Elhelyeztük Magyarországot Európa futballtérképén

Izgalmas tanulmányt közölt az UEFA az európai klubfutball jelenlegi állapotáról. A 130 oldalas anyagból többek között kiderül, hogy az egyes országokban, így Magyarországon is mekkora üzlet a futball, mennyi pénzből és hogyan gazdálkodnak a klubok, milyen fizetések mellett mekkora bevételekre tesznek szert, illetve mennyire vonzó a sportág a meccsre kijáró nézőknek és a tévétársaságoknak. Szó van benne klubokról, játékosokról és edzőkről is. Az általános megállapításokat összevetettük a speciális magyarországi viszonyokkal, és magyarázatot kaptunk néhány furcsaságra.

Általánosan elmondható, hogy az elmúlt tíz évben folyamatosan emelkedett, az 1996-os állapotokhoz képest 9,3 százalékkal lett magasabb az európai klubok bevétele. A

míg a többi 700 kb. 500 millió eurós árbevétel-növekedést könyvelhet el. 

Az UEFA szerint Magyarországon a tavalyi növekedés közel tízszázalékos volt, Szlovákiában viszont csökkentek a bevételek. A cseheknél, az osztrákoknál és a szlovénoknál tízszázalékos mínuszt mutat az eredmény, nálunk viszont 5,5 millió euróval, 87 millióra nőtt. Ebben benne vannak az államtól érkező tőkeinjekciók, például a Fradi tavaly év végi 700 millió forintos támogatása is.

A legnagyobb növekedés az angol bajnokságban volt, ahol 220 millió euróval már 4,4 milliárd euró fölé emelkedtek a klubok bevételei. 54 európai nemzetből 13 viszont nem tudott növekedést produkálni 2014 óta.

A jelentés arra is kitér, hogy kik és miből tartják el a klubokat, honnan származnak a bevételek. Nagy általánosságban hat forrásból, amelyek mértéke bajnokságról bajnokságra jelentősen változik:

• a televíziós társaságoktól származó összegek (34%)
• az UEFA-tól származó bevételek (9%)
• szponzoráció (24%)
• kereskedelmi bevételek (11%)
• belépőjegyek, bérletek (16%)
• egyéb bevételek (8%)

Magyarországon eltolódnak az arányok, és főleg a szponzorációk és taós pénzek adják a klubok jelentős bevételét. A tanulmány nem említi a játékos-adásvételből származó bevételeket, de az elmúlt év 3,4 milliárd eurós bruttó eredménye általánosan a klubok teljes költségvetésének 20 százalékát teszi ki.

A tévés bevételeknél az NB I. a top 20-ban sincs, a legtöbb pénz Angliában van, 2,16 milliárd eurót ér a közvetítés, ami a klubok költségvetésének közel a felét fedezi. Érdekesség, hogy Oroszországban hiába nőtt 143 százalékkal 33 millió euróra, ez a büdzsé mindössze 5 százalékát finanszírozza. Arról, hogy az UEFA-tól származó bevételekben se kerüljünk a legjobbak közé, kupacsapataink gondoskodtak kritikán aluli szereplésükkel. Innen a spanyolok, olaszok, németek, angolok szakítanak a legtöbbet, de a fehéroroszoknál is innen érkezik a klubok költségvetésének a fele (a BATE Boriszov évek óta tartó jó szereplése miatt is).

A belépőjegyek és bérletek értékesítése szintén csak csekély hányadát teszi ki a költségvetésnek, mivel nálunk néző is alig akad, így itt sem lehetnek top 20-as álmaink. Nem úgy, mint Skóciában (a bevételek 37%-a), illetve Svájcban (34%).

Magyarországon fejlettebbnek tűnik a szponzoráció és bőven vannak kereskedelmi bevételek, ebben hazánk bekerült a legjobb húszba. A tanulmány szerint 31 millió euró érkezik a magyar futballba + tao, ugye. Ez azt is jelentené, hogy klubonként 2,5 millió euró, azaz 775 millió forintos összeg érkezik, amely átlagban a klubok büdzséjének 46 százalékát fedezi, mint az alább látható. Azonban itthon hatalmasak az eltérések.

Érdekes, hogy a transzferdíjakból származó bevételek alapján a topországok mellett olyanok is feltűnnek a legjobb húszban, mint Ukrajna, Horvátország, Szerbia és Csehország. 

