Salamon
6 °C
14 °C

Muszáj lenne világcsúcsba hajszolniuk egymást

clk
2017.09.23. 13:29

A világ nagy része hétvégén a választások miatt figyel Németországra, de Angela Merkelék versenyénél sokkal izgalmasabb lehet a vasárnapi Berlin Maraton. A berlini pályán amúgy is mindig veszélyben van a világcsúcs, de idén minden idők talán legerősebb mezőny jött össze. És a mezőny alatt most elég három futót értenünk. Kenenisa Bekele, Wilson Kipsang és Eliud Kipchoge akár egyedül futva, komoly riválisok nélkül is nagy időre képes, de egymás ellen küzdve szinte kötelező megdönteniük a 2 óra 2 perc 57 másodperces világcsúcsot. 

A maraton világcsúcsának nincs még nagyon hosszú története, a hivatalos rekordokat csak 2003 óta jegyzik, de azért elég sokat elárul a berlini versenyről, hogy azóta az összes férfi csúcsot, hatot ott futották. Berlinben törték át először a 2:05-ös (Paul Tergat, 2003), a 2:04-es (Haile Gebrselassie, 2008) és a 2:03-as (Dennis Kimetto, 2014) küszöbidőket is. A sík, kevés éles kanyaros, jó vonalvezetésű pálya is adja magát a csúcshoz, a nagy nevek megnyeréséhez pedig a pénzdíj. 

Nézzük, kiket is takarnak a nagy nevek. A kenyai Eliud Kipchogéval kell kezdeni, akit nyugodtan nevezhetünk minden idők legnagyobb maratonfutójának. A pályaversenyzőként kezdő 32 éves futó eddig nyolc maratonon versenyzett, abból hetet megnyert. Azon a fennmaradó egyen sem ment rosszul, második lett. A 2013-as Berlin Maratonon éppen Wilson Kipsang verte meg. Kipchoge a legstabilabb maratonista volt eddig, mindig nagyon jól osztja be az erejét, amit elhatároz, azt végig is csinálja. Fölényére jellemző, hogy a 2016-os riói olimpián a frissítője felvételéhez gyorsítva odaszólt az ellenfeleknek, hogy nem kell aggódniuk, ez még nem az az iramváltás. Aztán persze később mindenkit leszakított, ahogy kell. 

Bár nem az övé a világcsúcs (a világranglistán 2:03:05-tel a harmadik), ő számít minden idők leggyorsabb maratonistájának, áprilisban a monzai Forma-1-es pályán a váltott iramdiktálókat és a tudományt is bevető Breaking2 projektben 2 óra 25 másodperc alatt teljesítette a maratont, alig elmaradva a kétórás álomhatártól. Azóta nem versenyzett, de félelmetesen jó formában van, ahogy mindig. Kiszámolták, ha még két kilométert hozzátett volna 40 kilométeres edzéséhez, akkor egy 2:08-as maratont kihozott volna. A 2:08 olyan idő, amiért a legtöbb európai futó képes lenne odaadni fél karját, sőt talán a lábát is. Ahogy másik két ellenfele, Kipchoge is nyert már Berlinben, nem is akárhogy, 2015-ben értetlenül állt a világ azelőtt, hogyan csavarodhatott fel a vádlijára a talpbetétje. Ha nincs ez a malőr, talán még a világcsúcsot is megdönthette volna. 

A másik kenyai, Wilson Kipsang tavaly második volt – a körbeverés adott, Bekelétől kapott ki – , de 2013-ban ő volt a bajnok, 2:03:13-as világrekordot futott a győzelemért. Bár versenyben nem olyan sebezhetetlen, mint Kipchoge, karrierje során már négyszer futott 2:04 alatt, ő az egyetlen, aki egymás után kétszer is ilyen időt tudott versenyen, és az idei ranglistát is ő vezeti Tokióban futott 2:03:58-as idejével. 

A Berlin Maratont tavaly minden idők második legjobb idejével, 2:03:03-mal nyerte Kenenisa Bekele. Az öt- és tízezer méteren is világcsúcstartó etióp óriásit versenyzett, több holtponton átesve is leszakadt Wilson Kipsangtól, de képes volt visszakapaszkodni, majd a világcsúcsot is veszélyeztetni. Azzal a formájával most meg is dönthetné a 2:02:57-et. Bekele azonban eléggé kiszámíthatatlan, míg a pályán verhetetlennek tűnt, az utcai maratonokon elég ingadozó teljesítményt nyújt. Januárban Dubajban célozta meg a világrekordot, de már a startnál elesett, később itt szerzett sérülésére hivatkozva ki is állt a mezőnyből. Aztán áprilisban  a London Maratonon ígért be világcsúcsot, de még csak nyernie sem sikerült. A leszakadok, majd feljövök taktikát próbálta meg megint, de Wanjirut nem tudta utolérni, 2:06-on épphogy csak belül futott. Az sem lehetetlen, hogy ha Bekele nincs csúcsformában, beáldozza majd magát Kipchogéért. Bár ellenfelek is, ugyanannál a menedzsmentnél, az NN-nél vannak, alkalmi szövetségük könnyen összejöhet.

Hiába a jó nevek és a káprázatos idők, a maraton sok összetevős, ebben is rejlik kiszámíthatatlansága és szépsége. Az időjárás döntő faktor lehet, ha túl erős a szél, máris másodperceket veszíthetnek kilométerek alatt a futók. A túl meleg, ezen a távon már 15 fok is az lehet, is lassíthatja az iramot. Azon is sok múlik, hogy milyenek lesznek az iramdiktálók. Berlinben az elit mezőnynek csak három nyula lesz, ami elsőre kevésnek tűnik. A Breaking2-projekt egyik nagy tanulsága volt, hogy ha sok futó fogja a szelet, az elég sok energiát megspórol a menőknek. Három futó mögé három embernek bebújni, plusz a többi profinak, akik azért 30 kilométerig ott lesznek, nem túl könnyű feladat. A tervek szerint az iramdiktálók 1 óra 30 másodperces félmaratonnal kezdenek, aztán addig futnak elöl, amíg bírnak. 

Kipsang a verseny előtti sajtótájékoztatón azt mondta, 2:02:10-2:02:20 körüli időre lehet képes, ha jól nyulaznak nekik, vagy Kipchogéval együtt tudnak majd dolgozni 30 kilométer után is. Bekele 2:03-on belüli időt tűzött ki maga elé, míg Kipchoge ennél jóval bátrabb volt, 2:02 alá akar kerülni. 

Persze azon sem lepődnénk meg, ha a világcsúcs érintetlen maradna, egy verseny elsősorban a győzelemről szól, arra könnyebb taktikát is kidolgozni, mint egy rekordra.  

A Berlin Maraton vasárnap 9:15-kor startol, az elit mezőnyben ott lesz a BEAC-os Csere Gáspár, aki 2:16:30-es egyéni csúcsát döntheti meg. Magyarországon a Sport2 közvetíti a versenyt.