Mindenki a Facebookot akarja

Hat éve, 2004-ben alapították a világ legnagyobb közösségi szájtját, a Facebookot. Ma már több mint 500 millió aktív felhasználója van. A közösségi oldal lett mára az egyik legfontosabb fórum, ahol barátokkal lehet tartani a kapcsolatot, megosztani tartalmakat, fotókat, videókat, linkeket.

Az alapítás tipikus garázsfejlesztői sikertörténetet: egy fiatal egyetemista, Mark Zuckerberg összedobott egy oldalt Harvardon tanuló diáktársainak, hogy ismerkedjenek, értékeljék egymást, flörtöljenek egymással. Az oldal pillanatok alatt elterjedt előbb a többi egyetemen, majd az egyetemeken kívül is.

Az ötszázmillió felhasználó nem egyenletesen gyűlt össze a hat év alatt, a Facebooknak az első négy év végén sikerült csak elérnie a százmillió felhasználót, 2009 elején 150 millió regisztrált volt, 2010. január elején pedig 350 millió, akik napi nyolcmilliárd másodpercet töltöttek el az oldalon. Vagyis idén, alig valamivel több mint hat hónap alatt 150 millióval nőtt a felhasználók száma.

Mennyi az az ötszázmillió?

David Cameron brit miniszterelnök nem sokkal a választások után tanácsot akart kérni valakitől, aki meg tudja mondani neki, milyen érzés felelősséggel tartozni több millió ember felé, és az Economist szerint nem egy külföldi kollégájával beszélgetett erről, hanem Mark Zuckerberggel. Olyan jól sikerült a beszélgetés, hogy a miniszterelnök a Facebook tagjainak tanácsát kérte a megszorításokról is. Persze furcsa kormányzóként tekinteni Zuckerbergre, de nagyon sok szakértő szerint országszerű tulajdonságok is felfedezhetők a közösségi oldalon.

Ha a Facebook ország lenne, akkor a harmadik legnépesebb állam lenne Kína és India mögött. Több mint hatvan hivatalos nyelvével és néhány olyan vicces dialektussal, mint a kalóznyelv, aligha előzi meg bármelyik ország multinacionalitásban.

És a növekedésnek nincs vége: az elmúlt 12 hétben 12 országban nőtt több mint egymillióval a felhasználók száma: az Egyesült Államokban 9,1 millióval, Indonéziában 3,4 millióval, Mexikóban 2,3 millióval.

A legtöbb Facebook-felhasználó Észak-Amerikában él, és arányaiban is az élen vannak az itt lakók, 35,4 százalékuk legalább havonta bejelentkezik. Európából a lakosok 17,2 százaléka jelentkezik be, Fekete-Afrikából 13,6 százalék, Dél-Amerikából 11,6 százalék. A legtöbben, 40,3 százalék Ausztráliából és Óceániából jelentkezik be havonta, legkevesebben pedig Ázsiából, itt csak a lakosok 2,3 százaléka. Hozzá kell tenni, hogy utóbbihoz tartozik Kína a maga több mint egymilliárd lakosával, ahol elérhetetlen a Facebook. Az ázsiai felhasználók száma ráadásul meredeken emelkedik, az összes júzernek már a 17 százaléka él Ázsiában, szemben a két évvel ezelőtti kevesebb mint öt százalékkal.

A leggyorsabban növekvő országok között Magyarország is megjelenik, Európában a harmadik leggyorsabban itt nő a felhasználók száma, a változás az elmúlt 12 hétben 27 százalékos volt. Románia előz meg minket 34 százalékos növekedéssel és Fehéroroszország 33 százalékkal.

Az ötszázmilliós szám természetesen nem jelent ötszázmillió embert, a valódi júzerek száma ennél jóval kevesebb lehet. Rengeteg ugyanis a cég, szervezet, klub és csoport, akik profilt készítettek maguknak. Nem is beszélve a sok duplikált vagy hamis profilról.

Botrányok

Ez a hatalmas növekedés nem volt fájdalommentes, a Facebooknak naponta meg kell vívnia harcát, hogy hatalmas mérete ellenére innovatív és rugalmas legyen, és ez nem megy támadási felületek nélkül.

Emlékezzünk csak az év eleji, személyes adatokat érintő problémákra, ami igencsak megtépázta az oldal hírnevét. Erről azt mondja Mark Zuckerberg, hogy teljesen félreértik a szándékát. Állítása szerint jobban érdekli a létrejövő transzparencia, mint az, hogy mennyi pénzt tud kihozni a Facebookból (nem is hajlandó a szolgáltatást eladni az őt időről időre megkereső cégóriásoknak). Elmélete szerint az, hogy publikussá tesszük életünket, jobb emberekké tesz minket. A kritikusok erre azt mondják, hogy az ilyen radikális transzparencia könnyebbé teszi a Facebooknak, hogy feltérképezze életünket. A Facebook mindig is próbálgatta a határokat.

