Kevesebb éjszakai röpködést ígérnek

Nemrégiben beszámoltunk arról, hogy a csepeli főépítész tiltakozik a ferihegyi repülőtérről le- és felszálló gépek XXI. kerület fölé terelése miatt. Közben az is kiderült, hogy a légiforgalmat irányító hatóság elnöke, Lotz Károly volt közlekedési miniszter eladta csepeli házát.

Lotz elmondta azonban az Indexnek, hogy nem az újonnan kijelölt repülési útvonalak miatt költözött a XI. kerületbe, és azt ígérte, hogy jövőre felülvizsgáljáka sokat bírált intézkedéseket.

A Belvároson és Észak-Budán akartak segíteni

A repülőgépek Csepel és Budafok fölé terelését a Ferihegyet üzemeltető Budapest Airport (BA) Zrt. környezetvédelmi okokkal magyarázta. Azzal, hogy az amúgy is nagy forgalmú belvárost tehermentesíteni akarják a zajtól. Az Indexen korábban Szollár Domokos szóvivő elmondta, hogy az új ferihegyi forgalmi renddel a BA Zrt. Budapest I., II., XII., XIII. és XIV. kerületén akart segíteni, hiszen a gépek dél felé terelésével csökken az e kerületek fölött elhaladó repülők száma.

Az említett kerületekben százezrek feje fölött haladtak el a repülőgépek, míg Budapest déli része kevésbé sűrűn lakott, és a repülőgépek az úgynevezett barna övezetek, illetve közutak felett repülnek.

A budafoki polgármester a miniszterhez fordult

Budafok-Tétény polgármestere, Szabolcs Attila az Indexnek elmondta, a sok zajpanasz miatt Fodor Gábor környezetvédelmi miniszterhez fordult. A polgármester célja az, hogy a minisztérium változtassa meg a zajvédelmi előírásokat, mert lehetetlen állapotok uralkodnak Budapest déli részén.

Szabolcs Attila szerint ugyanis a jelenlegi zajvédelmi rendeleteket úgy konstruálták meg, hogy a repülőgépek dübörgését ne lehessen határérték fölöttinek minősíteni. A zajvédelmi rendeletek alapján ugyanis hosszú órákra számított átlagokat mérnek a hatóságok, és így egy-egy rövid ideig tartó átrepülés hiába lépi túl a határértéket percekig, mindez nem számít szabálysértésnek, mert "nem elég hosszú ideig" tart a csendháborítás.

Csak egy-két perc, éjjelente

Egy repülőgép éjszakai átrepülése például csak egy-két percig tart, mégis nagyon sok embernek okoz álmatlan éjszakát, magyarázta Szabolcs Attila. Különösen a zajos szállító-repülőgépek járnak éjjel.

A polgármester korábban tárgyalt a Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiforgalmi Igazgatóságával is, de ott azt a tájékoztatást kapta, hogy a XXII. kerületi mérések alapján nem történt határérték-túllépés, és a repülőgépek irányát nem fogják megváltoztatni. Ezért tartja fontosnak az önkormányzati vezető, hogy a környezetvédelmi miniszter lépjen az ügyben.

A zöldtárca szerint Budafok-Tétény Önkormányzatától valóban érkezett a közelmúltban egy levél Fodor Gáborhoz, a miniszterhez, "ebben azonban Szabolcs Attila nem a tárca rendeletében megállapított zajterhelési határértékeket kifogásolta, hanem az útirányok megválasztására irányuló eljárási rend módosításának kezdeményezését kérte. A válaszlevél elkészítése folyamatban van".

Emelik a zajbírságot

A környezetvédelmi tárca (KvVM) sajtóirodája részletes háttéranyagokat juttatott el a budafoki polgármester felvetései alapján az Indexhez. Ezekből kiderült, hogy "jelentős javulás remélhető az éjszakai forgalom kapcsán attól a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál (GKM) jelenleg előkészítés alatt álló új rendelettől, ami a repülőterek által kivetett zajvédelmi díj megállapításának szabályait tartalmazza".

A tervezet értelmében a díj mértékét - többek között - a repülőtér használatának időpontjától függően differenciáltan kell megállapítani, éjszaka nagyobb mértékű díjat kell kiróni.

Emellett a KvVM javaslatot tett a repülőterek éjszakai használatának a jelenleginél nagyobb mértékű korlátozására. Megállapodás született a GKM-mel, így a 2006-os szabályozáshoz képest mintegy harmadára csökken az éjszakai repülőforgalom Budapest légterében. Ez azt jelenti, hogy 0-5 óráig legfeljebb négy engedély adható ki éjjeli repülésre, 22 órától reggel hatig pedig összesen legfeljebb negyven gép repülhet a légtérben. (A parlament többször is elutasította az idén tavasszal benyújtott fideszes javaslat tárgyalását, amely az éjszakai repülések korlátozását írta volna elő.)

