiaknázza a pályázók vételi szándékában rejlő lehetőségeket, másrészről a feltételezett összes körülmény figyelembevételével felelős döntést hozzon az eladás kérdésében". A privatizációval kapcsolatbna kialakult politikai nyilatkozatháborúra utalva ugyanakkor leszögezik: mindezt "nem segítette - és ez felveti valamennyi hozzászóló felelősségét - az ÁPV Rt. által idő előttinek, szakmailag megalapozatlannak, nem tényszerűnek, a szokásosnál indokolatlanul erőszakosabbnak ítélt külső beavatkozási törekvés".

Ferihegy siker lehet -- kiestek a magyarok

Kitűnő eredményt, a kormányzati célkitűzéseket "maradéktalan teljesítését" várja ugyanakkor az ÁPV a ferihegyi reptér privatizációjától. Az igazgatóság pénteken öt befektetői csoportra szűkítette azt a kört, akiknek végső ajánlata közül választani fognak. A privatizációs szervezet tájékoztatása szerint a pályázók pénzügyi ajánlatai 202 és 390 milliárd forint között mozogtak, a következő fordulóba meghívott pályázók által kínált összegek kivétel nélkül az ársáv felső felében helyezkedtek el. Versenyben maradtak:a BAA (többek között a londoni Heathrow Gatwick Standsted repülőterek üzemeltetője); a Hochtief és a HTAC konzorciuma (a Hochtief többek között a düsseldorfi, a hamburgi és az athéni repülőterek üzemeltetője); Fraport és a Deutsche Bank konzorciuma (többek között a frankfurti és a Frankfurt-Hahn-i repülőterek üzemeltetője); Macquarie Airports (többek között a római, a brüsszeli és Sydney-i repülőterek üzemeltetője) és a Copenhagen Airports (többek között a koppenhágai repülőtér üzemeltetője).

A döntés azt jelenti, hogy az egyetlen magyar érdekeltséggel bíró konzorcium, a szaklmai befektetőként a velencei repülőteret üzemeltető Aeroporto di Venezia Marco Polo S.p.a-t, valamint a Trigránitot, a Mol-t és az OTP-t magába foglaló társaság nem tudott versenyképes ajánlatott beadni. A reptérre erdetileg 11 érdeklődő volt, de tényleges ajánlatot már csak kilencen adtak be. Az utolsó fordulóban az öt pályázó a korábban megadott vételártól már csak felfele térhet el.

Mennyit ér a Malév? - 40 milliárd veszteség nyolc év alatt

A Malév főbb jellemzői az ÁPV szerint a következők: kb. évi 110 milliárd forintos bevétel, évi 5 milliárd forintos üzemi veszteség, repülési jogok, 23 lízingelt és 6 saját gép, 3100 fő foglalkoztatott, mintegy 32 milliárd forintos hiteltartozás, amelyek mögött állami garancia áll, és a társaság saját eszközeinek becsült piaci értéke 15-25 milliárd forint.

A fentiek is mutatják, hogy 99,9 százalékban állami tulajdonú Malév alapvető jellemzője az alultőkésítettség. A légiszállítás a legköltségigényesebb iparágak egyike - emlékeztet a vagyonkezelő. Az eredményes forgalmi szereplés meghatározó eleme a járműflotta, amelynek megszerzése, működtetése, karbantartása és folyamatos rugalmas fejlesztése rendkívüli forrásokat igényel. A Malév Rt. alapítása óta nem kapta meg az ennek megfelelő nagyságú forrásjuttatást, és a működtetés jövedelmezősége sem pótolhatta ezt. A társaság ezért a jelentős többlet költségekkel járó idegen források révén finanszírozza tevékenységét, és folyamatosan a tőkehiányból eredő korlátok között kell meghozni szakmai döntéseit is. A Malév által jelenleg használt 29 gépből hitelből történt vásárlás révén 6 gép van a Malév-csoport saját tulajdonában, a másik 23 gépet folyamatos díjfizetés mellett lízingeli a társaság. Sok más tényező mellett alapvetően ez határozza meg a társaság működési lehetőségeit, és ez eredményezte, hogy a társaság adózás előtti eredménye 1997 óta együttesen 40 milliárd forint veszteséget tartalmaz. Ezt a veszteségtömeget és a gépvásárlások említett költségeit egyrészt állami garanciával kapott, jelenleg 32 milliárd forintra tehető banki hitelekből, másrészt az állami tulajdonos együttesen több tízmilliárd forintos tőkeemeléseiből és támogatásaiból finanszírozza a társaság.

Hasonló ajánlatok

A Malév privatizációjára a tárgyalásos eljárás keretében történt többszörös előszűrés után, a 2005. július 5-i benyújtási határidőben három érdemi ajánlat érkezett be. Az ajánlatok értékelése, valamint az ajánlattevők 2005. július 17-én beérkezett kiegészítő feleletei alapján a Transatlantic Aviation Ltd. ajánlatát a további tárgyalásokra alkalmatlannak ítélte az ÁPV, az Air Bridge Rt. (magyar-orosz vegyes tulajdon) és az ASBK Kft. (magyar tulajdonosok) ajánlatát versenyben tartotta.

Bár korábban a vagyonkezelő maga is utalt arra, hogy a két versenyző közül már csak az Air Bridge részvénytársasággal folytat tárgyalásokat, az igazgatóság pénteki ülésén megállapította, hogy a két ajánlat üzleti tartalma közel azonos volt. A részvényekért ajánlott vételár (1 milliárd forint illetve 150 m forint) megfizetése mellett a vevők több ütemű tőkeemelésre vállaltak kötelezettséget (összesen 4 illetve 9 milliárd forint) értékben, mindketten egy éven belül vállalták a kb. 13 milliárd forintos kereskedelmi banki hitelek teljes előtörlesztését, és egy hosszabb időszak (25 illetve 20 év) alatt a kb. 19 milliárd forintos MFB-hitel visszafizetését. Ezen feltételek mellett azonban Malévot nem érte volna meg eladni.