Hét országban szeretnék kiutálni az EU-s biztost Brüsszelből
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban - 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Elképesztő tervezési és kommunikációs hiba vezethetett a Trump elleni merényletkísérlethez
- Erdogan megpofozott egy gyereket, mert nem csókolta meg a kezét
- Már a vendégmunkásokat is besorozzák az oroszok Kelet-Ukrajnában
- Az Egyesült Államok és Japán összefog Kína és Észak-Korea ellen
- Hamarosan kiderül, hogy újraválasztják-e Venezuela jelenlegi elnökét
- Román miniszterelnök: Azt akarták, hogy tiltsam ki Romániából Orbán Viktort
- Megkongatta a vészharangot a cseh titkosszolgálat, a világháború szélén táncolunk
- Sárlavina pusztított egy turistáktól hemzsegő területen Kínában
- Szijjártó Péter: Egy közel-keleti háború kirobbanása drámai hatásokkal járna
- A lengyeleknél kiverte a biztosítékot a tusványosi beszéd, Szijjártó Péternél betelt a pohár
2014. november elsején állt munkába a Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság (EB). Ekkor minden uniós ország küldött egy tagot a biztosok kollégiumába, a Bizottság politikai irányító testületébe. A megbízatásukat azonban nem a saját kormányuktól, hanem az összes uniós állami vezetőtől kapták, akik közösen döntöttek róla, hogy Junckert nevezik ki bizottsági elnöknek. A nemzeti kormányok és Juncker személyi döntéseit aztán az Európai Parlament is szemügyre vette: a szlovén versenyzőt hazaküldték, és Navracsics Tibor parlamenti meghallgatásán is rezgett a léc.
Azóta viszont nem történt változás: minden biztos a helyén maradt, még azok is, akiknek a pártja otthon időközben ellenzékbe került. Az új nemzeti kormány nem hívhatja vissza az uniós biztost Brüsszelből, mert a megbízásuk öt évre szól. A biztosok munkaköri leírása szerint az Európai Unió egészének a javát kell szem előtt tartaniuk, és nem szabad, hogy nemzeti érdekek befolyásolják a döntéseiket.
Ennek ellenére, informális nyomásgyakorláshoz hasznos lehet, ha a tagállami kormánnyal szimpatizáló politikus ül az unió javaslattevő–végrehajtó–ellenőrző intézményének ebben a magas pozíciójában. Andor László, a Bajnai-kormány által kinevezett előző magyar EU-biztos brüsszeli hivatali idejének legnagyobb részét a Fidesz-kormányzás alatt töltötte, 2010-től 2014-ig.
Most nyolc országban nem tagja a kormánykoalíciónak az EU-biztos saját pártja – itt akadhatnak ideológiai viták „a brüsszeli ember” és a miniszterelnök között. Luxemburgot mégsem számoljuk azok közé, ahol a kormány szeretné kiutálni az EU-biztost a helyéről, hiszen a konzervatív Jean-Claude Junckert ellenzékiként jelölte a posztra a 2013 óta kormányzó liberális–baloldali koalíció.
Összeszedtük, hogy melyik országnak ki az uniós biztosa, mit csinál, melyik európai pártcsaládból jön, ki a miniszterelnök, illetve az államfő azokban az országokban, ahol szerepe szerint ő is aktívan politizál, és hogy milyen színűek a kormányok. Jó böngészést!
| Biztos | A biztos európai pártja | Kormányfő /Államfő | A kormány pártösszetétele | Más pártállású a biztos, mint a kormány? | |
| Ausztria | Johannes Hahn (szomszédságpolika) | Európai Néppárt (EPP) | Christian Kern (kinevezésre vár) | PES–EPP | |
| Belgium | Marianne Thyssen (foglalkoztatás, szociális ügyek) | Európai Néppárt (EPP) | Charles Michel | ALDE–Európai Szabad Szövetség (EFA)–EPP | |
| Bulgária | Krisztalina Georgieva (költségvetés, emberi erőforrások) | Európai Néppárt (EPP) | Bojko Boriszov | EPP | |
| Ciprus | Hrisztosz Sztilianidesz (humanitárius segítségnyújtás, válságkezelés) | Európai Néppárt (EPP) | Nikosz Anasztasziadész (elnök, ő kormányoz) | EPP | |
| Csehország | Věra Jourová (jogérvényesülés, fogyasztópolitika, nemek közötti esélyegyenlőség) | Liberálisok és Demokraták Európáért (ALDE) | Bohuslav Sobotka | PES–ALDE–EPP | |
| Dánia | Margrethe Vestager (versenypolitika) | Liberálisok és Demokraták Európáért (ALDE) | Lars Løkke Rasmussen | ALDE | Igen: a miniszterelnök a Venstre („bal” – Dán Liberális Párt) nevű formációból jön, a biztos a Radikale Venstre-ből („radikális bal” – Dán Szociálliberális Párt). Mindkét párt a liberális frakcióban ül az Európai Parlamentben, de annyira nem szeretik egymást. |
| Egyesült Királyság | Jonathan Hill (pénzügyi stabilitás, pénzügyi szolgáltatások, tőkepiaci unió) | Európai Konzervatívok és Reformerek (AECR) | David Cameron | AECR | |
| Észtország | Andrus Ansip (digitális egységes piac) | Liberálisok és Demokraták Európáért (ALDE) | Taavi Rõivas | ALDE–PES–EPP | |
