Mesélje el: miért kellett végigszenvednie a Szürke/Sötét/Szabadság ötven árnyalatát?
Az elmúlt években visszasírhattuk az Alkonyat-filmeket: annak idején még nem is sejtettük, milyen jó dolgunk van, hogy a kor Nagy Romantikus Filmsorozata arról szól, hogy az ártatlan lány egy vámpírba szerelmes, nem pedig az Ötven árnyalat-filmekben, ahol az ártatlan lány egy lelki sérült, szadista, de a pénzével mindent megoldó férfiért van oda.
Ugyan a trilógia a nemrég megjelent záróepizóddal kicsit javult, de hát azért messze vagyunk még attól hogy ezeket nézhető filmnek tartsuk. Az egyik legrosszabb dolog a sorozatban nem is a sok liftzenével dúsított felesleges yachtozó-helikopterező-ajándékvásárlós epizód volt, meg nem is a popzenékkel teljesen reklámszerűvé tett szexjelenet volt, hanem az, hogy nagyon rossz az az üzenet, amit a férfi-női, meg úgy alapvetően az emberi kapcsolatokról tanított a film.
És ami még ennél is rosszabb, hogy rengetegen megnézték a filmet - de biztos vagyok benne, hogy egy csomóan úgy érezték magukat a moziterembe belépve, mintha akaratuk ellenére csalták volna be őket a vörös szobába.
Na de vajon miért mentek el ennyien a filmre?