Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Nem adják a Malévot

2005.08.26. 12:53
Nem lesz az Air Bridge-é a Malév, az ÁPV úgy ítélte meg, hogy sem az orosz háttérrel rendelkező befektető, sem a már korábban háttérbe szorult magyar kézben lévő Aviation Solution ajánlata nem volt megfelelő. A vagyonkezelő ugyanakkor szűkítette a Ferihegyi repülőtér 75 éves koncessziójára kiírt pályázatban versenyben levők körét, az öt "továbbjutott" pályázó közül a legjobb ajánlatot tevő 390 milliárd forintot fizetne. A MOL-t, az OTP-t és a Trigánitot is magába foglaló konzorcium nem jutott tovább az utolsó körbe.
"A lehető legsokoldalúbb mérlegelés után az ÁPV úgy ítélte meg, hogy a mostani eljárásban kapott ajánlatok bármelyikének elfogadása nem szolgálja teljes körűen az összetett privatizációs célkitűzések megvalósulását. Ezért az igazgatóság úgy döntött, hogy eladásról szóló döntés nélkül lezárja a Malév Rt. részvényeire kiírt tárgyalásos eljárást" - tudatta pénteken közleményben az ÁPV. A vagyonkezelő ugyanakkor kiemelte: azt várják, hogy a Malévnél megkezdett átalakítások, a jövőben megvalósítandó hatékonyságjavító intézkedések, a Oneworld légiszövetséghez való csatlakozás és a Budapest Airport Rt. privatizációjától várható fejlődés révén, részben a külső körülmények javulásával is, a nem túl távoli jövőben kialakulhat egy, a mostaninál kedvezőbb értékesítési feltételrendszer, erősebb befektetői verseny. Az ÁPV Igazgatósága változatlanul úgy gondolja, hogy az állami tulajdon megtartása középtávon sem indokolt. A társaság eredményes működése leginkább egy tőkeerős szakmai magántulajdonos megjelenésétől remélhető.

Az Airbridge nem kommentál?
Az Air Bridge Rt. közleménye:
Az AirBridge Magyaroszág Rt. - semmilyen formában nem kommentálva - tudomásul veszi az ÁPV Rt. igazgatóságának mai - üzleti, szakmai és foglalkoztatási szempontokat figyelembe vevőnek mondott - döntését. Az AirBridge meg van győződve arról, hogy ajánlatában elment az üzleti ésszerűség legvégső határáig, messze túlteljesítette az ÁPV Rt. eredeti elvárásait és ajánlatának minden mondatát garanciákkal támasztotta alá. Társaságunk vezetése bízik abban, hogy az ÁPV mai döntése nem okoz helyrehozhatatlan károkat a Malév Rt. életében. Tisztességének megvédése és ajánlatának részletes ismertetése céljából az AirBridge a jövő héten sajtótájékoztatót tart.

Beszól az ÁPV

Az ÁPV közleménye szerint a privatizációs szervezet a Malév korábbi privatizációs kisérleteihez hasonlóan "mindent elkövetett annak érdekében, hogy egyrészről megismerje és kiaknázza a pályázók vételi szándékában rejlő lehetőségeket, másrészről a feltételezett összes körülmény figyelembevételével felelős döntést hozzon az eladás kérdésében". A privatizációval kapcsolatbna kialakult politikai nyilatkozatháborúra utalva ugyanakkor leszögezik: mindezt "nem segítette - és ez felveti valamennyi hozzászóló felelősségét - az ÁPV Rt. által idő előttinek, szakmailag megalapozatlannak, nem tényszerűnek, a szokásosnál indokolatlanul erőszakosabbnak ítélt külső beavatkozási törekvés".

