Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Ihor Zsovkva, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője kijelentette, hogy Ukrajna nem utasította el a svéd Gripen vadászgépeket, a tárgyalások pedig folyamatban vannak a svédekkel – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ihor Zsovka a svéd külügyminiszter Amerika Hangjának adott interjújára reagált, melyben a tárcavezető arról beszélt, hogy Svédország készen áll a repülőgépek átadására, de Ukrajna úgy döntött, hogy elhalasztja azok átvételét. Az elnöki hivatal helyettes vezetője azonban cáfolja a kijelentést.
Soha nem hallottam, hogy az ukránok visszautasították volna a Gripen vadászgépeket. Éppen ellenkezőleg, ez egy olyan téma, amelyet az elnököm folyamatosan felvet a svéd vezetésnek
– mondta Zsovkva.
Megjegyezte, hogy ez a párbeszéd már akkor is folyt, amikor Svédország még nem volt a NATO tagja, Svédország pedig nem volt hajlandó ilyennemű ígéreteket tenni a végleges csatlakozás előtt.
„Most az ország a NATO tagja, és az elnököm ismét tárgyal a svéd miniszterelnökkel, a védelmi minisztériumunk pedig az illetékes svéd hatóságokkal. Ezek a vadászgépek ugyanolyan jók, mint az F–16-osok. Tehát ebbe az irányba haladunk” – tette hozzá.
Az ukrán DELTA harcászati rendszert méltatta a NATO átalakítási főparancsnoka, Philip Lavin tábornok és a NATO képességfejlesztésért felelős vezérkarifőnök-helyettese, Jeffrey Hughes admirális – írja az Ukrajinszka Pravda.
A NATO képviselői kiemelték az Ukrajna és a NATO rendszerei közötti interoperabilitás biztosítása érdekében végzett jelentős munkát, valamint a DELTA harcászati rendszer fejlesztésének innovatív megközelítését.
Katerina Csernohorenko digitális fejlesztésért, digitális átalakításokért és digitalizációért felelős védelmiminiszter-helyettes kiemelte, hogy a DELTA bebizonyította, hogy képes információt megosztani a különböző NATO-szövetségesek között.
A DELTA megjelenésével Ukrajna megerősíti pozícióját a világban mint olyan erőteljes innovációs központ, amely hatékony megoldásokat hoz létre a hatékony hadviseléshez
– hangsúlyozta a miniszterhelyettes.
A DELTA a NATO-szabványok szerint épített katonai termékek egyedülálló ökoszisztémája, amely lehetővé teszi a harctér valós idejű áttekintését, és digitális térképen jeleníti meg a légi, szárazföldi és tengeri helyzetet.
A rendszer egy üzenetküldőt és streamelést is tartalmaz, amelyek biztosítják a biztonságos hurokban történő kommunikációt és a valós idejű közvetítést a drónokról. A rendszer lehetővé teszi az információcserét egy egységen, dandáron belül és szükség esetén a szövetségesekkel is.
Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület kormányzója tájékoztatása szerint egy ukrán dróntámadás következtében kigyulladt egy tévétorony az oroszországi régió Szudzsi városában – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mint arról a kormányzó beszámolt, a támadás vasárnap délután történt. Elmondása szerint a katasztrófavédelem munkatársai a helyszínen vannak.
Az orosz sajtóban arról adtak hírt, hogy legalább két kamikazedrón támadta meg a televíziótornyot.
A lap szerint egy „zárt városi benzinkút” ellen is támadás történt. Az orosz média emlékeztet, hogy állítólag négy benzinkút működött a Szudzsani járásban. Az első kettőt még július 5-én, a maradék kettőt pedig 9-én érte bombatámadás. Mind a négy benzinkút bezárt.
Az orosz védelmi minisztérium videón mutatta be, hogyan mérnek csapást egy Szu–34-es vadászbombázó repülőgépre a gigantikus méretű, háromtonnás FAB–3000-es irányított légibombával – írja az Ukrajinszka Pravda.
A védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a nagy méretű légibombát „az ukrán fegyveres erők telephelyére” dobták le.
A videón szereplő orosz pilóta azzal dicsekedett, hogy „nehéz elképzelni olyan célpontot, amelyet nem lehet eltalálni egy ekkora súlyú irányított légibombával”.
Oroszország hétfő óta 700 irányított légibombával és közel 80 rakétával támadta Ukrajnát – írja az Ukrajinszka Pravda.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tájékoztatása szerint Oroszország csak a hét eleje óta több mint 700 irányított légibombát, több mint 170 különböző típusú támadó drónt és csaknem 80 rakétát vetett be Ukrajna ellen.
Az élet védelmét célzó döntések léptékének meg kell egyeznie e gonosz mértékével. Minden partner befolyásolhatja a helyzetet, erősítheti a terror elleni védelmet
– tette hozzá az ukrán elnök.
Vasárnap dél körül orosz csapatok a Kupjanszki járásban található Kruhljakivka falura mértek csapást a Harkivi területen – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Harkivi Területi Ügyészség tájékoztatása szerint a támadásban egy 70 éves nő sérült meg, akit a mentőszolgálat munkatársai a helyszínen elláttak. A településre mért csapás több lakóházat is megrongált.
Reggel az orosz hadsereg Kupjanszk városát lőtte, aminek következtében felgyulladt egy magánvállalkozás 200 négyzetméteres raktárépülete.
Az ügyészség szerint egy 72 és egy 73 éves nő sebesült meg a városban, amely este is az orosz erők egyik célpontja volt, ugyanis folyamatosan rakéta-sorozatvetővel támadták a várost, magánházakat rongálva meg.
Elfoglalták az orosz fegyveres erők a donyecki régióban lévő Urozsajne települést, miközben hatból négy frontszakaszon előrenyomultak, valamint 12 rohamot és ellenrohamot visszavertek Ukrajnában az elmúlt nap folyamán – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium az MTI szerint.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1800 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok kormányzóival folytatott megbeszélései után összehívja az ukrán területek (oblaszty) vezetőit – írja az Ukrajinszka Pravda.
Egy hét alatt tucatnyi találkozó az országok vezetőivel és kormányfőivel, kongresszusi képviselőkkel, Amerika polgári vezetőivel, Biden elnökkel és Johnson házelnökkel. Az Egyesült Államok kormányzóival való találkozók után találkozót fogok tartani a területi vezetőinkkel
– fogalmazott az elnök.
Elmondása szerint szükség van a területek közötti együttműködésre, valamint a közösségek és a közösségi vezetők közötti közvetlen együttműködésre.
Oroszország elítéli az erőszak minden megnyilvánulását a politikai harc során – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára a Donald Trump volt amerikai államfő és jelenlegi republikánus elnökjelölt-aspiráns ellen elkövetett merénylettel összefüggésben.
Peszkov hangoztatta, hogy Moszkva nem hiszi, hogy az elnökjelölt likvidálására tett kísérletet a jelenlegi hatóságok szervezték meg, de a történteket az a légkör idézte elő, amelyet ez a kormányzat teremtett a politikai küzdelem alatt.
A Kreml reakciójáról itt írtunk bővebben.
A kínai és orosz haditengerészet már negyedik alkalommal járőrözik együtt a Csendes-óceán nyugati és északi részén – erről a kínai állami televízió, a CCTV számolt be.
A kínai védelmi minisztérium azt közölte: a kínai és orosz haditengerészeti egységek a közelmúltban elindították a 4. közös tengeri járőrözést a Csendes-óceán nyugati és északi részének érintett vizein. Ezek az akciók nem irányulnak más országok ellen, és semmi közük a jelenlegi nemzetközi és regionális helyzethez – nyomatékosította a tárca.
Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja el.
Az orosz védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy az orosz erők elfoglalták a donyecki Urozsajnoje települést – írja a TASZSZ.
Az orosz Vosztok csoport egységei sikeresen felszabadították a Donyecki Népköztársaságban lévő Urozsajnoje települést, amelyet aknamentesítenek
– írták.
