Mogyoróval edzek a rekedt Marge-hangra

Mit szólt Marge Simpson Playboy-szerepléséhez?

Hetek óta csak ezt hallom az ismerőseimtől. Azzal viccelődnek, hogy én mikor fogok vetkőzni.

Hogyan lett pont Marge magyar hangja?

Kosztola Tibor volt az első részek szinkronrendezője. Korábban már dolgoztunk együtt, én voltam a banya a Fuszeklik fejedelmében, és nagyon szerette, ahogy játszottam a hangommal.

Nehéz tizedik éve rekedten beszélni?

Most már nagyon könnyen megy az átállás. Inkább az első felvételeknél volt gond, mert nem volt beedzve a hangom. Emlékszem, hipphopp felvettünk öt részt, aztán órákkal később már kipurcant a hangom. Ilyenkor az volt a trükköm, hogy kekszet és mogyorót ettem a Pannónia büféjében, ami elvileg szigorúan tilos egy színésznek, mert a kis darabkák megakadhatnak a hangszálakban. A kollégák influenzajárvány idején mindig ugratnak, hogy kapjam el én is, és majd könnyebb lesz a munka. De pont fordítva van: nagyon kell vigyázni a torkomra.

Mennyire kedvelte meg a Simpson családot 19 évad alatt?

Nagyon. Színészként igazi kihívás ezen dolgozni, és nemcsak azért, mert néha reggel 6-kor, máskor meg éjfélkor kell elkezdeni a szinkronmunkát. Marge hangja sokszor változik, mert vannak részek, ahol már öregasszony, és máshogy kell megszólalnom, amikor még szűzies, fiatal lány, és Homér udvarol neki. Néha a szövegembe is bele kell nyúlnom, mert az új fordítók nem emlékeznek minden régi dologra, a rajongók viszont azonnal kiszúrják a hibát. Sok epizódban énekelnem kellett, és Marge-on kívül még más szereplőket is szinkronizálok.

Kiket?

Marge két testvére, Patty és Zelma is én vagyok. Az egyik pösze, a másik pattogó hangú, és többnyire egymással beszélnek. Ezek a jelenetek elég fárasztóak, de ha kell, újra és újra felvesszük, amíg tökéletesnek nem érzem. A kis Maggie is én vagyok, ha néha megszólal. Ezt a szerepet külön kértem, mert már a Flintstone családban is szerettem gyerekhangon gügyögni. Ezek miatt nekem különösen ott kell lenni agyban a szinkronmunka alatt, de nagyon élvezem. A mi szakmánkban nem jut ám mindenkinek ekkora kincs, mint a Simpson család.

Kedvenc epizód?

Nagyon szépek azok a részek, amikor a sok őrült és furcsa szituáció után Marge és Homér ágyba bújnak a végén. Nincs kimondva, de mindenki tudja, mi történik. És haraggal sosem jó elaludni, nekem ez volt a sorozat egyik legfontosabb üzenete.

Tíz év alatt mennyire lett igazi család a Simpson-hangokból?

A stúdión kívül is mindig odafigyeltünk a másikra. Együtt izgultunk Balázs vizsgáiért (Simonyi Balázs, Bart hangja – a szerk.), meglátogattuk Székhelyi Jocót, amikor becsípődött a dereka. Boldogok voltunk, amikor Bogdányi Titanilla (Lisa hangja) elment szülni, pedig emlékszem, amikor elkezdtük a Simpsont, még kislány volt, és sámlira kellett állnia, hogy felérje a mikrofont.

Nem zavarja, hogy sokan szinkronhangként ismerik, és nem a színházból?

Nem, mert szeretek inkognitóban lenni, és mosolyogni, amikor valaki felismeri a hangomat. A 70-es évektől, főiskolás korom óta szinkronizálok, hozzászoktam, hogy az emberek rám csodálkoznak a boltban vagy a taxiban: „Jé, élőben is ilyen a hangja.” Aki ismeri a Simpson családot, azt kéri tőlem, beszéljek Marge-hangon, más meg inkább a „Whirpool, a minőséget kelti életre” szlogent szeretné. Büszke vagyok, hogy többször is tudtam úgy játszani a hangommal, hogy az emberek örülnek, ha újra hallhatják.

A Macskafogóban és a Rendőrakadémiában is szerették a nézők. Hívják még filmeket szinkronizálni?

Mostanában kevés filmes szinkront csinálok, mert nem illik mindenhová egy ilyen jellegzetes hang. Agatha Christie-krimikhez hívnak öreglányokat szinkronizálni, de nemrég volt egy koreai film is, A palota ékköve, azt nagyon szerettem. Színpadon viszont sokfelé játszom még, most például a fiatalok hívtak meg a Tűzraktér Gábor Andor-estjébe.