Ferihegy siker lehet -- kiestek a magyarok

Kitűnő eredményt, a kormányzati célkitűzéseket "maradéktalan teljesítését" várja ugyanakkor az ÁPV a ferihegyi reptér privatizációjától. Az igazgatóság pénteken öt befektetői csoportra szűkítette azt a kört, akiknek végső ajánlata közül választani fognak. A privatizációs szervezet tájékoztatása szerint a pályázók pénzügyi ajánlatai 202 és 390 milliárd forint között mozogtak, a következő fordulóba meghívott pályázók által kínált összegek kivétel nélkül az ársáv felső felében helyezkedtek el. Versenyben maradtak:a BAA (többek között a londoni Heathrow Gatwick Standsted repülőterek üzemeltetője); a Hochtief és a HTAC konzorciuma (a Hochtief többek között a düsseldorfi, a hamburgi és az athéni repülőterek üzemeltetője); Fraport és a Deutsche Bank konzorciuma (többek között a frankfurti és a Frankfurt-Hahn-i repülőterek üzemeltetője); Macquarie Airports (többek között a római, a brüsszeli és Sydney-i repülőterek üzemeltetője) és a Copenhagen Airports (többek között a koppenhágai repülőtér üzemeltetője).

Csányi elfogadja
Az OTP még nem értékelte a döntést konzorciumtársaival, de a maga részéről az eljárást tisztességesnek, a döntést elfogadhatónak tartja - nyilatkozta Csányi Sándor az Info Rádiónak. A bankvezér saját ajánlatukról konkrétumot nem árult el, de azt elmondta: versenytársaik lényegesen többet ajánlatok, ők a 202 - 390 milliárd forint közötti ajánlatok közül az alsóbb tartományban szerepeltek. A kérdésre, hogy tervezik-e a régió más reptér-privatizációiban a részvételt, Csányi ugyan nem zárkózott el határozottan, de azt mondta: ennek nem vizsgálták a lehetőségét, hiszen nem ez a profiljuk, a ferihegyi pályázatban azért vettek részt, mert az budapesti ingatlanfejlesztésekkel párosul.

A döntés azt jelenti, hogy az egyetlen magyar érdekeltséggel bíró konzorcium, a szaklmai befektetőként a velencei repülőteret üzemeltető Aeroporto di Venezia Marco Polo S.p.a-t, valamint a Trigránitot, a Mol-t és az OTP-t magába foglaló társaság nem tudott versenyképes ajánlatott beadni. A reptérre erdetileg 11 érdeklődő volt, de tényleges ajánlatot már csak kilencen adtak be. Az utolsó fordulóban az öt pályázó a korábban megadott vételártól már csak felfele térhet el.

Mennyit ér a Malév? - 40 milliárd veszteség nyolc év alatt

A Malév főbb jellemzői az ÁPV szerint a következők: kb. évi 110 milliárd forintos bevétel, évi 5 milliárd forintos üzemi veszteség, repülési jogok, 23 lízingelt és 6 saját gép, 3100 fő foglalkoztatott, mintegy 32 milliárd forintos hiteltartozás, amelyek mögött állami garancia áll, és a társaság saját eszközeinek becsült piaci értéke 15-25 milliárd forint.

Privatizációs kudarcsztori
Az állami tulajdonos az elmúlt évtizedben több alkalommal is megkísérelte tőkeerős befektetőnek eladni a részvényeit. A privatizációs szándék egy alkalommal adás-vétellel járt, de a miután az Alitalia csődközelbe került, az állam visszavásárlásra kényszerült. Az ÁPV Rt. ezután is több alkalommal újra kísérletet tett az eladásra, az utolsó két nyílt versenyfelhívás 2004-ben jelent meg, azonban ezek a pályázatok korlátozott érdeklődés mellett, az ajánlatok gyengesége miatt eredménytelenül zárultak. Ezt követően 2005. március végén döntött az ÁPV Rt. egy újabb, nyílt tárgyalásos privatizációs eljárás lefolytatásáról.