Hat ember vesztette életét több orosz támadásban a kelet-ukrajnai Donyeck megyében szombaton – közölte vasárnap a megyei kormányzói hivatal a Telegramon. A hivatal hozzátette, hogy a halálos áldozatokon felül 11 helyi lakos sebesült meg a régióban orosz támadások következtében.
Ivan Fedorov, a délkeleti Zaporizzsja megye kormányzója arról adott hírt vasárnap reggel, hogy az elmúlt nap alatt Oroszország 373 csapást hajtott végre a régió települései ellen, 150 drónt vetett be, egy ember sebesült meg a támadásokban.
Az ukrán légierő közölte, hogy az éjjel két orosz irányított rakétát és négy felderítő drónt lőtt le a légvédelem az ország fölött.
Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette az 560 ezret. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett hét orosz harckocsit, 46 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, továbbá 39 drónt – írta az MTI.
NATO-szövetségeseivel közös tervet dolgozott ki Németország arra az esetre, ha Oroszország megtámadná őket – számolt be a Spiegel értesülése alapján a Unian.
A titkos Bundeswehr-dokumentum, amelyre a német lap alapozta feltevését, 800 ezer katona és 200 ezer egység felszerelés Kelet-Európába mozgatásáról beszélt egy 3-6 hónapos időtartam alatt. A szállításra az Oberhausentől Berlinig tartó A2-es autópályát használnák.
A legnagyobb problémát a Magdeburgtól északra található Hohenwarte híd jelenti, ugyanis ha az építményt rakétatámadás éri, akkor az autópálya megbénul. A terv – amely az első átfogó, katonai támadások elleni dokumentum 30 éve – teljes kidolgozása még folyamatban van.
Írország előkészíti az első lépéseket az Ukrajnával kötendő biztonsági megállapodás kidolgozására – közölte Volodimir Zelenszkij elnök július 14-én, miután előző nap találkozott Simon Harris ír kormányfővel.
A The Kyiv Independent beszámolója szerint Ukrajna a közelmúltban Lengyelországgal, Luxemburggal és Romániával írt alá biztonsági megállapodást, a Hetek csoportja (G7) által 2023 júliusában tett ígéret alapján.
Az elnöki hivatal most a Csehországgal, Szlovéniával és Írországgal kötendő megállapodásokon dolgozik – közölte Zelenszkij a Telegramon.
Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 559 090 orosz katona esett el, az elmúlt napon 1320 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 28 orosz hajót, 12 108 hadműveleti és taktikai drónt, 2566 egység speciális felszerelést és 2397 cirkálórakétát számoltak fel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „megdöbbenéssel” értesült a Donald Trump elleni merényletről vasárnap reggel.
Az ilyen erőszaknak nincs létjogosultsága és helye sehol a világon. Megkönnyebbülve értesültem arról, hogy Donald Trump biztonságban van, és mielőbbi felépülést kívánok neki. Részvétemet fejezem ki a támadás áldozatának. Erőt kívánok mindenkinek, akit megrázott ez az esemény. Kívánom, hogy Amerika megerősödve kerüljön ki ebből
– írta bejegyzésében.
Zelenszkij pénteken utazott el az Egyesült Államokból, miután részt vett a NATO washingtoni konferenciáján.
Július 13-án az orosz hadsereg „dupla” támadást intézett Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv mellett egy kisebb településen – írja a Reuters. A kettős rakétatámadásban meghalt egy vészhelyzeti tiszt és egy rendőr, számoltak be a helyi hatóságok.
A beszámolók szerint délután egy vasútállomást talált el egy rakéta Harkivtól délkeletre, majd miután a mentőcsapatok megérkeztek, újabb lövedék csapódott a területre. A két halott mellett 25-en megsérültek, köztük gyermekek is.
Emellett Donyecket és Herszont is folyamatosan orosz támadások érik.
A kárpátaljai Bányfaluban élő Viktor Nazarov vesztette életét az orosz–ukrán háborúban. Az 1992-es születésű katona Nagybereznán látta meg a napvilágot, majd házasodás után költözött a kárpátaljai településre. 2022-ben önként vonult be.
