Miroslav Jenca, az ENSZ európai, közép-ázsiai és amerikai kontinensért felelős főtitkárhelyettese közölte, az ukrajnai háború eszkalálódása „közvetlen fenyegetést jelent a regionális stabilitásra és a nemzetközi biztonságra” nézve.
A tisztviselő ezenkívül „egzisztenciális fenyegetésnek” nevezte a háborút Ukrajna népe számára. Emlékeztetett arra, hogy az invázió megkezdésével Oroszország szegte meg a nemzetközi jogot, és jelenleg is csapásokat hajt végre az ukrán városok ellen, amivel sok civilt is megölnek.
Ez elfogadhatatlan. A civilek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokat a nemzetközi jog tiltja. Azonnal véget kell vetni nekik, és mi továbbra is elítéljük őket, bárhol is történjenek
– mondta a tisztviselő, majd megemlítette azt is, hogy nemcsak Ukrajnában, hanem Oroszország területén is sor került ilyen támadásokra.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának 10 munkatársa sérült meg a Donyecki Népköztársaságként (DNR) emlegetett területen, Gorlovkában dróntámadás miatt – írta meg a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Horlivka Nikitovka városrészében a tűzoltók felszámolták a tüzet, ahol egy magánház gyulladt ki egy robbantás miatt. Az oltás során ismételt támadás történt egy pilóta nélküli légi járműről (UAV-ról). Ennek következtében különböző súlyosságú sérüléseket szenvedtek a rendkívüli helyzetek minisztériumának munkatársai – áll a közleményben.
A sérülteket kórházba vitték.
Április 12-én este orosz csapatok lőtték a Donyecki területen fekvő New York falut, ami természetesen nem azonos az Amerikai Egyesült Államokban található várossal.
A támadásban meghalt egy 1960-as születésű nő és egy 1964-es születésű férfi megsebesült – közölte a Donyecki Regionális Katonai Adminisztráció vezetője az Ukrajinszka Pravda szerint.
Európában és Ázsiában jól látható, hogy az USA képtelen egy partnert még fegyverekkel is támogatni, nem is beszélve az amerikai hadsereg közvetlen részvételéről a szövetségesek védelmében.
Az USA gyorsan elveszíti stratégiai partnereinek bizalmát, mivel egy kritikus pillanatban nem szállított fegyvereket Ukrajnának – írja a Defense Express ukrán katonai portál a világ vezetőinek közelmúltbeli nyilatkozatait elemezve.
Az a tény, hogy az Egyesült Államok azzal, hogy nem nyújt segítséget Ukrajnának, lerombolja a biztonság garanciájaként betöltött pozícióját, már nem csak nyilvánvaló. A lehető legnagyobb nyilvánosságot kap a legmagasabb állami szervek szintjén – írja a kiadvány.
Az első vészharangot már megkongathatta volna Washington számára Josep Borrellnek, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének nemrég az Európa Fórumon elhangzott beszéde, amikor is azt mondta:
az Európai Unió nem számíthat többé az Egyesült Államokra mint az európai biztonság garanciájára, és a védelmi képesség 75 éves paradigmája a szemünk láttára omlik össze.
Április 11-én Fumio Kishida japán miniszterelnök közvetlenül a Kongresszushoz szólva bírálta az amerikai parlamenti képviselőket Ukrajna miatt.
Mint az Unian megírta, az amerikai Kongresszus október óta képtelen elfogadni egy új, nagyszabású katonai segélyprogramot Ukrajna felé, ami különösen az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) harctéri helyzetét rontja jelentősen.
Annak ellenére, hogy a segélyt a republikánusok blokkolják, a Fehér Ház meg sem próbál alternatív lehetőségeket keresni Kijev támogatására.
Egyes elemzők úgy vélik, hogy Joe Biden legalább annyira felelős Ukrajna katonai problémáiért, mint Donald Trump.
Aljekszandr Lukasenka belorusz elnök kijelentette, hogy Belarusz belépése az Ukrajna elleni háborúba semmit sem adna az országnak – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A belorusz állam vezetője újságíróknak válaszolva kijelentette, hogy az ukránokkal való összetűzés esetén a fehéroroszok nem tudnák lezárni a kialakult frontvonalat. Lukasenkát arról is kérdezték, hogyan értékeli annak valószínűségét, hogy Fehéroroszországnak katonai műveletekben kell részt vennie
Egyáltalán nem értékelem. Ilyen igény nincs és nem is lesz soha. Egyszer azt mondtam a minap… Oroszországnak olyan Belaruszra van szükség, amely békés, csendes, nyugodt, amely teszi a dolgát. Nem árulom el részletesen, hogy mit csinálunk
– húzta alá az elnök.
A belorusz elnök hozzátette, hogy amennyiben Belarusz belépne a háborúba, akkor az állampolgároknak több ezer kilométeres frontot kellene lezárniuk.
