Tényleg máshogy forog a víz északon, mint délen

A hétköznapi jelenségek mögött álló tudomány egyik legnagyobb kérdése, hogy igaz-e, hogy az északi és a déli féltekén eltérő irányba pörögve folyik le a víz a lefolyón. A kérdés igazából nem kérdés, mert a dolog nagyban működik, érdemes ránézni arra, hogy pörögnek a nagy felhőrendszerek a Föld északi és déli felén, máris látjuk, hogy a Coriolis-erőnek nevezett hatás létező dolog.

De vajon hat-e ez olyan kis dolgokra is, mint egy kád víz? Két tudományos vlogger, Destin a Smarter Every Day nevű csatorna házigazdája, és Derek, a Veritasium csatorna tulajdonosa elmentek a falig, hogy pontot tegyenek a vita végére. A kísérletben ugyanis az a legnehezebb, hogy ha a vízre tulajdonképpen bármi más hat (például a töltéshez használt sugár iránya), akkor az felülírja a Coriolis-erőt, és a víz látszólag egyszer így, egyszer úgy forogva tűnik el a lefolyóban.

A két videós ezért a világ két oldalán, az USA-ban és Ausztráliában forgatva két olyan, 1,5 méter átmérőjű gyerekmedencét használt, amit a megtöltés után 24 órán át pihenni hagytak. Sőt, eleve úgy töltötték meg a medencéket, hogy a slagból kijövő víz az ellenkező irányba forgassa a medence tartalmát.

A medence aljának közepére fúrt lyukból sem simán, kézzel húzták ki a dugót, hogy azzal se keltsenek véletlenszerű áramlatokat a vízben. Érdemes összehangoltan elindítani a két videót, a következő módon:

1. Indítsuk el a bal oldali videót.
2. Várjuk meg, míg a műsorvezető eléri az egyet a visszaszámlálásban
3. Indítsuk el a jobb oldali videót is.

A végeredmény baromi látványos, a két videós tintacseppekkel és ételfestékkel festi meg a vízet, hogy jobban látszódjon az igazság: a Föld északi és déli féltekéjén valóban eltérő irányba pörögve folyik le a víz, de ez csak akkor látszik, ha minden egyéb körülményt kizárva hagyjuk, hogy a Föld forgása miatt fellépő hatások érvényesüljenek.

A jelenség lényege, hogy a medence Egyenlítőhöz közelebbi oldala gyorsabban mozog a Föld forgása által leírt körpályán, mint a pólusok felé eső része. Ez a sebességkülönbség főleg akkor látszik, mikor a víz megindul a lefolyó felé: a lefolyóhoz közel eső víz simán lefolyik, az Egyenlítő felőli gyors rész túlfut, a pólushoz közeli pedig lemarad – ez a hármas, ami végül létrehozza a forgást. Tényleg, pont úgy, mint a nagy viharrendszerekben.