A kétgyermekes családapa július 7-én a donyecki harcok közben vesztette életét, július 13-án temették el.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a washingtoni NATO-csúcson Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében kijelentette, hogy Ukrajnának nem kellene csatlakoznia a szövetséghez – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint Orbán azután vett részt a NATO-csúcson, hogy bejelentette önjelölt „békemisszióját”, amelynek keretében Kijevbe, Moszkvába és Pekingbe is ellátogatott az EU- és NATO-tagokkal való egyeztetés nélkül.
Mint írják, a NATO-csúcson Orbán visszautasította, hogy a korábban kötött megállapodásokkal összhangban csatlakozzon az Ukrajnának nyújtott katonai támogatáshoz. A vezetők találkozóján, amelyen az ukrán elnök is részt vett, kifejezetten kijelentette azt is, hogy Ukrajna nem lehet a szövetség tagja.
„Orbán a Zelenszkijjel közösen tartott plenáris ülésen még azt a véleményét is kifejtette, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz. Néhány vezető tiltakozott, és egyikük azt mondta, hogy Magyarország történelme mutatja, miért kellene Ukrajnának a szövetségben lennie” – olvasható a cikkben.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök szombaton a feszültség enyhülésére tekintettel utasítást adott az ukrajnai határra küldött erősítés visszavonására a katonai alakulatok eredeti szolgálati helyére – írja az MTI.
„Nincs szükség semmilyen felesleges intézkedésekre” – idézte Lukasenkát a BelTa, aki a déli műveleti régió katonai-biztonsági kérdéseiről egyeztetett.
Határozott munkánk eredményeként az ukránok a határainkhoz telepített fegyveres erőiket és kiegészítő alakulataikat teljesen visszavonták a belorusz-ukrán határtérségből. Mostanra már nincsen semmilyen bonyodalmunk az ukránokkal, s remélem ez így is marad
– tette hozzá.
Lukasenka a fehérorosz hírszerzésre hivatkozva közölte, hogy „a helyzet stabilizálódott a belorusz-ukrán határon”. „Visszavonták fegyveres erőiket” – húzta alá.
A minszki védelmi tárca június 29-én közölte, hogy Belarusz megerősítette légvédelmi erőit az ukrán határ mentén a fokozott ukrán dróntevékenység miatt. Andrej Szeverincsik ezredes, a fehérorosz légvédelmi erők parancsnoka az ukrán drónrepülések megsokasodása miatt feszült helyzetről, folyamatos légtérsértésekről és a határon végzett felderítési tevékenységről beszélt akkor.
A belorusz elnök ugyanakkor szóvá tette az ország északnyugati határain a szomszédos államoknál tapasztalható katonai aktivitást és provokációkat. „Ott sürgölődés zajlik. Ezért az északnyugati irányban a legényeknek (belorusz katonáknak) mindenre készen kell állniuk. Ők (a nyugati országok) provokálnak minket, hogy belerángassanak ebbe a balhéba, ebbe a háborúba” – fogalmazott.
Lukasenka beszámolt azon tervéről is, hogy hamarosan meg akarja vitatni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az Ukrajnát illető további elképzeléseket, mondván, hogy mielőbb meg kell kezdeni a tárgyalási folyamatot. Hangsúlyozta, hogy Fehéroroszország nem ellensége Ukrajnának, „s szükség van mielőbb egyezségre jutni”.
A belorusz elnök úgy fogalmazott, hogy Ukrajnában „maradt elég normális ember, különösen a hadsereg soraiban”. „Az oroszok készek tárgyalóasztalhoz ülni és tárgyalni. Megvitatni a dolgokat és egyezkedni” – tette hozzá. „Egyelőre a NATO-sok ösztönzésére, és ezt a NATO legutóbbi csúcstalálkozójából látjuk, az ukránok harcolnak. Az utolsó ukránig harcolnak. Nagy kár” – hangoztatta Lukasenka kiemelve, hogy „beszélni kellene” inkább.