A fentiek is mutatják, hogy 99,9 százalékban állami tulajdonú Malév alapvető jellemzője az alultőkésítettség. A légiszállítás a legköltségigényesebb iparágak egyike - emlékeztet a vagyonkezelő. Az eredményes forgalmi szereplés meghatározó eleme a járműflotta, amelynek megszerzése, működtetése, karbantartása és folyamatos rugalmas fejlesztése rendkívüli forrásokat igényel. A Malév Rt. alapítása óta nem kapta meg az ennek megfelelő nagyságú forrásjuttatást, és a működtetés jövedelmezősége sem pótolhatta ezt. A társaság ezért a jelentős többlet költségekkel járó idegen források révén finanszírozza tevékenységét, és folyamatosan a tőkehiányból eredő korlátok között kell meghozni szakmai döntéseit is. A Malév által jelenleg használt 29 gépből hitelből történt vásárlás révén 6 gép van a Malév-csoport saját tulajdonában, a másik 23 gépet folyamatos díjfizetés mellett lízingeli a társaság. Sok más tényező mellett alapvetően ez határozza meg a társaság működési lehetőségeit, és ez eredményezte, hogy a társaság adózás előtti eredménye 1997 óta együttesen 40 milliárd forint veszteséget tartalmaz. Ezt a veszteségtömeget és a gépvásárlások említett költségeit egyrészt állami garanciával kapott, jelenleg 32 milliárd forintra tehető banki hitelekből, másrészt az állami tulajdonos együttesen több tízmilliárd forintos tőkeemeléseiből és támogatásaiból finanszírozza a társaság.

Hasonló ajánlatok

A Malév privatizációjára a tárgyalásos eljárás keretében történt többszörös előszűrés után, a 2005. július 5-i benyújtási határidőben három érdemi ajánlat érkezett be. Az ajánlatok értékelése, valamint az ajánlattevők 2005. július 17-én beérkezett kiegészítő feleletei alapján a Transatlantic Aviation Ltd. ajánlatát a további tárgyalásokra alkalmatlannak ítélte az ÁPV, az Air Bridge Rt. (magyar-orosz vegyes tulajdon) és az ASBK Kft. (magyar tulajdonosok) ajánlatát versenyben tartotta.

Bár korábban a vagyonkezelő maga is utalt arra, hogy a két versenyző közül már csak az Air Bridge részvénytársasággal folytat tárgyalásokat, az igazgatóság pénteki ülésén megállapította, hogy a két ajánlat üzleti tartalma közel azonos volt. A részvényekért ajánlott vételár (1 milliárd forint illetve 150 m forint) megfizetése mellett a vevők több ütemű tőkeemelésre vállaltak kötelezettséget (összesen 4 illetve 9 milliárd forint) értékben, mindketten egy éven belül vállalták a kb. 13 milliárd forintos kereskedelmi banki hitelek teljes előtörlesztését, és egy hosszabb időszak (25 illetve 20 év) alatt a kb. 19 milliárd forintos MFB-hitel visszafizetését. Ezen feltételek mellett azonban Malévot nem érte volna meg eladni.

Nem vizsgált az NBH
A Nemzetbiztonsági Hivatal nem készített kockázatelemzést a Malév-privatizációval kapcsolatban, arra - egy kormányhatározat alapján - csak akkor került volna sor, ha az ÁPV Rt. dönt az eladásról - mondta Tóth András, a nemzetbiztonsági bizottság pénteki rendkívüli zárt ülése után. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár elmondta: a Fidesz által kezdeményezett ülésen bebizonyította, hogy olyanfajta jelentést, amely korábban a sajtóban megjelent és a Malév eladása kapcsán előkerült kockázati tényezőkről szólt, a hivatal nem készített. Mint mondta, a kockázatelemzés az ÁPV Rt. pénteki döntése után kezdődött volna abban az esetben, ha folytatódik a privatizációs eljárás. Azonban a ÁPV Rt. igazgatósága eladásról szóló döntés nélkül zárta le a Malév-tendert, ezért most nem kell kockázatelemzést végezni az ügyben - tette hozzá. Kövér László, a testület fideszes elnöke viszont kifogásolta, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok - az államtitkár beszámolója szerint egy 2004-es kormányhatározat alapján - nem végezhetik el még a privatizációs eljárás elején a vizsgálatot, holott így meg lehetne állapítani a kockázatokat, és ehhez lehetne igazítani az eljárást.