Az ukrán határunk hozzávetőlegesen 1500 kilométer hosszú, a balti, lengyel irányban pedig további 1500-3000 kilométer, Önöknek és nekem le kell zárnunk ezt a frontot, ha belépünk a háborúba. Meg tudjuk csinálni? Nem fogjuk tudni. Ezt mondom Önnek. Bajt akarunk? Nem akarunk.
– mondta Aljakszandr Lukasenka.
Szerinte a legegyszerűbb megoldás lenne bármikor helyzetbe hozni az Iszkandert, rakétát helyezni bele és pontos lövést leadni vele Kijevre, de meg kell érteni a következményeket. Figyelmeztetett, hogy az ország terültének fele Kijevtől 100 kilométeres körzetben van, beleértve a Moziri Finomítót is, amely szerencsére modernizált és megszakítás nélkül működik.
Az ukrán katonai vezetés lehetőséget talált arra, hogy a frontvonalban lévő dandárok egy részét pihenőre küldje – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A teljes körű invázió kezdete óta a harcterületeken feladatokat ellátó egységek tervezett rotációja folytatódik. Annak ellenére, hogy az orosz megszállók továbbra is sokfelé nyomulnak, lehetőségeket találtunk arra, hogy a csapatokat felváltva pihenőre küldjük
– írta a vezérkar sajtószolgálata.
Emellett arról érkeztek hírek, miszerint egy sor intézkedést hoznak a fronton továbbra is harci feladatokat ellátó dandárok összekapcsolására.
Különösen a harcokban részt nem vevő egységek létszámának áttekintése után született ilyen döntés. Több ezer, korábban szabadságra engedett katonát küldtek harci egységekhez. Ez a folyamat továbbra is folytatódik
– jelentette a vezérkar.
Oroszország bekérette a francia nagykövetet, miután Stephane Sejourne francia Európa- és külügyminiszter kijelentette, hogy Párizs nem érdekelt a Moszkvával folytatott tárgyalásokban, mert az orosz tisztviselők nyilatkozatai hamis információkat tartalmaznak – írja a Sky News.
A francia külügyminiszter ezen kijelentéseit a francia fél tudatos és szándékos akciójának tekintjük, amelynek célja a két ország közötti párbeszéd lehetőségének aláásása
– közölte pénteken az orosz külügyminisztérium.
Sejourne megjegyzései a francia védelmi miniszter, Sebastien Lecornu és orosz kollégája, Szergej Sojgu közötti telefonbeszélgetést követően hangzottak el a múlt hónapban a moszkvai terrortámadásról.
A francia védelmi minisztérium jelentése szerint Lecornu azt mondta, hogy Franciaország kész többet tenni a „terrorizmus” elleni küzdelemben, Oroszország válaszul figyelmeztette Franciaországot, hogy reméli, a francia titkosszolgálatoknak nem volt közük a támadáshoz.
Ezt kommentálva Sejourne a francia műsorszolgáltatóknak nyilatkozott: „Jelenleg nem áll érdekünkben, hogy tárgyalásokat folytassunk orosz tisztviselőkkel, mert a róluk kiadott nyilatkozatok és összefoglalók hazugságok.”
Mielőtt Franciaország újra tárgyalhatna Oroszországgal – tette hozzá –, „talán előbb meg kell teremteni a bizalmat, talán mindenekelőtt a katonai helyzetnek kell alakulnia Ukrajnában, hogy lehetővé váljon a kapcsolatok felújítása. Jelenleg nem ez a helyzet”.
Április 12-én délután az orosz hadsereg rakétatámadást intézett a Donyecki területen található Kosztyantinyivka lakott területe ellen.
Az ellenség megtámadta a Kramatorszki járásbeli Konsztyantinyivka lakott szektorát. A rakéta egy ötemeletes épületet talált el, az erkélyeken a 2. emelettől az 5. emeletig terjedt a tűz.
A jelentések szerint a tűz 150 négyzetméteren égett. Az Állami Sürgősségi Szolgálat szerint a lövés következtében 3 ember megsérült – írta az Ukrajinszka Pravda.
Hollandia idén további 1 milliárd euró katonai támogatást nyújt Ukrajnának, a jövő évre pedig ennek háromszorosát különítette el – közölte Mark Rutte holland miniszterelnök a közösségi médiában.
A 2024-es extra támogatással az idei teljes összeg 3 milliárd euróra nő, valamint további 400 millió euró megy az ukrán gazdaság támogatására – közölte Rutte a Sky News beszámolója szerint.
Ukrajnának meg kell nyernie ezt a csatát – az ő és a mi biztonságunk érdekében
– mondta.
Oekraïne wordt dagelijks geteisterd door Russische agressie. Deze week vonden er grootschalige aanvallen plaats op energiecentrales. Ook kwamen er opnieuw burgers om het leven bij aanvallen op de stad Kharkiv. Oekraïne heeft meer nodig om zichzelf te beschermen.
