Nándor
6 °C
22 °C

Vidnyánszkyé lett a Nemzeti Színház

2012.12.17. 09:15 Módosítva: 2012-12-17 14:37:16
A papírforma szerint Vidnyánszky Attila, a debreceni Csokonai Színház vezetője lett a Nemzeti Színház új igazgatója. A jelenlegi igazgatót, Alföldi Róbertet támogatta több jobboldali művész, köztük Szörényi Levente is. A Vidnyánszky által vezetett Színházművészeti Bizottság is értékelte a műveket, és Vidnyánszky pályázata tetszett nekik a jobban.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn reggel sajtótájékoztatón ismertette a Nemzeti Színház vezetésére kiírt pályázat eredményét. Minden úgy történt, ahogy sejteni lehetett, Vidnyánszky Attila, a debreceni Csokonai Színház igazgatója lett a Nemzeti Színház új igazgatója. Megbízatása 2013. július 1-jével kezdődik és öt évre, 2018. június 30-ig szól. Alföldi Róbert 2008 óta volt a társulat vezetője. Balog kiállt a pályázati rendszer mellett, és azt sem tartotta aggályosnak, hogy a bírálóbizottságba egy olyan intézmény delegált tagokat, amit éppen Vidnyánszky vezet. Az átadás-átvételt Fekete Péter, a békéscsabai Jókai Színház igazgatója segíti majd miniszteri biztosként, ami arra utal, hogy a jelenlegi és az új igazgató nincsenek túl jóban.

Balog Zoltán a szakmai bizottság véleményét mérlegelve hozta meg döntését a posztról, amire a jelenlegi vezérigazgató, Alföldi Róbert mellett a debreceni Csokonai Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila, Szennyai Mária színésznő és Hídvégi Miklós színész-rendező nyújtott be pályázatot. Vidnyánszky mellett a bizottság kilenc tagja szavazott, míg Alföldi pályázatát egy ember támogatta, négy ellenezte, és négy tartózkodott.

A pályázatot elbíráló bizottság kilenc tagból állt, ebből kettő a munkáltatói jogkör gyakorlójaként a miniszter két szakreferense, rajtuk kívül a munkavállalókat Törőcsik Mari, a nemzet színésze, a Színházi Dolgozók Szakszervezetét pedig Konrád Antal színművész képviselte. Ott volt még a szakmai bizottságban a miniszter jelöltjeként Révész Mária miniszteri főtanácsadó. Az Előadóművészeti Iroda Színházművészeti Bizottságának jelöltjeként pedig a pályázatokat Kerényi Imre rendező, fideszes kultúrember, az alkotmány asztalának megálmodója, Nagy Viktor rendező, Szigethy Gábor színháztörténész és Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház megbízott főigazgatója bírálta el. A Színházművészeti Bizottság jelenlegi elnöke egyébként éppen Vidnyánszky Attila, amely azért legalábbis megkérdőjelezhetővé tette a bizottság elfogulatlanságát.

Vidnyánszky lehetséges sikerét már a pályázat elbírálása előtt is biztosnak tartott a szakma, az eleve lefutott pályázat érzését az is erősítette, hogy Vidnyánszky több interjúban is feltételes mód nélkül beszélt a munkáról, amit a Nemzeti Színház igazgatójaként végezne.

Nem a legavantgárdabb kísérletek

A debreceni Csokonai Színház igazgatója Nemzeti Színház avagy a nemzet színháza címmel nyújtotta be pályázatát, mely három alappillérből állt: hagyomány, megújulás és nemzetköziség. A pályázat öt évre szóló műsortervet tartalmaz, ez azonban inkább műsorpolitikát jelent, mint konkrét darabokat, mivel "a társulat végső összetételének ismerete nélkül előrehaladott lenne konkrét címeket mondani".

A Magyar Nemzetnek Vidnyánszky a társulat esetleges új tagjairól is nyilatkozott. "Nyilván minden igazgatóváltás legdrámaibb része talán a társulat átalakítása" – mondta Vidnyánszky, aki természetesen szeretne hozni új színészeket. "Biztos, hogy lesz olyan, aki föl fog állni, és az is, hogy lesz olyan is akinek én köszönöm meg a munkát" - tette hozzá.

Vidnyánszky tervei szerint maga is rendezni fog a Nemzetiben, sőt számos neves külföldi rendezőt is elcsábítana Budapestre, köztük a kortárs román színjátszás nagyágyúját, Silviu Purcăretét. A pályázat három fő részből áll, helyzetelemzés a magyarországi színjátszás helyzetéről, értékelés a Nemzeti Színház elmúlt éveiről, és elképzelések a Nemzeti megújításáról.

