További Forma-1 cikkek
- A Red Bull Racing kulcsfigurája mégis távozhat a csapatfőnök szexuális zaklatási ügye miatt
- Thaiföld is Formula–1-es futamot akar a jövőben
- Unalmas vagy lenyűgöző? Verstappen már-már sértő fölényben van a riválisokkal szemben
- Norris javította szombati hibáját, Verstappen pedig megkoronázta a hétvégéjét
- Max Verstappené a Red Bull 100. pole-pozíciója
Hakkinennel a motorja bánt el
Volt, aki műszaki hiba, vagy csapata figyelmetlensége miatt hullott ki vezető pozícióból kilométerekkel a cél előtt, de az is előfordult, hogy saját butasága, főnökei kérése, illetve önszántából engedett át biztos győzelmet.
Raikkönen drámai búcsúja előtt legutoljára épp honfitársa, a szintén McLaren-pilóta Mika Hakkinen kezéből csúszott ki alig egy fordulóval a vége előtt a győzelem. A 2001-es Spanyol Nagydíjon a McLaren-Mercedes nagy előnnyel haladt Michael Schumacher Ferrarija előtt, de az utolsó kör egyharmadánál elfüstölt a motorja. Hakkinen a pálya mellett parkolt le, Schumacher bekocogott és nyert.
Hillel a váltója szúrt ki
Néhány hónap múlva fordítva játszódott le ugyanez. Amerikában Schumacher vezetett, de a célegyenesben lelassított, és maga mellé engedte Barrichellót. Fej-fej mellett, lépésben haladtak át a célvonalon, és csak a célfotóból derült ki, hogy a brazil haladt át előbb, 11 ezreddel.
A legtöbben úgy gondolták az időközben ötödször is világbajnokká lett Schumacher így akarta meghálálni a korábbi gesztust, ám nyilatkozata mindenkit meghökkentett. "Holtversenyt szerettem volna", állította.
A kétszeres finn világbajnokhoz hasonló balszerencséje volt az 1996-os világelső Damon Hillnek a '97-es Magyar Nagydíjon. Fantasztikus futam után, amelyen a fél mezőnyt megelőzte, az angol három körrel a vége előtt fél percnél is többel vezetett. Csakhogy autója váratlanul lelassult - mint később kiderült, a váltó harmadik fokozatban maradt - és Villeneuve az utolsó körben utolérte, majd meg is előzte. A kanadai megnyerte a versenyt.
Az Arrowszal induló Hill győzelme az év, de lehet hogy az egész évtized legnagyobb szenzációja lett volna, mivel csapata sem előtte, sem utána nem tudott F1-es versenyt nyerni. A balszerencse viszont ekkor is közbeszólt, bár a leintés után azt beszélték, Hill csak volt csapattársának és barátjának, a vb-címért Michael Schumacherrel harcoló Villeneuve-nek engedte át szándékosan a sikert. Ez sosem bizonyosodott be, Hill végül a második helyet megtartotta, az év végén a williamses meg épp négy ponttal lett világbajnok Hill régi riválisa, Michael Schumacher előtt.
Mansell csak magát okolhatta
A Forma-1 történetének legbutább manőverét Nigel Mansell követte el 1991-ben. A kanadai futam utolsó körében utcahosszal vezetett, és már a közönségnek integetett, amikor a hajtűkanyarban olyannyira lelassított, hogy leállt a Williams-Renault motorja. A kocsi ugyan még gurult, de mivel a váltó üresben maradt, az angol 'oroszlán' nem tudta újraindítani. A nagydíjat a veterán Piquet, Mansell egykori nagy ellenfele nyerte egy Benetton-Forddal.
Patrese azt sem tudta, hogy nyert
Szakértők, újíságírók és szurkolók is az F1 legdrámaibb versenyének tartják az 1982-es Monacói Nagydíjat. Három körrel a vége előtt Alain Prost egy Renault volánja mögött még biztosan, hat másodperccel vezetett, ám a hirtelen lezúduló csapadék miatt az alagút után kicsúszott és összetörte a kocsiját.
Az élre Riccardo Patrese került, ám ő az utolsó előtti körben hibázott, megcsúszott, a Casino tér után a szalagkorlátnak ütközött, és lefulladt az autója. A végső fordulót Didier Pironi kedte az élen, de az alagútban megállt, mert beázott kocsijának elektronikus rendszere. A közönség ekkor Andrea De Cesarist várta a célba elsőként, ám neki kifogyott a benzinje.
Időközben Patresének a monacói lejtőkön sikerült újraindítania az autóját, és megnyerte a versenyt. Mint elmondta, azt hitte, második lett, csak a kiszállás után közölték vele, hogy győzött.
Brabham a legutólsó kanyarban hibázott
Talán még ennél is drámaibban alakult az 1970-es hercegségbeli futam, amikor az utolsó körökben Jochen Rindt üldözte Jack Brabhamet. Az osztrák pilóta ellenfele mögött centikre autózott, de az ausztrál sokáig viselte a nyomást, egészen az utolsó, Rascasse-kanyarig: elfékezte magát, és a szalmabálákba futott. Rindt megnyerte a nagydíjat, a peches Brabham újraindult, és második lett.
A francia pilóta nem mutatott megbánást, de két héttel később furdalhatta a lelkiismeret, ugyanis Belgiumban, a zolderi futam időmérőjén Villeneuve balesetet szenvedett, és meghalt: már csak percek voltak hátra az edzésből, de Pironi egy tizeddel jobb idővel épp előtte, a hatodik helyen állt. Talán sorsszerű, hogy Pironi három hónappal később a Német Nagydíjon olyan súlyosan megsérült, hogy be kellett fejezni autóversenyzői pályafutását. Öt évvel később pedig motorcsónak verseny közben ő is életét vesztette.