Az orkok már a karácsonyfánál vannak

World of Warcraft

Az amerikai társasjátékipar zászlóshajója, a Fantasy Flight mindig is jó érzékkel moccant rá a legnépszerűbb sci-fi és fantasy brandekre. Készítettek már asztali játékot a Battlestar Galacticából és a Doomból (itt és itt lelkesedtünk értük) Drakula rémtetteiből és Lovecraft csápos szörnyisteneiből (itt és itt áradoztunk róluk), sőt, a tévésorozatként debütáló regényciklus, a Trónok harca mellett figurás-kártyás verzióba sűrítették a Gyűrűk urát és a Conan-összest is.

A Fantasy Flight a 94-es PC-s játék óta töretlenül népszerű Warcraft-világhoz is fejlesztett társasjátékokat. A 2003-as Warcraft egy hagyományos, területfoglalós taktikai játék lett, a 2006-os World of Warcraft viszont a 80-as években hódító "rúgd be az ajtót, vágd ketté a szörnyet, mard fel a kincseit, rúgd be a következő ajtó"-típusú társasokat házasította össze 12 millió gémer kedvenc MMORPG-jével.

Ne riasszon el senkit World of Warcraft extrém vastag, 40 oldalas szabálykönyve. Ha a társaságban csupa level 80-as paladin és warlock ül, nagyon hamar ki lehet ismerni a játékmenetet, hiszen az asztali WoW az online verzió tápolós képességrendszerének kellemesen lebutított verziója. A játékosoknak először karaktert kell választania a jól ismert kasztokból (boszorkánymester, zsivány, varázsló, vadász, druida, harcos, pap), ezután döntheti el, hogy a Szövetség vagy a Horda színeiben játszik-e (lovag természetesen csak az előbbi, sámán csak az utóbbi lehet).

A játéktér Lordaeron vidéke: a jók Délpartról, a gonoszok Brillből indulnak 8 oldalú kockákkal lemészárolni a táblára felkerülő szörnyeket. Az elvállalható küldetések az online játékhoz hasonlóan szintekhez kötődnek, így az elején még röhögve lenyomhatjuk a Dun Garokban bandázó murlokokat, de magasabb szinten már sárkánysarjak és végzetgárdisták okoznak majd kellemetlen perceket. A küldetéskártyákon a hangulatos leírások mellett ("Az ősi erőd, Sholomance romjait kutatod éppen. A hideg szél bánatosan fütyül az összezúzott fák és széttört kövek között. A ködből hirtelen egy lidérc bukkan elő!") arany, tapasztalati pont és a tárgypaklik jele is szerepel, ezekkel erősíthetjük fel a karaktereinket, hogy aztán a még erősebb szörnyek hulláiból még brutálisabb fegyverekhez és varázstárgyakhoz juthassunk. A győztes az az oldal, amelyik a 30. kör végén egy mindent eldöntő nagy csatában földbe döngöli a másikat, vagy aki még a játék vége előtt legyőzi a három random főellenfél (Lord Kazzak, Kel'Thuzad és Nefarian) egyikét.

A karakterfejlődés a játék egyik legélvezetesebb része. A legyőzött szörnyekért és az eladott tárgyakért járó pénzből a kasztunknak megfelelő képességkártyákat és tehetségkártyákat vásárolhatunk. A tesztek alatt végig puskával lövöldöző (törpe és tauren) vadászokkal voltam, akiknek a közelharci jártasságok helyett a távfegyverekre kell rágyúrni, és az egyre nagyobbakat sebző íjak mellé az online játékból ismerős, célzást segítő képességeket (pontosság, halálos lövés, stb.) kitanulni. Vagy fejleszthetünk a vadászunkból állatbarát berzerkert is, harcban besegítő medvével vagy tigrissel és a beszédes marcangolás képességgel.

A World of Warcraft szerencsére nem egylövetű társasjáték. A kilenc választható karakter, a kasztok több irányú fejlődése és a változatos küldetéskártyák rengeteg újrajátszási lehetőséget rejtenek. A játék nagy negatívuma viszont, hogy a Delta Vision magyar kiadásának 130 figurájából bosszantóan soknak már gyárilag görbe vagy törött a fegyvere. Emellett komoly logisztikai fejtörést okozhat a tengernyi kártya, figura, papírkorong és állapotjelző elhelyezése is: ezeknek 6 játékosnál már kevés egy ebédlőasztalnyi hely, mi például még egy kényszerűségből csatasorba állított zsúrkocsival és vasalóállvánnyal sem tudtunk minden kelléket rendesen kipakolni.