| Finnország | Jyrki Katainen (munkahelyteremtés, növekedés, beruházások) | Európai Néppárt (EPP) | Juha Sipilä | ALDE–AECR–EPP | Határeset: Jyrki Katainen „Nemzeti Koalíció Pártja” bekerült a kormánykoalícióba, de csak harmadik helyen végeztek a 2015-ös választáson, és a miniszterelnökséget elbukták. |
| Franciaország | Pierre Moscovici (gazdasági, és pénzügyek, adó- és vámügy) | Európai Szocialisták Pártja (PES) | Manuel Valls / François Hollande | PES | |
| Görögország | Dimitrisz Avramopulosz (migráció, uniós belügyek, uniós polgárság) | Európai Néppárt (EPP) | Alexisz Ciprász | Európai Baloldal | Igen, a radikális baloldali Sziriza kiütötte a konzervatív Új Demokráciát 2015 januárjában. |
| Hollandia | Frans Timmermans (minőségi jogalkotás, jogállamiság) | Európai Szocialisták Pártja (PES) | Mark Rutte | ALDE–PES | |
| Horvátország | Neven Mimica (nemzetközi együttműködés, fejlesztés) | Európai Szocialisták Pártja (PES) | Tihomir Orešković | EPP | Igen: minden jel arra mutat, hogy az előző kormány a menekültválságba bukott bele. Előrehozott választásokat tartottak novemberben, ezután a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezette pártszövetség és a Híd Függetlenek Listája (Most) alakított kormányt. A miniszterelnök egy pártonkívüli üzletember. |
| Írország | Phil Hogan (mezőgazdaság, vidékfejlesztés) | Európai Néppárt (EPP) | Enda Kenny | EPP–PES | |
| Lengyelország | Elżbieta Bieńkowska (belső piac, ipar, vállalkozás, kkv-politika) | Európai Néppárt (EPP) | Beata Szydło | AECR–Mozgalom a Szabadság és Demokrácia Európájáért (MELD) | Igen: Jarosław Kaczyński pártja, a jobboldali Jog és Igazságosság földrengésszerű győzelmet aratott a középutas Polgári Platform fölött 2015. októberben. |
| Lettország | Valdis Dombrovskis (euró, szociális párbeszéd) | Európai Néppárt (EPP) | Māris Kučinskis | Európai Zöld Párt–EPP–AECR | Határeset: A néppárti miniszterelnök 2015 decemberében a kormánykoalíciójában támadt nézeteltérések miatt lemondott, a helyét a Zöldek és Farmerek Uniójában politizáló Māris Kučinskis vette át, akit február 11-én iktatott hivatalába a lett parlament, a Saeima. |
| Litvánia | Vytenis Andriukaitis (egészségügy, élelmiszerbiztonság) | Európai Szocialisták Pártja (PES) | Algirdas Butkevičius / Dalia Grybauskaitė | ALDE–PES–Közvetlen Demokráciáért Európában Szövetség (ADDE) | |
| Luxemburg | Jean-Claude Juncker (elnök) | Európai Néppárt (EPP) | Xavier Bettel | ALDE–PES–Európai Zöld Párt | Igen, de a 2013 óta irányító kormány „küldte” Brüsszelbe Jean-Claude Junckert, mert ő volt az EP-választásokon nyertes Európai Néppárt jelöltje a bizottsági elnökségre. |
| Magyarország | Navracsics Tibor (oktatás, kultúra, ifjúságpolitika, sport) | Európai Néppárt (EPP) | Orbán Viktor | EPP | |
| Málta | Karmenu Vella (környezetpolitika, halászat) | Európai Szocialisták Pártja (PES) | Joseph Muscat | PES | |
| Németország | Günther H. Oettinger (digitális gazdaság) | Európai Néppárt (EPP) | Angela Merkel | EPP–PES | |
| Olaszország | Federica Mogherini (külügyek) | Európai Szocialisták Pártja (PES) | Matteo Renzi | PES–EPP | |
| Portugália | Carlos Moedas (kutatás, tudomány, innováció) | Európai Néppárt (EPP) | António Costa | PES(–Európai Baloldal–Európai Zöld Párt) | Igen: Pedro Passos Coelho konzervatív pártja megnyerte ugyan a választást 2015 októberében, de a kormánya 11 nap után megbukott, mert nem tudta megtartani a többségét a parlamentben. November óta a portugál Szocialista Párt kormányoz, kisebbségben, külső támogatással. |
| Románia | Corina Crețu (regionális politika) | Európai Szocialisták Pártja (PES) | Dacian Cioloș / Klaus Iohannis | Független / EPP | Igen: a szociáldemokrata miniszterelnök Victor Ponta tavaly novemberben lemondott, egy 32 ember életét követelő diszkótűz után, amely elkerülhető lett volna, ha a hatóságok betartatják a biztonsági előírásokat a szórakozóhelyen. |
| Spanyolország | Miguel Arias Cañete (éghajlat-, energiapolitika) | Európai Néppárt (EPP) | Mariano Rajoy | EPP | Június 26-án tartanak választásokat. |
| Svédország | Cecilia Malmström (kereskedelem) | Liberálisok és Demokraták Európáért (ALDE) | Stefan Löfven | PES – Európai Zöld Párt | Igen: 2014 szeptemberében kapott ki a korábban kormányzó mérsékelt jobboldali–liberális koalíció. |
| Szlovákia | Maroš Šefčovič (energiaunió) | Európai Szocialisták Pártja (PES) | Robert Fico | PES | |
| Szlovénia | Violeta Bulc (közlekedés) | Liberálisok és Demokraták Európáért (ALDE) | Miro Cerar | ALDE–PES |
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon