Natália
-3 °C
8 °C

Mobilos párzási rítusok

2001.01.30. 18:54
A legújabb technológiák kezelése és a modern készülékekhez való viszony fehér foltnak számít a viselkedéstani kutatásokban. A helyzet tarthatatlanságát felismerve két brit fejlődéskutató tudományos célzattal szervezett látogatásokat tett egy ivóban. Megfigyelték az ott tartózkodó embereket, mi mindent művelnek a mobiltelefonjukkal. A tanulmány érdekes következtetéseket von le arról is, milyen különbségek fedezhetők fel a nők és a férfiak között a mobil kezelésében.
Néhány évvel ezelőtt a mobiltelefonok drágák, és ebből adódóan ritkák voltak. Emelte az egyén értékét, ha egy ilyen bárhova elcipelhető praktikus apróság birtokosa volt. Ma a mobil kommunikációs eszközök ezen válfaja mindennaposnak számít. Az angol fiatalok körében a maroktelefon az érvényesülés státusszimbóluma, és egyes remények szerint elejét veszi, hogy a tizenévesek rászokjanak a dohányzásra.

Az emberek 'telefonkezelő' magatartásának vizsgálatát akkor határozta el John Lycett és Robin Dunbar, az Economic Learning and Social Evolution kutatóközpont munkatársai, amikor arról hallottak, hogy Dél-Afrikában az éjszakai bárok bejáratánál tartott ruhaátvizsgálások során álmobiltelefonokat is találtak.

Imitátorok

A nők akkor veszik elő a mobilt, ha használni akarják
Akkoriban kezdték el Nagy-Britanniában is árusítani a telefonimitációkat. Néhány közülük annyira élethű volt, hogy jelezte a 'hívást', és kivilágosodott a kijelzője - mondta John Lycett. Ha az imitációkba menekültek a telefonra vágyók, akkor az eszköz birtoklása nyilván nagy jelentőséggel bír.

A kutatók 23 estén keresztül beültek ugyanabba a liverpooli pubba, hogy titokban megfigyelhessék a 13 asztal körül helyet foglaló vendégeket. A vizsgált időszakban a látogatók 54 százaléka férfi volt. Közel harmaduk rendelkezett mobiltelefonnal, míg a nők körében ez az arány lényegesen alacsonyabb, mindössze 13 százalék volt.

Elképzelhető, hogy több nő zsebében vagy táskájában ott lapult a mobil, de nem látták szükségét, hogy elővegyék. Ez a kutatók számára fontos jelzéssel bírt, mennyire különbözően kezeli a két nem a kommunikációs eszközt.

Fallikus szimbólum

Véleményük szerint a nők a mobilkészüléket is csak egy telefonálásra való tárgynak tartják. A férfiak viszont büszkén mutogatják, kiteszik az asztalra, folyamatosan játszanak vele, és percenként ellenőrzik, hogy bírja-e még az akku. A nők a készüléket csak akkor veszik ki a zsebükből, ha hívják őket, vagy ők szeretnének telefonálni.

Ezeken túl feltűnő volt, hogy ezekkel az eszközökkel (amelyeket Freud idejében jó eséllyel egyszerűen csak péniszpótléknak nevezhettek volna) a férfiak még feltűnőbben és még hosszabb ideig játszottak, ha a helyiségben sokkal több férfi tartózkodott, mint nő.

A férfiak piacán az nyer, aki feltűnőbb tud lenni
A hímekre nyomás nehezedik, hogy a nőstények figyelmét felkeltsék, és megfelelő vizuális bemutatkozó ingereket keltsenek. Vagyis az egész feltűnősködés része a párkereső rítusnak. Ez tulajdonképpen nem meglepő, hiszen a kutatók egy olyan liverpooli bárt választottak ki a vizsgálathoz, ahova leginkább magányosan térnek be a jómódú társadalmi körökből származó vendégek, például ügyvédek vagy üzletemberek.

A tanulmány, amelyet a kutatók a Human Nature folyóiratban közöltek, a hangzatos 'Mobile Phones as Lekking Devices Among human Males' (A mobiltelefon mint csalogató eszköz a férfiak körében) címet viseli. Arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy a pub férfiközönsége egymással konkurálva különleges jelzéseket ad, és a jelenlévő nőkért, illetve azok figyelméért küzd.

Légy feltűnő!

A férfiak piacán az nyer, aki feltűnőbb tud lenni. Ennek mibenléte természetesen különféle lehet, és idővel változhat is. Hogy a mobiltelefon birtoklása a férfiak számára konkrétan milyen eredményeket hozott, a kutatók már nem tudták ellenőrizni. Esetleg a férfiakat érdekelhette volna, hogy milyen esélyekkel vonulnak a szexuális kiválasztódást jelentő harcba, ha felszerelkeznek a legtöbbet tudó, legújabb maroktelefonnal.

Paradox módon a mobiltelefonok egyre kisebbek és kevésbé feltűnőbbnek lesznek. Ez oda vezethet, hogy helyükbe a fülhallgatós headset-ek léphetnek. Így viszont ellenérzéseket kelthet, ha valaki egymagában egyszer csak elkezd beszélni. A fülhez szorított telefon még a kommunikáció félreérthetetlen jele volt. A hagyományos státusszimbólumokkal ellentétben a mobiltelefon nem csak a gazdagságot jelzi, de egyidejűleg azt is egyértelművé teszi, mennyire keresett személy az illető.