Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMMinden színész imádna meleg palit játszani
További Cinematrix cikkek
- James Gunn a véres és kimerült Supermanhez hasonlította Amerikát
- Ennyire személyes hangvételű film még sosem készült a legendás intézményről
- A Rocknak köszönhetjük a világ legpusztítóbb karácsonyi akciófilmjét
- Kicsi, mire jó ez a narkós és borzasztó sivalkodás?
- Szívbe markoló animációs film érkezik a mozikba
Hangos a zene az Alteregóban, a budapesti melegek egyik kedvenc szórakozóhelyén. Sok fiatal fiú és néhány lány táncol a pincehelyiségben, pedig még csak dél van. Nem csoda, hogy egyeseknek nehéz önfeledten bulizni, így a felvételvezető még több mosolyt és lazaságot kér. Itt forog a Coming out, ami leginkább Csányi Sándor melegfilmjeként híresült el a médiában.
Csányi egy rádiós műsorvezetőt játszik, aki abba a Magyarországon szinte nem is létező csoportba tartozik, amelynek tagjai nyíltan vállalják másságukat. Erik – így hívják Csányi karakterét – tökéletesen elégedett az életével, éppen amszterdami esküvőjére készül szerelmével (Karalyos Gábor). Családtagjai, barátai és rajongói tudják, hogy meleg, így fogadja el és szereti mindenki.
Ez a Magyarországon önmagában is szürreális helyzet vesz még bizarrabb fordulatot, amikor Erik egy véletlen folytán megismerkedik egy orvosnővel (Tompos Kátya) és vonzódni kezd hozzá.
A film címe, a Coming out itt erre utal: nem egy heteroszexuális akar előbújni és bevallani a környezetének, hogy meleg, hanem éppen fordítva. A Coming out ráadásul vígjáték, ami készítői szerint egyszerre egy vicces film és kísérlet arra, hogy változtassanak a magyarok előítéletein.
„Ha egy téma megragad, akkor nem kezdek el azon filozofálni, hogy vajon Magyarország érett-e már erre. Gyáva lennék, hogy ha nem csinálnám meg ezt a filmet, attól félve, hogy a melegtéma miatt támadni fognak” – mondja Orosz Dénes rendező, akinek a Poligamy után ez a második játékfilmje. Hozzáteszi, hogy ő ugyan nem meleg, de gyerekkora óta sokszor érezte, hogy kilóg a sorból. Éppen ezért a másság minden formáját elfogadja. Ami pedig a kifordított helyzetet illeti, Orosz szerint az abszurd ötletek sokszor jobban működnek, mint egy unalomig ismert coming out történet.
Csányi Sándor, a magyar filmek első számú hősszerelmese, egy percet sem hezitált azon, hogy eljátsszon-e egy meleg szerepet. „Ez nem egy Túl a barátságon vagy egy Almodóvar-film, azokban talán több kockázat lehet”. Szerinte ennek a filmnek misszója van, ráadásul a színészi hiúságát is kielégíti. „Minden színész imádna meleg palit játszani. Izgalmas feladat, ahogy a főgonoszt is sokkal érdekesebb eljátszani, mint a jófiút. Rólam alapvetően egyfajta dolgot gondolnak a rendezők meg a producerek. Ezzel nincs nagy baj, Jávor Pál meg Kabos Gyula is azt csinálta, amihez értett. Kabos nem játszott hősszerelmest, ahogy Jávor sem volt a kinevethető kisember. Elfogadom, de színészként mégis izgalmasabb néha kipróbálni valami újat”.
Csányi emlékeztet, hogy a statisztikák szerint az emberek 8-10 százaléka meleg vagy biszexuális. „Valahogy be kell hozni a köztudatba, hogy milyen sok férfi él közöttünk, akik nem selypítenek, nem nyávognak, nem tartják hülyén a kezüket, nem stylistok és nem fodrászok. Hétköznapi módon viselkedő emberek, akiknek nincs személyiségzavara, nem gondolják magukat nőnek. Férfiak ők is, csak a saját nemükhöz vonzódnak, amit nem ők választottak. Jó lenne, ha nekik sem kéne bujkálniuk vagy szégyellniük magukat. Arra gondoltunk, hogy ha csinálunk egy szórakoztató filmet, ami sok emberhez eljut, és mellesleg a melegekről szól, az lehet egy lépés az elfogadásuk felé”.