— Mark Rutte (@MinPres) April 12, 2024
Daarom hebben… pic.twitter.com/nmToJZWwWl
Azok az ukrán katonák és rendőrök, akik közvetlenül a frontvonalnál teljesítenek szolgálatot, havi 70 000 hrivnya (1785 dollár) pótlékot kapnak – írja a The Kyiv Independent.
Az ukrán parlament, a Verhovna Rada április 11-én fogadta el a kiegészítő kifizetésekről szóló határozatot.
Az úgynevezett nulladik vonalon szolgálatot teljesítő személyzet a 20-25 000 hrivnya (510-637 dollár) havi fizetéssel és 100 000 hrivnya (2550 dollár) kifizetéssel együtt kapja meg a kiegészítő pénzjutalmat.
Roman Kosztenko, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának titkára április 6-án a Facebookon azt írta, hogy a mozgósítási törvényjavaslatban már korábban is szerepelt a kiegészítő kifizetésre vonatkozó rendelkezés. A törvényjavaslat jóváhagyása előtti utolsó pillanatban azonban kizárták.
Miután januárban visszavonták a mozgósítási törvényjavaslat eredeti, vitatott változatát, február 7-én egy új, frissített ment át első olvasatban. A törvényhozók azóta 4294 módosító javaslatot tettek a törvényjavaslathoz.
Április 11-én az ukrán parlament elfogadta a törvényjavaslat egy újabb, frissített változatát, amely többek között tartalmazta a rokkant katonák és a hadifogságból visszatért katonák leszerelési jogát, valamint a kötelező orvosi bizottsági ellenőrzés bevezetését azok számára, akik korábban a részben alkalmas státusszal rendelkeztek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök április elején három külön törvényt is aláírt a mozgósításról: a sorkötelezettségi korhatár 25 évre történő csökkentéséről, a sorkötelesek elektronikus nyilvántartásának bevezetéséről, valamint a részben alkalmas státusz eltörléséről.
Az európai szövetségesek főparancsnoka, Christopher Cavoli tábornok úgy véli, hogy elsősorban a tüzérségi lőszerek biztosítása a kulcsa Ukrajna győzelmének abban a háborúban, amely egyre inkább az ellenfelek ipari katonai komplexumainak versenyévé válik – írja az Ukrajinszka Pravda.
A tábornok szerint nehéz túlbecsülni az ukrajnai háborús helyzet súlyosságát, mivel Ukrajna szinte teljesen a külföldi segélyektől függ, és ha az Egyesült Államok leállítja a támogatást, Ukrajna veszíthet. Azt is elmondta, hogy Ukrajna a megfelelő mennyiségű lőszer birtokában meg tudja nyerni a háborút.
Megvannak a képességeik, de ami a legfontosabb, megvan bennük az elszántság, hogy elérjék céljaikat. Külső támogatásra van szükségük, amíg saját ipari termelésüket be nem tudják indítani. (…) Amint ez a termelés megvalósul, a nagyobb elszántsággal rendelkező oldal fog győzni, és ez Ukrajna lesz
– mondta.
Azt is hozzátette, hogy most a kritikus területeken, különösen a lőszerek terén, ők a fő beszállítók, és a segítségük nélkül nem fogják tudni folytatni a harcot az ukránok.
„A Kijevi területen lévő Trypillia hőerőművet nemzetközi segítséggel helyre lehet állítani, de ez hiábavaló lesz több légvédelem nélkül” – mondta Andrij Hota, az ukrán állami energetikai vállalat, a Centerenergo felügyelőbizottságának elnöke – írja a The Kyiv Independent.
A Trypillia hőerőmű teljesen megsemmisült az ukrán energetikai infrastruktúra elleni orosz támadásban április 11-én, ami a Centrenergo termelőkapacitásának teljes elvesztéséhez vezetett.
Az erőmű Kijevtől kevesebb mint 30 kilométerre délre található, és több terület fő áramszolgáltatója volt.
Andrij Hota elmondta, hogy mindent helyre tudnak állítani, de ehhez nemzetközi partnerek segítségére lesz szükség, mivel az olyan berendezések, mint a turbinák vagy a transzformátorok európai országokból érkeznek.
De a légvédelemhez szükséges megfelelő számú rakéta nélkül ez finoman szólva is hiábavaló vállalkozás lesz
– tette hozzá.
Oroszország márciusban kezdte fokozni az energetikai infrastruktúra elleni támadásait, amikor Ukrajna kritikus légvédelmirendszer- és lőszerhiánnyal kezdett szembesülni. Kijev sürgette a szövetségeseket, hogy biztosítsanak Ukrajnának több légvédelmi rendszert, különösen tekintettek az Egyesült Államokban gyártott Patriotra.