Vidnyánszky többször is elismerően nyilatkozott Alföldi munkásságáról, de hangsúlyozta azt is, hogy nem egyezik művészi felfogása a jelenlegi vezetőjével. Vidnyánszky pályázata egyébként már nyilvános: a Nemzeti Színház igazgatóhelyettese Eperjes Károly lesz, színházirányítási munkáját egy Művészeti Tanács illetve Ablonczy László mint tanácsadó segítené.

Már két éve is felmerült

A kárpátaljai rendező neve már 2010 decemberében előkerült, mint Alföldi Róbert lehetséges utódja. A debreceni Csokonai Színház vezetője akkor úgy nyilatkozott, hogy "informálisan nagyon régóta beszélgetünk róla. Nem titkoltam soha, hogy érdekel a téma. Szívesen elvállalnám a feladatot, vannak elképzeléseim arról, hogyan kellene a Nemzetit vezetni".

Szerinte a Nemzeti Színház érzékeny hely. "Bármennyire is próbálja a szakma elhitetni, hogy ez a színház csak egy az összes többi színház között, ez nem igaz. Ez a Nemzeti Színház. Másnak kell lennie, mint az összes többi színháznak".

Vidnyánszky akkor nem akart arról beszélni, hogy hogyan alakítaná át a Nemzetit, de azt elmondta, "nem biztos, hogy a legavantgárdabb kísérleteknek ott kellene zajlaniuk, bár természetesen a kísérletet és az újító szellemet nem zárhatja ki a falai közül. Nem biztos, hogy a repertoárjában neki kell a legkockázatosabb, még be nem mutatott darabokat felfedeznie. Bár olykor megteheti ezt is. De kétségkívül a magyar színházi hagyományok, a magyar nyelv és a magyar drámai tradíció ápolását kell elsődleges céljának tekintenie".

Alföldit támogatta mindenki

Alföldi pályázata alapján folytatta volna a régi magyar nyelvű darabok felfedezését, például Bornemisza Péter és Csokonai Vitéz Mihály művét tűznék műsorra. A három nagy klasszikus - a Bánk bán, Az ember tragédiája és a Csongor és Tünde - bemutatása szeretett volna más régi magyar darabokat is mai formanyelven megvalósítani, de a kortárs művekből is többet játszottak volna. Alföldi november 14-én még azt nyilatkozta, hogy a társulatban nincs szükség jelentős változásra, erős, keményen dolgozó együttesről van szó, amely esetleg újabb tagokkal bővülhet, hiszen a "találkozásokra" mindig nyitottak.

Költői színház

Kossuth- és Jászai Mari-díjas színházi rendező, filmrendező, a debreceni Csokonai Színház igazgatója és művészeti vezetője. Az 1964-ben Beregszászon született Vidnyánszky a Kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Egyetem szerzett színházrendezői diplomát 1992-ben. Magyarországon 1999-ben rendezett először, az azóta Pesti Magyar Színháznak nevezett régi Nemzeti Színházban.

A Debreceni Disputa elemzése szerint Vidnyánszky a naturalista-realista színházi hagyományokkal és a polgári színház esztétikájával is szembehelyezkedő, különleges színpadi nyelvet hozott létre, melyet ő a „költői színház” terminussal határoz meg.[

Alföldi pályázatához mintegy 160 támogató nyilatkozatot csatoltak Magyarországról és a világ legkülönbözőbb pontjairól: Declan Donnellantól és Oskaras Korsunovastól az újonnan nyíló BMC Zenei Központon, a Goethe Intézeten és a világ különböző színházain, egyetemein át a marosvásárhelyi és az újvidéki színházig. A legfontosabb ajánlás mégis Szörényi Leventétől érkezett, aki Szegeden Alföldivel közösen dolgozná fel az István, a királyt, és aki neves jobboldali művészként állt ki a Nemzeti jelenlegi vezetője mellett.

"Jóllehet azt hinnék, hogy Szörényi Leventét és Alföldi Róbertet a korkülönbségen túlmenően világnézeti, értékrendbeli, ízlésbeli, kifejezés-eszközbeli, tehát szinte minden elválasztja egymástól, mégis azt kell mondanom, hogy van egy valami, talán a legfontosabb, ami összeköt bennünket: a művész felelőssége kortársai és az eljövendő nemzedékek iránt. Számomra is mértékadó rendezéseidet láttam a Nemzeti Színházban, amelyek arról győztek meg, hogy Magad is érzed művészi küldetésed súlyát" -írta nyílt levelében Szörényi, aki a Heti Válasznak adott interjújában is arról beszélt, hogy a jelenlegi kultúrpolitika megöli a művészetet.