Változhatnak a zajvédelmi szabályok?

A jelenleg hatályos jogszabályok egyrészt a repülőtér által generált forgalom úgynevezett egyenértékű zajterhelését, a teljes nappali illetve éjszakai időszakra leátlagolt értékeket szabályozzák, másrészt magának a repülőgépeknek a zajkibocsátását limitálják, hangsúlyozza a minisztérium.

Ám most a tárca meg fogja vizsgálni az egy-egy repülőgép elhaladásakor észlelhető zajt, pontosabban azt, hogy miként lehetne szabályozni az egyedi zajterhelést.

A KvVM szerint a problémán elsősorban a repülőtér megközelítési és elhagyási útvonalainak és eljárásainak optimalizálása segíthet. Ugyancsak fontosnak tartják az így kialakított útvonalak betartásának számonkérését a légi forgalmi irányítókon és pilótákon. Emellett kívánatos lenne a légiforgalmi hatóság megerősítése és az általuk végzett ellenőrzések gyakoribbá tétele is.

A Budapest Airport nemzetközi szabványokról beszél

Szollár Domokos, a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport szóvivője a budafoki polgármester felvetéseiről az Indexnek elmondta, a közlekedési zaj mérését nemzetközi szabványok rögzítik. A világon mindenhol egyenértékben, tehát átlagolva mérik a repülési zajt. A magyar jogszabályoknak ezekhez a nemzetközi sztenderdekhez kell alkalmazkodniuk.

"Fura helyzet lenne, ha Európában, sőt a világon egyedül Magyarország megpróbálna eltérni ettől, sőt, hogy erre alapulva valamifajta zajbírságot is bevezetnénk, messze ívben elkerülnék az országot a repülőgépek, és nem lenne többet olyan, hogy magyar légiközlekedés" - közölte Szollár.

Nőtt a légiforgalom Budafok felett

Szollár elismerte, hogy a május elején bevezetett légtér-változtatások miatt nőtt meg a légiforgalom Budafok-Nagytétény felett. Korábban is voltak repülőgépek, most azonban jóval nagyobb számban repülnek el a városrész felett. Amíg a légijárművek a kijelölt útvonalon vannak, csak a közvetlenül ez alatt élők számára okozhat ez gondot. Több embert akkor zavar, amikor a repülőgépek letérnek ezekről az utakról.

"Tudni kell, hogy 2100 méteres magasság alatt nem lehet eltérni a kijelölt útvonalakról, de afölött már igen. Egyébként a BA javaslatára emelkedett meg 900 méterről 2100 méterre ez a szabály, pont azért, hogy minél kevésbé szóródjon szét a repülési zaj, és ezáltal kevesebb embert érintsen a fővárosban. Ezt a szintet elméletileg tovább lehet emelni, de a BA ezt nem támogatja, mert az jelentős kapacitáscsökkenéssel járhat" - magyarázta a szóvivő.

Nem lehet megszüntetni a zajt

"Világosan látni kell: nem lehet megszüntetni a repülési zajt Budapest felett, az mindig lesz" - szögezte le Szollár.

"A cél csak az lehet, hogy csökkentsük azok számát, akit ez érint. A BA zajvédelmi programja is erre épül, hogy koncentráljuk a zajt, lehetőség szerint az útvonalak alá - ezt a célt szolgálta a minimális repülési magasság megemelése is. Ha repülési zajról beszélünk, nem csak Budafokról és Csepelről, hanem az egész képről kell beszélni. Intézkedéseink értékét az adja meg, hogy a főváros egészéről nézve vizsgáljuk meg a kérdést. És a májusi változtatások jelentősen javítottak több százezer ember életminőségén" - hangsúlyozta.

Zajvédő falat építenek

A földi zaj kiszűrésére a BA most épít egy zajvédő falat a repülőtéren, és meg fog épülni egy új hajtóműpróbázó hely is, ahol a repülőgépek karbantartása után sokkal csendesebben lehet majd tesztelni a hajtóműveket.

A BA elindította a passzív akusztikai védelmi programot, így a következő években majd 200 millió forint értékben a zaj által leginkább sújtott ingatlanok nyílászáróit, tetőit hangszigeteli a BA.

"Amit eddig tettünk az csak a kezdet, de a BA legalább elindította a zajvédelmi programot. Nyilván még sokat kell és lehet tenni, és a BA nyitott minden észrevételre, és véleményre, mely közelebb visz a megoldáshoz" - fogalmazott Szollár.