Nem véletlen, hiszen a térségünk több országa képes olyan minőségi futballexportra, amelyre nálunk csak elvétve van példa. Ha megnézzük, hogy a környező országokból hányan szerepelnek topligás bajnokságokban, elkeserítő képet kapunk. Ez a friss állapot:

	Premier League	Bundesliga	La Liga	Serie A	Ligue 1	Összesen
MAGYAR	1	2	-	3	1	7
cseh	1	5	-	5	2	13
horvát	1	8	7	17	3	36
lengyel	4	6	1	8	6	25
osztrák	6	18	-	1	-	25
román	2	-	2	8	-	12
szerb	6	9	6	13	6	40
szlovák	1	4	-	4	1	10
szlovén	-	3	2	7	1	13
ukrán	-	5	3	-	-	8
	22	61	21	66	20

Hét futballistánk szerepel az öt legnagyobb európai bajnokságban, Huszti Szabolcs a télen a Bundesligát adta fel Kínáért cserébe. Ezen a téren csak az ukránokkal vagyunk partiban, de az ukránoknak egy lényegesen gazdagabb (272,9 millió eurót érő játékoskerete, 46 légiósa, szemben a magyar 85,15 millióval 96 légióssal) bajnokságuk van. A szerb és a horvát futball összesen 76 játékost exportál a top ötbe.

A bevételek összességét tekintve, a tanulmány szerint Magyarország a 22. helyen áll 67 millió euróval, azaz 20,77 milliárd forinttal. A teljes bevétel 9 százalékát a átigazolási díjak teszik ki, 5 százalékát a televíziós jogdíjak adják,

Az egyéb bevételeket a tanulmány meg nem nevezhető támogatásként magyaráz, mint például a központi költségvetés terhére utalt összegek. Ez a kimutatás szerint majdnem 9 milliárd forintnak felel meg. Költségvetésben így verjük a cseheket, a horvátokat, a bolgárokat, szlovákokat, szerbeket és a szlovénokat is.

Amíg Angliában 2,69 milliárd eurót, a németeknél 1,251 milliárdot, az olaszoknál és a spanyoloknál is hasonló összeget fizetnek ki a klubok különböző bérekre, addig Magyarország a 24. helyen áll ezen a listán 42 millió euróval, azaz 13 milliárd forinttal, ez klubokra lebontva 3,5 millió eurót, vagyis valamivel több mint egymilliárd forintot jelent, játékosra is lebontva évi 43,4 millió forintra jön ki. Persze itt is hatalmasak az eltérések.

A fizetések a klubok büdzséjének a 62 százalékát teszi ki, és a növekedés hétszázalékos az elmúlt időszakhoz képest. 

A magyar bérek messze verik a térség többi országát, egyedül a horvátoknál körülbelül ugyanennyi. Ha hinni lehet a kimutatásnak, akkor a bolgároknál feleennyit, de a cseheknél, szerbeknél, szlovákoknál is jóval kevesebbet keresnek a futballisták. A szerb és a horvát klubok a büdzséjük nagy részét a játékosok fizetésére költik. Az első számsor a teljes bevétel hányada (%), majd az ország neve után a növekedés, az egész ligára vonatkozó összes összeg, végül egy klub átlagértéke következik.

Azért érdekes megnézni, hogy a topklubok közül melyeknél keresik a legtöbbet. Nem meglepő, hogy a Barcelona és a Real Madrid vezeti a sort, egyetlen nem topligásként a Zenit Szentpétervár áll a 17. helyen. Igaz, hogy 11 százalékos csökkenéssel, de még így is 113 milliós évi átlagon.

	Klub	Ország	Összes bér	Növekedés (%)	Az összköltségvetés %-a	Hányszorosa  a ligaátlagnak
1	Barcelona	spanyol	340 millió	37	61	5,5
2	Real Madrid	spanyol	289 millió	7	50	4,7
3	Chelsea	angol	284 millió	23	69	2,1
4	Manchester City	angol	276 millió	13	60	2,1
5	Manchester United	angol	266 millió	1	51	2,0
6	Paris SG	francia	255 millió	9	53	5,3
7	Arsenal	angol	250 millió	26	56	1,9
8	Bayern München	német	236 millió	9	50	3,4
9	Liverpool	angol	216 millió	26	56	1,6
10	Juventus	olasz	198 millió	8	61	3,0

A statisztikák szerint az angoloknál és a németeknél a legmagasabbak az üzemeltetési költségek Európában, közel egymilliárd eurót a klubok fenntarthatóságára költenek, a Real Madriddal (199 millió euró), a Bayern Münchennel (185) és a Barcelonával (162) az élen. Az egész kontinensen évente 5513 millió eurót fordítanak eszközökre, létesítményfenntartásra, a meccsnapokon költségekre, értékesítési, kereskedelmi és reklámköltségekre. Magyarország ebben nincs a húszas listán, Kazahsztán viszont igen évi 3 millió euró/klub összeggel.