Sokaknak éppen ez jelent problémát: a Facebook azt ígérte, hogy zárt marad, de legalábbis szigorúan meghatározható, hogy ki mit lát abból, amit megosztunk. Ugyanakkor egyre nyitottabb lesz az oldal, folyamatosan változtatják a privacy beállításokat. Ennek egyszerű az oka: minél több helyen meg lehet találni az információt, annál jobban pénzzé tudják ezt alakítani. Ez történt idén is, aminek a hatására többen azzal fenyegetőztek, hogy elhagyják az oldalt, még egy külön csoport is alakult erre. Aztán persze nem történt semmi. A Facebook most még azt mondja, hogy nem az az üzleti stratégiája, hogy eladja az információt, vagyis nem adja ki a felhasználók adatait a hirdetőknek, ehelyett a partnerek hirdetéseit teszik a felhasználók oldalaira.

A nemsokára mozikba kerülő Facebook-film sem a legjobb színben tünteti fel Zuckerberget. A film a közösségi oldal alapítását mutatja be, mottója pedig, hogy "nem lehet 500 millió barátod anélkül, hogy néhány ellenségre is szert tegyél", utalva arra, hogy már az első lépések sem mentek simán. Zuckerberg úgy nyilatkozott erről az ABC-nek, hogy az embereknek túl nagy a fantáziájuk. "Úgy értem, az igaz történet valószínűleg túl unalmas lett volna, nem? Mármint az, hogy hat éven keresztül ültünk a gépeink előtt és kódoltunk" – mondta. Azt is elárulta, hogy nem tervezi megnézni a filmet, de az előzetest látta.

Mennyit ér?

Csak becslések vannak arról, mekkora lehet a Facebook piaci értéke és ezek a becslések nagyon különbözőek. Egyesek szerint tízmillió dollárt ér az oldal, mások 22 és 25 milliárd dollár közöttire becsülik a piaci értékét. Annyit biztosan tudni, hogy 2007-ben a Microsoft megvette a Facebook 1,6 százalékát 240 millió dollárért, ami azt jelentette, hogy akkoriban 15 milliárdnyira becsülték a szájt teljes piaci értékét.

Az óriási összeg sokak fantáziáját megmozgatta. Köztük Paul D. Cegliáét, aki azt állítja, hogy övé a Facebook 84 százaléka. Azt mondja, 2003-ban szerződést kötött Mark Zuckerberggel, a Facebook alapító tulajdonosával, hogy az létrehozzon egy közösségi portált. A szerződés szerint Ceglia ezer dollárt és ötven százalékos részesedést kapott, ami a weboldal átadásáig naponta egy százalékkal nőtt. Így 2004. február 4-én már 84 százalékosra duzzadt a férfi tulajdonrésze. Természetesen Mark Zuckerberg tagad, de a Facebook ügyvédje szerint nem egészen egyértelmű, hogy létezik-e egy ilyen papír és a rajta lévő aláírás az alapítóé-e. Az mindenesetre jó kérdés, hogy Cegliának miért csak most jutott eszébe előállni.

Korábban is voltak perek, 2007-ben például a ConnectU társalapítói nyújtottak be keresetet Zuckerberg ellen, és azt állították, hogy ellopta tőlük a szoftvert és az üzleti tervet. A felek végül peren kívül egyeztek meg, a Facebook pedig adott 65 millió dollárt a ConnectU-nak készpénzben és részvényekben.

Önbizalomban nincs hány

Az előző hónapban Sheryl Sandberg, a Facebook ügyvezetője azt nyilatkozta, hogy az emailnek már leáldozott, a mai tinédzsereknek csak a 11 százaléka használ emailt naponta, a legtöbben közösségi oldalakon üzennek egymásnak. Ez az adat később nem bizonyult helyesnek, mivel csak azt vizsgálták, hogy az amerikai tinik mit használnak a barátaikkal való kommunikációra, nem azt, hogy általában mennyit használják a különböző kommunikációs formákat. Akárhogy is, az eset világosan mutatja, hogy tele vannak önbizalommal a Facebooknál.

Olyannira, hogy Zuckerberg azt reméli, egy-két éven belül elérhetik az egymilliárd felhasználót. Ami azért érdekes, mivel becslések szerint ma egymilliárd számítógépet használnak a világon, egy kutatás szerint a kétmilliárdot csak 2014-ben fogjuk elérni. Vagyis ha ebben a tempóban növekszik továbbra is a Facebook, elképzelhető, hogy több Facebook-felhasználó lesz, mint ahány számítógép. Mint említettük, Kínában be van tiltva a Facebook, emellett Pakisztánban, Iránban és még néhány diktatúrában nem érhető el. Ha ez a tiltás megszűnik, akkor megint hatalmasat ugrik a felhasználók száma.

Addig is cégek százai köszönhetik az oldalnak, hogy millók ismerték meg, elég csak a Farmville és a MaffiaWar készítőjére, a Zyngára gondolni. A júzereknek pedig nem kell aggódniuk, Zuckerberg az ABC-nek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy soha nem lesz fizetős az oldal. Persze, ki tenne egyszerre több százmillió embert az ellenségévé.