Moszkva északi részén robbanás történt egy autóban: az Ukrán Biztonsági Szolgálat egy korábbi alkalmazottja volt a tulajdonosa a felrobbant Toyota Land Cruiser Prado gépkocsinak – közölték az operatív szolgálatok a TASZSZ-szal.
Robbanás történt egy parkoló autóban a Korovinszkoje autópályán, két szomszédos autó is megrongálódott – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az előzetes adatok szerint nincsenek áldozatok. A robbanás után nem keletkezett tűz, nem folyt ki üzemanyag.
Mostanra kiderült, hogy a felrobbant Toyota Land Cruiser Prado gépkocsi tulajdonosa egy volt SZBU-alkalmazott, aki még Ukrajna inváziójának kezdete előtt Oroszországba költözött. A robbanás következtében megsérült
– mondta a szolgálati forrás.
Elmondása szerint a robbanás akkor következett be, amikor a férfi beindította az autót. „Több verzió is felmerült a történtekről. Az egyik szerint egy azonosítatlan robbanószerkezet robbant fel, de más lehetséges okokat is vizsgálnak” – tette hozzá az operatív szolgálat forrása.
Magyarország fontosnak tartja az Ukrajnának folyósított támogatás felhasználásának fegyelmezett és szigorú ellenőrzését, nyomon követését – jelentette ki a magyar pénzügyminiszter pénteken Luxembourgban az MTI szerint.
Varga Mihály, az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) ülését követően magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: az Európai Bizottságnak törekednie kell arra, hogy az Ukrajna újjáépítésére és reformjainak támogatására megítélt 50 milliárd eurós forrás felhasználása fegyelmezett legyen, a pénz megérkezzen, és kizárólag arra használják fel, amire azt az EU biztosította.
A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet legfrissebb jelentésében közölte: az orosz hadsereg „lassan, de biztosan” előrenyomul, nem utolsósorban amiatt, hogy Ukrajnának nincs elég légvédelmi rendszere.
Mint írták, az orosz csapások gyakorisága miatt Ukrajna nehéz döntésekre kényszerült, és választania kellett a hatország és a frontvonal védelme közt, emiatt pedig nincs elég légvédelmi rendszer a front közelében.
Ebből következőleg az orosz fél egyre gyakrabban hajt végre csapásokat irányított és irányítatlan légibombákkal a fronton, és ezek segítenek abban, hogy a katonák a szárazföldön taktikai szintű előrenyomulásokat hajtsanak végre. Mint írták,
az oroszok sikerrel használták ezt az eljárást a februárban elfoglalt Avgyijivkánál, és most a jelek szerint ugyanez történik Csasziv Jarnál is.
Emlékeztettek arra is, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán azt nyilatkozta: dolgoznak azon, hogy minél több Patriot-rendszert szerezzenek, elsősorban a nagyvárosok védelmére.
Az ukrán hadsereg összeomlásának lehetősége „nem zárható ki” az alacsony morál és az orosz erőkkel szembeni növekvő lőszerhiány közepette – jelentette a Bloomberg április 11-én egy amerikai tisztségviselőre hivatkozva.
Ukrajna pozícióját a csatatéren az elmúlt hónapokban meggyengítette a komoly lőszerhiány, amit tovább súlyosbított a Kongresszusban az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek miatti patthelyzet.
A Bloombergnek névtelenül nyilatkozó tisztviselő szerint az Egyesült Államok „nem látja az orosz erők küszöbön álló áttörésének jeleit”.
A helyzetet ismerő nyugati tisztviselők szerint Ukrajna a „legtörékenyebb pillanatában van a több mint két éve tartó háborúban”. Oroszország nagyrészt pótolta súlyos harctéri veszteségeit Ukrajnában, és a vártnál sokkal gyorsabban – figyelmeztetett Christopher Cavoli amerikai tábornok április 11-én.
A legnagyobb kockázat most Ukrajna védelmének összeomlása, amely „a konfliktus kezdeti szakasza óta először teszi lehetővé Oroszország számára, hogy jelentős előrelépést tegyen” – írta a Bloomberg több tisztviselővel folytatott tárgyalásokra hivatkozva.
Ellenséges drónok és rakéták lelövésére alkalmas DragonFire – magyarul Sárkánytűz – lézerfegyvereket vethetnek be Ukrajnában, mivel a katonaság felgyorsítja a „korszerű” technológiák alkalmazását – írja cikkében a The Telegraph. Azt remélik, a lézer az elfogó rakéták indítási költségeinek töredékéért vadászhatja le a drónokat, amelyek elérhetik a tíz- és százezer fontot.
A brit haditengerészet hadihajóin 2027-re megjelennek a DragonFire lézerfegyverek, amelyek képesek az ellenséges drónok és rakéták lelövésére, és lövésenként mindössze 10 fontba kerül használatuk.