Magyarország területére 2024. július 13-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7517 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7708 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrán Felderítő Főcsoportfőnökség vezetője, Kirilo Budanov biztos abban, hogy Oroszország a következő hónapokban megkísérli majd megtámadni Ukrajna területét észak felől – írja az Ukrajinszka Pravda.
Tudja, ez egy kicsit anekdotikus helyzet számomra. Két éven keresztül, amikor mindenki azt kiabálta, hogy északról támadás lesz, mi mindenkinek azt mondtuk, hogy ez nem fog megtörténni. Nem történt semmi. Abban a pillanatban, amikor azt mondtuk, hogy északról támadás lesz, mindenki azonnal azt mondta – lehet, hogy nem lesz? De lesz! Már folyamatban van
– fogalmazott Kirilo Budanov.
A lap szerint Budanov fenti kijelentését „nyomatékosan és határozottan” mondta az újságíróknak, de nem pontosította, hogy a Szumi vagy a Csernyihivi területről van-e szó.
„Ha elkezdek válaszolni erre a kérdésre, pánikot fogunk kiváltani. Mondjuk csak azt, hogy vannak problémák, és ezek inkább súlyosbodnak. Nincs katasztrófa, de lehetetlen nem látni a problémákat. Már mondtam valakinek a nyugati sajtóból: idén sajnos nem sok jó hírem lesz” – mondta az ukrán hírszerzés vezetője.
Észak-Korea a lehető leghatározottabban elítéli és elutasítja a NATO-csúcstalálkozó alkalmából elfogadott közös nyilatkozatot, amely feltételezi, hogy Phenjan fegyvereket szállít orosz szövetségesének – írja az MTI a KNCA hivatalos észak-koreai hírügynökségre hivatkozva.
Az észak-atlanti szövetség Washingtonban keddtől csütörtökig tartott csúcstalálkozóján a NATO-tagállamok vezetői elítélték a kommunista állam vezetését, amelyet azzal vádolnak, hogy „táplálja az Ukrajna elleni orosz agressziós háborút közvetlen katonai segítséget szállítva” Moszkvának.
Az észak-koreai külügyminisztérium a lehető leghatározottabban elítéli és elutasítja a (NATO-) nyilatkozatot. A NATO-nyilatkozat agresszív program, amely egy újabb hidegháborút és világszintű katonai konfrontációt szít, és újabb erőre és újabb cselekvési módra van szükség ellene
– közölte a külügyi tárca.
Phenjan több alkalommal is tagadta, hogy fegyvereket szállítana Moszkvának. Júniusban Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanakkor megállapodást írtak alá kölcsönös katonai segítségről támadás esetére.
Petr Pavel cseh elnök texasi látogatásán kijelentette, hogy jelenleg lehetetlen, hogy Ukrajna visszaszerezze az Oroszország által megszállt összes területet – írja az Unian.
„Bár Zelenszkij elnök nem kapott meghívást a szövetséghez való csatlakozásra, megkapta, amit akart, vagyis konkrét támogatást a harctéren, beleértve számos kétoldalú megállapodást, amelyek némi kiszámíthatóságot biztosítanak számára a jövőbeli válságok tervezésében” – mondta Pavel.
Válaszolt arra a kérdésre is, hogy az Ukrajnának nyújtott jelenlegi segítség elegendő-e a megszállt területek visszaszerzéséhez.
Elég lenne, ha a támogatás mértéke lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy teljes mértékben visszaszerezze területeit. Jelenleg ez irreális. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ki az ellenség
– fogalmazott a politikus.
A cseh elnök szerint Oroszország „minden bizonnyal sokkal több erőforrással rendelkezik”, mint Ukrajna, beleértve partnereinek minden segítségét is.
„Úgy vélem, hogy ha Ukrajna kész lesz megtartani a területét, akkor ez lesz a sikerünk a belátható jövőben, nem számíthatunk jelentős áttörésre a frontvonalon” – hangsúlyozta a politikus.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!