Piszkos Fred, a kapitány

A magyar kiadású Warcraft szörnygyilkolásai mellé egy hazai fejlesztésű, kedélyes pofozkodást is szeretnénk ajánlani, ami egy Azerothnál (itthon legalábbis) jóval népszerűbb világban, Rejtő Jenő kikötői kocsmáiban játszódik. Már a szabálykönyv stílusa is vinnyogva röhögős: a P. Howard-regényekből vett részletek és Korcsmáros Pál Fülesből ismerős rajzai mellett olyan gyöngyszemek emelik a hangulatot, mint például ez: "Aki a legjobban hasonlít Piszkos Fredre, azt nevezzük ki játékvezetőnek."

"Az úri közönség táncol. Kitűnő széklábak! A belépés díjtalan, a kilépés bizonytalan" - a közkedvelt Rejtő-idézet tökéletesen lefesti a Piszkos Fred társasjáték stílusát. A játékosoknak öt körük van arra, hogy különböző színű figurákat pakolgatva négy kocsmában megszerezzék az erőfölényt, és a körök végi Nagy Balhéig minél bensőségesebb viszonyba kerüljenek a három főszereplő, Fülig Jimmy, Piszkos Fred és Vadsuhanc barátaival és ellenségeivel. A játékban csupa kedves ismerős szerepel: a kártyákon megtalálható többek között Vöröskarom, Hobbs szállásmester, Velő, Bonifác, a Nagy Bivaly, Sir Egmund, a Honolulu-Star orvosa, Wirth kapitány, sőt, még a maláj erőművész is.

A játék jó hangulatához persze sokat hozzátett a Rejtő-klasszikusokat a képregényes műfajba is sikerrel átmentő Korcsmáros Pál, aki az előző évszázad zsenije volt: soha senki nem tudott nála jobban hegyes mellű nőket, csimbókos szakállú Piszkos Fredet, díjbirkózókat balettlépésben lepofozó Fülig Jimmyt, és persze gyűrött arcú, 10 méter repülés után a bárszekrényen kikenődő alvilági alakokat rajzolni.

A hazai képregénybizniszben már rutinos Gémklub (lásd: Szellemlépcső, Varázslabirintus) és a Korcsmáros-képregények felújított verzióit megjelentető Képes Kiadó közös fejlesztésű játéka egyébként Captain Cool címmel angol és német szabálykönyvvel is megjelent már. Nagyon drukkolnunk a két fejlesztőnek, Aczél Zoltánnak és Árvai Péternek, hogy a külföldi játékveteránok is rákattanjanak a szétvert kikötői csapszékek és a halhatatlan Rejtő-hősök világára.

Rumis+

A Rumis egy kicsiknek is könnyen bemutatható építkezős társasjáték, amiben Tetris-elemekhez hasonló, 2-4 kocka terjedelmű formákat kell elhelyezni a játéktáblán úgy, hogy a saját építőelemek egymáshoz érjenek. A cél minél több saját kockát lerakni és az ellenfelet akadályozni. Az győz, akinek a játék végén nagyobb felülete látszik felülnézetből. Ráadásul a neten nemcsak az alapokat mutatják be, hanem új alaprajzok is letölthetőek. A gyerekek nagyon élvezték a játékot, taktikázhattak, építhettek, ügyeskedhettek, megakadályozhatták a másikat.

A Rumist többféleképpen is lehet játszani, két játékos esetén sem unalmas, sőt egyedül is neki lehet állni. Amikor megkaptuk, mindenki az egyszemélyes verzióval próbálkozott, majd a gyerekek ketten végigjátszották az összes táblát. Általában a 8 éves Domonkos nyert, ezért is ez a kedvenc játéka, de a menetek szorosak voltak, a 6 éves Bálintnak is sikerült már nyernie. És néha mi, szülők is nyertünk, ha beszálltunk. A játék német szabálykönyvvel kapható, de magyar leírás is tölthető le hozzá a Compaya honlapjánról.

Zooloretto

A 2007-es év játéka (Spiel des Jahres) már a Gémklub magyar nyelvű szabálykönyvével várja a 8-99 éves állatkertigazgató-jelölteket. Minden játékosnak saját állatkertje van, amit neki kell benépesítenie majmokkal, zsiráfokkal, tigrisekkel, zebrákkal, felszerelnie különböző bódékkal, és ehhez pénzt kell szereznie.

Domonkos és Bálint imádták az állatok beszerzését, és hamar meglettek a kedvencek, ki melyiket gyűjti, ki melyiket hagyja utoljára. Élvezték hogy kisállatok születnek a saját állatkertjükben (egy hím és egy nőstény után jár a kölyök), így például még apának is kismajma születhetett, anya meg néha legatyásodott, ha a fiúk túl sokat gyűjtöttek. A szabályok miatt a játék legtöbbször azért kiegyensúlyozottan folyt, nincs esély nagy túlnyerésre, és csak a legvégén derül ki, ki a győztes. A srácoknak annyira bejött a Zooloretto, hogy még vasárnap reggel 7 körül is levették a polcról.