Ezeket a fegyvereket azonban Ukrajnában még korábban is bevethetik, mivel a hadsereg fejleszti a technológiát.
Grant Shapps brit védelmi miniszter azt mondta, az új fegyvertechnológia bevezetésének késlekedése „a védelmi pénzek legnagyobb pazarlása”.
Amit tenni akarok, az az, hogy egy általában nagyon hosszú, talán tíz évig is eltartó folyamatot sokkal rövidebb időre gyorsítunk fel, ráadásul hajókon és szárazföldön is bevetjük
– mondta a brit védelmi miniszter.
Mondjuk, nem kell száz százalékig tökéletesnek lennie ahhoz, hogy az ukránok esetleg hozzájussanak. Jelenleg még mindig 2027-es dátumról van szó, de természetesen megnézem, mit tehetünk, hogy felgyorsítsuk a folyamatot
– fogalmazott Grant Shapps.
Matt Cork projektmenedzser újságíróknak elmondta, a DragonFire szeptemberben kerülhet átadásra „felhasználói kísérletezésre” katonáknak, amikor a 7. légvédelmi csoport teszteli a technológiát.
A fegyver úgy működik, hogy 37 csatornányi 1,5 kW-os lézersugarat fókuszál, hatszögletű tömbbe rendezve, és tükrökkel kombinálva egyesíti és erősíti az erőt – ezt a fizikai jelenséget konstruktív interferenciának nevezik. A fegyver láthatatlan és csendes, mivel a fény hullámhossza körülbelül egy mikron, amelyet az emberi szem nem lát, és közel van a fény infravörös spektrumához. A hatótávolság még mindig titkos. A tesztek során a fegyver kevesebb mint öt másodperc alatt képes volt megsemmisíteni a drónokat és felrobbantani az aknavetőket. A fémfelületet azonnal 3000 °C-os plazmává változtatja, és másodpercek alatt képes átégetni a fémet.
A fegyvernek, amely egy kilométer távolságból is eltalálhat egy 1 fontos érmét, „hatalmas következményei lehetnek”.
Bár a rendszert drónok megsemmisítésére tervezték, Shapps úgy véli, hogy elég erős ahhoz, hogy semlegesítse a gyorsabban mozgó lövedékeket, például a ballisztikus rakétákat.
A DragonFire földi változatát továbbra is földi telepítésű légvédelmi technológiának szánják, és teherautóra szerelik fel, ekkor a brit hadsereg szakértői visszajelzést adnak arról, hogyan lehetne javítani, és rávilágítanak az esetleges problémákra.
Oroszországnak csak 2025 közepéig van tank- és harcjármű-készlete: az ország az 1970-es évekből, egyes esetekben az 1960-as vagy 1950-es évekből származó szovjet járművekkel pótolja a hiányzó felszerelést, ezek a régi járművek azonban korlátozott erőforrásnak számítanak.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja immár harmadik éve tart, és a csatatéren három fő hajtóerő formálódik.
Az orosz ipar állítólag évente 500-600 új harckocsit és valamivel több mint ezer új harcjárművet gyárt. A megszállók évente több mint ezer harckocsit és körülbelül 2000 harcjárművet veszítenek, és a veszteségek mértéke egyre nő.
A legújabb előrejelzések szerint már 2025 közepén nem marad több régi harckocsi és harcjármű a raktárakban.
„Oroszország ideje kezd kifutni” – írja Artur Rehi észt katona és elemző. A Forbes szerint a hiány jelei már most is láthatóak: az orosz csapatok páncélozatlan teherautókon, sőt a Kreml által egy kínai cégtől vásárolt nyitott tetejű golfkocsikban utaznak a csatába.
Miroslav Jenca, az ENSZ európai, közép-ázsiai és amerikai kontinensért felelős főtitkárhelyettese közölte, az ukrajnai háború eszkalálódása „közvetlen fenyegetést jelent a regionális stabilitásra és a nemzetközi biztonságra” nézve.
A tisztviselő ezenkívül „egzisztenciális fenyegetésnek” nevezte a háborút Ukrajna népe számára. Emlékeztetett arra, hogy az invázió megkezdésével Oroszország szegte meg a nemzetközi jogot, és jelenleg is csapásokat hajt végre az ukrán városok ellen, amivel sok civilt is megölnek.
Ez elfogadhatatlan. A civilek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokat a nemzetközi jog tiltja. Azonnal véget kell vetni nekik, és mi továbbra is elítéljük őket, bárhol is történjenek
– mondta a tisztviselő, majd megemlítette azt is, hogy nemcsak Ukrajnában, hanem Oroszország területén is sor került ilyen támadásokra.
Oroszország katonai kiképzőket és légvédelmi rendszereket küldött a nyugat-afrikai Niger államába – közölte az RTN nigériai állami tévétársaság a Reuters szerint.