A pénzügyi fair play 2011-es bevezetéséig Európa legtöbb klubja óriási mínuszokkal zárta az aktuális pénzügyi évet, 2012-re konszolidálódott a helyzet, majd 2013-tól indult el a növekedés. De nem mindenhol: a spanyol, angol, német klubok pluszt, az olaszok, vagy a franciák példátlan mínuszt termelnek még most is. Magyarország 12 csapata közül csak négy mutat profitot, közülük egy húszszázalékosat, a többi nyolc veszteséges, közülük kettő 20 százalék vagy afeletti mínusz mutat.

Magyarországon 121 százalékkal nőtt az elmúlt évekhez képest a klubok eszközértéke (játékosok értéke, fix eszközök, egyéb eszközök), most 104 millió euró (32 milliárd forint), amely 1,6-szorosa a klubok költségvetésének. A fix eszközökbe számítanak a stadionok is, amelyek közül az NB I.-ben szereplők nagy részének használati joga van, tehát a tulajdonos közvetve közvetlenül az állam. A lényeg, hogy többségüknél a klub mérlege nem tartalmazza a stadionokat, csak azok fenntartási költségeit.

Ha már stadionok, a magyarországi stadionépítési láz az UEFA-tanulmány térképén is kiemelve jelenik meg. Ebben még csak öt új stadion (nyilvánvalóan a tavaly élvonalbelinek számító kluboké) építése, illetve – mint Európa hatodik legnagyobb létesítménye – az új Puskás-stadion megépítése szerepel, ami tényleg kiugró.

Az új stadionokba nézők is kellenek, belőlük azonban elég kevés akad mifelénk. Pedig vannak, akik jó példát mutatnak. Az előző szezon végén összesítve

ebből Angliába és Németországba 55 milliónyian. 2,6 millióval többen jártak meccsre Európában, mint egy évvel ezelőtt, és 14 ligában az elmúlt tíz év legjobb eredményét mutatták.

Abban semmi meglepő nincs, hogy megint a Premier League az első 13 855 180 nézővel, ami 36 461-es átlagnak felel meg, a leglátogatottabb klub adata pedig 75 286. A második a német Bundesliga 1, a harmadik a spanyol bajnokság. A legtöbben az FC Barcelona meccsét látták a helyszínen, átlagban 79 724-en, a sort a Manchester United és a Dortmund folytatja, a fenti adatból nem meglepő, hogy az első tízben a Barcán és a negyedik Real Madridon kívül csak angol és német csapat van. 

Ország	Liga	Csapatok száma	Meccsek száma	Összes néző	Átlag	A legjobb klub
ENG	1	20	380	13 855 180	36 461	75 286
GER	1	18	306	13 249 800	43 300	81 178
ESP	1	20	380	10 855 840	28 568	79 724
ENG	2	24	552	9 578 304	17 352	29 442
ITA	1	20	380	8 421 560	22 162	45 538
FRA	1	20	380	7 940 480	20 896	46 160
NED	1	18	306	5 932 422	19 387	46 206
GER	2	18	306	5 864 490	19 165	30 724
ENG	3	24	552	3 886 080	7040	19 889
ESP	2	22	462	3 542 154	7667	16 093

Van tehát 14 ország, ahol az elmúlt tíz évhez képest a legmagasabb nézőszámokat rögzítették. Ezek: Azerbajdzsán, Csehország, Észtország, Finnország, Írország, Izrael, Észak-Írország, Luxemburg, Lengyelország, Portugália, San Marino, Szlovákia, Szlovénia és Svédország. Nálunk nem.

A 2015/16-os szezonban 2628 volt az NB I. átlag nézőszáma, a Ferencvárosé a legmagasabb 7737-tel, és ott is volt egy meccsen a legtöbb néző (17 489 az Újpest elleni derbin). A bajnokság eddig lejátszott meccsei alapján 3,2 százalékos a csökkenés, és már csak 2544-nél tart az átlag. A legszembetűnőbb a Ferencvárosnál mért 16,7 százalékos visszaesés, de az Újpestnél és a Haladásnál is nagy a zuhanás idén – igaz, utóbbiak azért nem feltétlenül mérvadók, mert a stadionépítések miatt mindkét klub más városban játszotta bajnoki meccseit. (forrás: European Football Statistics)

A 170 milliós európai össznézőszám átlagban 2 611 549 nézővel többet jelent az egy évvel korábbinál. Az alábbi grafika alapján két olyan ország van (Litvánia és Albánia), ahol jelentősen csökkent a nézőszám. Ugyanez a tendencia figyelhető meg további 15 országnál, viszont akad 11 olyan bajnokság, ahol 20 százalék feletti az emelkedés.

A teljes nézőszámot tekintve a svédeknél volt a legmagasabb a növekedés, egy év alatt összesen 678 960 nézővel több jelent meg az Allsvenskan meccseinek lelátóin. Ebben a sorrendben a spanyolok a másodikak, Izrael a harmadik. Elég jelentős csökkenés tapasztalható Franciaországban (514 729), Romániában (214 371) és Ukrajnában (200 410) is.

Essen még szó a tanulmány azon részéről, ahol a játékosokkal foglalkoznak. A legidősebb a török és a holland bajnokság, ahol a játékosok életkora 27,1 év. Tizennégy olyan liga van Európában, ahol 24,5 év átlagéletkor, közülük a legfiatalabb a litván (23,6), a holland (23,8) és az örmény (23,8). A magyar NB I. a középmezőnyben szerepel a 25,6 év átlagéletkorral.  Világviszonylatban, az Európán kívüli országokat tekintve Új-Zéland a legfiatalabb 24,1-gyel.

Az egyik legérdekesebb kérdés, amellyel más helyen is foglalkoztunk, az idegenlégiósok helyzete. A tanulmány által vizsgált 30 ligában 162-féle nemzetiségű futballista szerepel. A legnépesebb delegáció még mindig a braziloké, 409 játékosuk játszik a vizsgált 30-ból 25 ligában. 

Európában a legnagyobb százalékban a Premier League-ben futballoznak külföldiek. Az összjátékosok 69,2 százaléka légiós, akik 65 különböző országból érkeztek. A listán a ciprusi a második, a belga a harmadik. 

Szintén érdekes adat, amikor egy-egy ország futballistái belakják egy másik ország bajnokságát. Ebben évek óta Portugália vezet, hiszen a Liga NOS-ban a brazilok nem is számítanak külföldinek, tavaly 127 brazil játszott a portugál élvonalban, az összes légiós 46 százalékát ők adták. A másodikak a luxemburgi ligában szereplő franciák, majd a szingapúri ligában szereplő japánok, a chilei élvonalban futballozó argentinok, illetve a Skóciába igazolt angolok következnek. 

A kimutatás szerint a világon megközelítőleg 30,6 milliárd eurót érnek a játékosok. Európában a piaci érték alapján a Premier League vezet ebben is 4,4 milliárd euróval, a második a spanyol liga (3,225 milliárd), míg az olasz a harmadik (2,575 milliárd). A kiemelt országok másodosztályát is figyelembe véve, a világ top 100 bajnoksága közül

Az UEFA a világ futballpiacának a 82 százalékát birtokolja.

Dél-Amerika a második 8-cal, az ázsiai régió pedig 5 százalékkal a harmadik. A nem európaiak közül Brazília a 8., Argentína a 11., Mexikó a 13. helyen áll. A szinte felrobbanó kínai piac a 16. helyre jött fel.

Az UEFA-nak több ajánlása is létezik a hazai futballpiacok védelmére, illetve a fiatalkorú játékosok szerepeltetésére. A nemzeti szövetségek, így az MLSZ is külön premizálja azokat a csapatokat, amelyek fiatalkorú játékosokat alkalmaznak. Saját nevelésű játékosnak számít, ha egy futballista 15 és 21 éves kora között ugyanannak a klubnak a játékosa volt.

Az idegenlégiósok számában óriási különbségek vannak. A magyar bajnokságban 5 nem európai uniós futballista lehet tagja egy keretnek. Számukat nálunk úgy próbálják növelni, hogy akiből lehet, futballmagyart csinálnak. Többféle szabály létezik a topligásoknál is:

• Premier League: akinek angol munkavállalási engedélye van (külön szabályokhoz kötve.
• Ligue 1.: 4 nem EU-s játékos lehet a keretben.
• Serie A: 4 nem EU-s játékos lehet a keretben.
• Bundesliga: 12 német játékosnak kell lenni a keretben.
• Primera División: akinek spanyol munkavállalási engedélye van.

Vannak persze kirivó esetek. Például az örmény bajnokságban az a kitétel, hogy a kapusnak örménynek kell lennie. A cseheknél maximum 5 nem EU-s lehet, és minimum 4 csehnek kell szerepelni. A töröknél 14 külföldi is szerepelhet a keretben, de a kazahoknál és a macedónoknál is 8-8 külföldi lehet.