Hozzáteszi, hogy a romákért például sok szervezet dolgozik, de Emir Kusturica is sokat tett azzal, hogy csinált pár filmet, amiben cigányok szerepeltek még csak nem is különösebben jó fejnek beállítva. „Hétköznapi emberek voltak, esendőek, bénák, szerethetőek. Amikor az Underground vagy a Macskajaj ment a mozikban, minden autóból a filmek zenéi szóltak, nem volt ciki roma zenét hallgatni”.
A film fogadtatása kétesélyes – mondja Simon Kornél, aki a filmben Erik egyik barátja (Áron, foglalkozására nézve kutyakozmetikus.) Mégis úgy gondolja, hogy ha van a kultúrának feladata, akkor az ez, hogy változtasson a gondolkodásunkon. „Résnyire talán ez a film is fel tudja nyitni a közönség szemét és meg tudja mutatni, hogy nem ördögtől való, ha valaki meleg”. Simon szerint a Coming out-ban semmiképp nem kinevetni akarják a melegeket, a film nem attól lesz vicces, hogy a melegek viccesek, hanem attól, hogy a szituációk azok.
Sokkolni viszont nem akarják a nézőket, nem lesz például férficsók. „Amerikában először csak a női főhős legjobb barátja szerepkörben tűntek fel a melegek, akiknek jó az ízlésük, általában lakberendezők. Aztán a Született feleségekben megjelent egy olyan meleg pár, akiknek nincs jó ízlésük és nem túl jó fejek. Mi most ott tartunk, hogy csinálunk egy filmet melegekről, de nem fog benne két férfi csókolózni, ez még egy olyan határ, ami miatt a heterók talán nem néznék meg. Pedig ha egy heteró megnéz egy melegekről szóló filmet, attól még nem lesz meleg” – mondja Csányi.
Erre azért is nagy szükség van, mert itthon a helyzet nem javul, elég csak a melegfelvonulások szomorú történetére gondolni. Orosz Dénes azt meséli, hogy 5-6 évvel ezelőtt, amikor elkezdte foglalkoztatni ez a téma és mesélt róla valakinek, az emberek általában viccesnek találták az ötletet. „Azóta beborult körülöttünk a világ, később már inkább aggódva reagáltak ugyanarra”.
A rendező ennek ellenére könnyen vette az akadályokat, elmondása szerint a Filmalap a kezdetektől úgy állt hozzá, hogy csináljon egy bevállalós vígjátékot. (5 millió forint forgatókönyv-fejlesztési és 280 millió forintgyártási támogatásal szálltak be a filmbe.)
Bevállalósat, de nem túlzót vagy leegyszerűsítőt. Simon Kornél szerint ennél a filmnél különösen fontos, hogy a színészek elvégezzék a házi feladatukat otthon. Hogy ne rutinból, a tipikus melegsztereotípákból dolgozzanak. Persze a rendező feladata is, hogy lenyesse a túlzásokat, a vadhajtásokat. „A magyar színészek többsége keveset filmez, de sokat van színpadon. Ezért hajlamosak arra, hogy a színpadi eszköztárukból dolgozzanak, ami filmen túl sok tud lenni. Pedig filmen sokkal többet kell befelé és kevesebbet kifelé dolgozni”.
Ha valaki nem panaszkodhat arra, hogy nem forgat vagy forgatott eleget, akkor az Csányi Sándor. Kontroll, Állítsátok meg Terézanyut!, Csak szex és más semmi, Rokonok, Kaméleon, Poligamy: csak néhány a játékfilmjei közül. Szerinte ez csak szerencse kérdése volt. „Annyi pozitívumot tudok magamról mondani, hogy szorgalmas vagyok, szeretek alaposan felkészülni, és nem szállok el nagyon magamtól. De az, hogy megkaptam a Kontroll főszerepét tíz éve, ami egy héttel a forgatás előtt dőlt el, csak szerencse volt. Ha nem kapom meg, nem velem beszélgetsz most itt. Szerencsés vagyok”.
Időközben megérkezik a következő jelenet egyik szereplője, Lady Dömper, a pesti éjszaka egyik legnépszerűbb transzvesztita előadója, az Alterego háziasszonya. Erik persze vele is jóban van, bár biztos nem mondta még el neki, hogy egy nőhöz vonzódik.
Rovataink a Facebookon