Az RTN szerint az orosz fegyveresek még szerdán érkeztek meg Nigerbe, és felvételeket is közzétettek arról, hogy miként pakolták ki a felszereléseiket. Emlékeztettek arra, hogy a nigeri katonai junta korábban egy megegyezést kötött Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Azért vagyunk itt, hogy kiképezzük a nigeri hadsereget […], hogy fejlesszük a katonai együttműködést Oroszország és Niger között
– mondta az egyik terepszínű egyenruhát viselő orosz kiképző az RTN szerint.
Nigerben és két szomszédos államban, Maliban és Burkina Fasóban 2020 óta hasonló katonai puccsok mentek végbe, amelyeket követően mindhárom állam felbontotta a hosszú időre visszanyúló terrorellenes együttműködését a nyugati államokkal, miközben Oroszország felé kezdtek el nyitni.
Mindez negatívan befolyásolhatta a térségben, vagyis a Száhel-övezetben a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelmet, és civil szervezetek szerint fokozta az erőszakot, valamint humanitárius válságot is okozott a régióban – amelyek miatt egyre többen vándorolnak el a régióból, elsősorban Európa felé véve az irányt.
Az ukrán állami vasútvállalat (Ukrzaliznicja) megkezdte annak az európai szabványt követő vasútvonalnak a megépítését, amely Ungvár és a magyar–szlovák–ukrán hármas határon lévő Csap települése közt fut.
A vállalat vezérigazgatója közölte, hogy most az előkészületi munkálatokat kezdték meg, de májusban a tényleges építkezés is megindulhat.
A beruházásban 22 kilométernyi, az európai szabványnak megfelelő vasúti pálya készül el (Ukrajnában korábban a szélesebb, szovjet mintájú, 1,52 méteres nyomtávú vasútvonalat építették ki, ami nehezítette az összeköttetést Európával). A vasútvonal befejezése után Ungvárról közvetlenül lehet elutazni több európai célállomásra, köztük Bécsbe, Pozsonyba vagy Budapestre is.
Az Ukrzaliznicja emellett azt tervezi, hogy 2024 szeptemberéig 18 új vasúti teherszállítási útvonalat hoz létre, tovább bővítve Ukrajna vasúti összeköttetését a kontinensen belül. A projektet az Európai Unió európai összekapcsolódási eszközének 50 százalékos támogatásával finanszírozzák, és 33 millió dollárba kerül – írta a The Kyiv Independent.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök csaknem négyórás megbeszélést tartott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – számolt be a RIA Novosztyi.
A találkozón számos kérdést megtárgyaltak a felek. Az mk.ru szerint Lukasenka a beszélgetés egy pontján azt mondta, az orosz elnök békéről alkotott elképzelései szerinte „furcsa módon” pont az ukrán hadseregen belül válthatnak ki érdeklődést.
Az ösztöneim sohasem tévesztettek meg
– mondta Lukasenka, aki azt is közölte, hogy teljes mértékben támogatja a békefolyamatról alkotott orosz elképzeléseket, és hogy szerinte csak a másik fél akadályozza azt, hogy megkezdődjenek a békéről szóló tárgyalások.
„Ha a tengerentúlon békéről akarnak beszélni, akkor Ukrajnában is meghallják ezt a hangot” – mondta Lukasenka, majd hozzáfűzte, Ukrajna lakosságának tudnia kell, hogy „ez nem rajtunk múlik, a labda a másik oldalon pattog”.
Nemrég kiderült, hogy Svájcban június közepén egy békekonferenciát tartanak. Oroszország viszont jelezte, hogy nem vesz részt ezen.
Most Vlagyimir Putyin orosz elnök is reagált a békekonferencia tervére, és közölte, hogy meg sem hívták őket erre az eseményre.
Nem hívnak minket oda. Sőt, azt gondolják, hogy nincs ott semmi keresnivalónk, ugyanakkor azt mondják, nélkülünk nem lehet dönteni semmiről. Ez vicces lenne, ha nem lenne olyan szomorú
– mondta a The Independent szerint Putyin, aki időről időre él ezzel a szófordulattal.
Boris Pistorius német védelmi miniszter Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborúját a náci Németország 1938-as csehszlovákiai annexiójához hasonlította, és azt mondta, hogy Európának fel kell készülnie egy nagyszabású orosz támadásra – írja a Bloomberg.
A német védelmi miniszter a Winston Churchillről szóló új életrajzi könyv bemutatóján hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz vezető nem fog leállni, amikor az Ukrajna elleni háború véget ér.
Ezt ő is világossá tette. Ugyanolyan világosan elmondta, mint Hitler, aki szintén mindig azt hangsúlyozta, hogy nem fog leállni
– mondta Pistorius.
Pistorius megismételte azt a felhívását, hogy enyhítsenek Németország adósságkorlátjain, hogy a 100 milliárd eurós, költségvetésen kívüli speciális alap 2027-ben történő kifutása után a hadsereg megerősítését segítsék.
Vissza kell juttatnunk ezt az országot abba a helyzetbe, hogy meg tudja védeni magát. Most kell eldöntenünk, hogy fel akarunk-e készülni a Putyin által jelentett valós fenyegetésre, vagy pedig megkönnyítjük a dolgát
– zárta beszédét.
Christopher Cavoli tábornok, az Egyesült Államok európai kontingensének parancsnoka közölte, az oroszok nagy veszteségeket szenvedtek a háborúban, de ezeket pótolni tudták, ráadásul sokkal gyorsabban, mint ahogy azt várni lehetett.
Cavolit az Egyesült Államok képviselőházának katonai bizottságában hallgatták meg csütörtökön. A parancsnok azt mondta, hogy Oroszország gyakorlatilag pótolta a háborúban elszenvedett veszteségeit.
Általánoságban azt mondanám, hogy Oroszország hadserege visszatért arra a szintre, ahol 2022 februárja előtt volt. Van néhány hiányosságuk, amelyet ez a háború okozott, de az általános kapacitásuk még mindig nagyon jelentős, és szándékukban áll, hogy még magasabbra emeljék
– fogalmazott Cavoli, hozzáfűzve, „Oroszország sokkal gyorsabban építi újjá ezt a haderőt, mint ahogy azt az eredeti becsléseink alapján feltételeztük. A hadsereg most valójában nagyobb – 15 százalékkal –, megkezdték az ukrajnai inváziót".
A parancsnok felszólalásáról beszámoló The Kyiv Independent emlékeztetett arra is, hogy Cavolinak már egy nappal korábban is volt egy kongresszusi meghallgatása, ahol elmondta: Ukrajna hamarosan kifogyhat bizonyos lőszerekből, légvédelmi rakétákból, ha nem kap újabb támogatást az Egyesült Államoktól. Mint mondta, Oroszország most ötször több tüzérségi lőszert használ fel, mint Ukrajna, de a következő hetekben tízszeresre is nőhet a fölényük.
Ukrajna idén valóban tőlünk függ [...] és a támogatásunk nélkül nem fognak tudni győzni
– fogalmazott.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy az ukrán energetikai infrastruktúra elleni nagyszabású csapások „válaszok” voltak az orosz energetikai létesítmények elleni támadásokra – jelentette az Interfax orosz állami hírügynökség.
Sajnos az utóbbi időben egy sor csapás érte az energetikai létesítményeinket, és kénytelenek voltunk válaszolni
– mondta az orosz elnök csütörtökön Aljakszandr Lukasenka belorusz elnökkel folytatott találkozóján.
Mi humanitárius megfontolások alapján nem indítottunk semmilyen csapást a télen, vagyis nem akartuk, hogy szociális intézmények, kórházak és így tovább, áramellátás nélkül maradjanak. Az energetikai létesítményeinket ért csapások után azonban kénytelenek voltunk reagálni
– tette hozzá.
Putyin az orosz csapásokat az úgynevezett „demilitarizációs” folyamat részének nevezte, mivel azok érintik Ukrajna védelmi ipari komplexumát – mondta.
Steve Scalise, az Egyesült Államok képviselőházának republikánus frakcióvezetője a The Kyiv Independent szerint közölte, továbbra sem állapodtak meg az Ukrajna támogatására szánt forrásokkal kapcsolatban.
A törvényhozásban hónapok óta nem sikerül megállapodást kötni az újabb, Ukrajnának adandó katonai támogatásokról. A legutóbbi hírek szerint Mike Johnson republikánus házelnök a Fehér Ház képviselőivel tárgyal a megoldásról, de a javaslatuk eltérne attól a 60 milliárd dolláros csomagtól, amelyet a törvényhozás felsőháza, vagyis a szenátus két hónappal ezelőtt jóváhagyott.
Nem született megállapodás. Nyilvánvalóan nemcsak a Fehér Házzal, hanem a saját tagjainkkal is meg kellene állapodni
– mondta most Scalise, utalva arra, hogy a republikánusok egy része hevesen ellenzi Ukrajna támogatását, és az utóbbi hetekben azzal fenyegetőztek, hogy kezdeményezik Mike Johnson leváltását, ha beterjeszti szavazásra a források ügyét.
Mint korábban megírtuk, az orosz csapatok április 11-én, csütörtökön éjszaka egy nagy erejű rakétatámadás következtében teljesen megsemmisítették a Kijev környéki tripiljai hőerőművet. Most az is kiderült, hogy mivel hajtották végre a csapást.
A Defense Express ukrán katonai portál számolt be arról, hogy forrásaik szerint Oroszország egyik legújabb rakétájával, a H–69-es szubszonikus rakétával hajtottak végre csapást az erőmű ellen. A portál azt írta, hogy
ez a fegyver veszélyesebb még az oroszok gyakran emlegetett hiperszonikus rakétájánál, a H–47 Kinzsalnál is.
Mint írták, a helyszínen meg is találták a H–69 maradványait, és a rakétát akár 400 kilométerről is kilőhették, ami nagyobb távolság a szokásosnál. Megjegyezték, hogy a fegyver hordozására a Szu–34 és Szu–35-ös orosz taktikai vadászgépek egyaránt képesek.
A Defense Express szerint a H–69 elsősorban a navigációs rendszer tekintetében tartalmaz újításokat a korábbi orosz rakétákkal szemben, de a legnagyobb előnye az lehet, hogy
„ultraalacsony” magasságban, akár 20 méteren is képes repülni, ami megnehezíti a kivédését.
Hozzátették, a H–69 robbanófeje kisebb ugyan, mint például a Kinzsalé, de jóval veszélyesebb lehet, amit a tripiljai csapás is igazolt. „Először is, a hatékony csapás sajnos igazolja, hogy a H–69 képes áthatolni a nyilvánvalóan kimerült ukrán légvédelmen. Másodszor, a taktikai repülőgépekről történő indítása kiküszöböli a nagyszabású rakétatámadásoknak azt a jellegzetességét”, hogy az orosz fél a rakétákat rendszerint a (jóval korlátozottabb számban elérhető) Tu–95MS és MiG–31K stratégiai bombázókról indítja, amelyeknek a felszállását rendszeresen észleli az ukrán fél a támadások előtt – írta a portál, hozzátéve, mindez azt is jelenti, hogy egy-egy támadásnál jóval több rakétát tudnak kilőni ebből a rakétából az oroszok.
Hozzáfűzték még azt is, hogy az említett, 400 km-es hatótávolság (figyelembe véve azt, hogy az orosz gépek 50-70 km-re meg tudják közelíteni az államhatárt vagy frontvonalakat a kilövésük előtt, és azt, hogy esetleg a szövetséges Belarusz légteréből is indíthatnak rakétákat) azt is jelenti, hogy
Kárpátalját leszámítva Ukrajna területének bármely részére lecsaphatnak ezekkel a rakétákkal az oroszok.
A portál egy térképet is készített ezzel kapcsolatban, ahol jól látható a hatótávolságuk (bár itt még csak azokat a távolságokat tüntették el, amelyek Belarusz segítsége nélkül elérhetőek).
Today Russia hit the Trypilska Thermal Power Plant with new X-69 cruise missiles - Defense Express
— 🇺🇦 paolo rel (@paolobucci18) April 11, 2024
The publication writes that the launch range of these missiles was about 400 km. This parameter exceeds the known range estimates of the Kh-69 of 300 km as the next iteration of… pic.twitter.com/KD1DVFJkXM
A Defense Express végül arra is kitért, hogy a H–69-et az orosz fél már többször is bevetette. Hivatalosan egy 2024. februári csapással összefüggésben vetődött fel a neve először, de korábbi (utólagosan megerősített) híresztelések alapján már 2023-ban is többször használhatták az oroszok.
Április 12-én éjjel az ukrán légierő repülőgépei és az Ukrán Védelmi Erők mobil tűzcsoportjai a tizenhét indított Sahíd drónból tizenhatot megsemmisítettek – írja Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka Telegramon.
2024. április 12-én éjjel az ellenség 17 Shahed–131/136 csapásmérő drónnal támadott a Csauda-fok (Krím) és egy X–59-es irányított rakétával a megszállt Donyecki terület légteréből
– írja bejegyzésében Olescsuk.
A légi harcban 16 Sahíd drónt lőttek le Mikolajiv, Odessza, Herszon, Dnyipro, Vinnyica és Hmelnyickij régiókban.
Péntek hajnalban az orosz erők Ukrajna különböző régióiban az energetikai infrastruktúrát vették célba – derül ki a Dél-Ukrajnai Védelmi Erők Telegram-bejegyzéséből.
Az ukrán légvédelmi rendszerek hét lövedéket lőttek le délen: Dnyipro régióban négyet, valamint Herszon, Mikolajiv és Odessza régiókban egyet-egyet.
Tűz ütött ki egy energetikai létesítményben a Dnyipro régióbeli Krivij Rih körzetében, amikor egy drón roncsai lehullottak. A tüzet sikerült megfékezni, a tűzoltók folytatják a munkát.
Tegnap este az oroszok ismét több hullámban küldtek Shahed–131/136 támadó drónokat délről. Az ellenség Ukrajna különböző régióinak energetikai infrastruktúráját vette célba. A légvédelmi erők intenzív harci munkája délen mintegy öt órán át tartott
– írják bejegyzésükben a Dél-Ukrajnai Védelmi Erők.