Tényleg ez Demszkyék 50 főbűne? Tarlósék összegyűjtötték az előző városvezetés legfőbb hibáit

2011.07.11. 21:00
87 hozzászólás

Na már ilyenünk is van, megjelent a Fehér Könyv, benne az előző városvezetés 50 főbűne (innen lehet letölteni PDF-ben). Ahogy a bemutatón mondta Tarlós István:

 

"ugyan Az 50 legsúlyosabb probléma Budapest örökségéből a kiadvány címe, de lehetne jóval több is, csak a legfontosabbat emeltük ki.  (...) A könyvben adatok és tények vannak, amelyeket a hivatal munkatársai állítottak elő, akik már korábban is ott dolgoztak. (...) a kiadvány összeállításának az volt a célja, hogy legyünk tisztában azzal, milyen állapotban kellett átvenni a Városházát”

 

 

 

Alapvetően nem tartom rossz ötletnek ezt a számvetősdit, meg vonalhúzást. Oké, legyen mihez hasonlítani a következő ciklus teljesítményét - ez egyébként akár még fordítva is elsülhet, ha rosszul muzsikálnak. Mondjuk azt halkan megjegyezném, hogy ha átadás-átvétel a téma, akkor nem ártana a pozitívumokat is összeszedni, mert azok nélkül nehéz lesz mérni a nagy előrehaladást, még akkor is, ha ismerve az előző városvezetés munkásságát, keveset nyomnának a mérleg serpenyőjébe.

A kommunikálás is teljesen rendben van, ennél nagyobb pénzek szoktak elfolyni önfényezésre a közszférában - mondanám, hogy ezen fennakadni populizmus, ha nem lenne már maga a sajtóközlemény is populista, hogy aszongya:

 

"A könyv egyébként a Főpolgármesteri Hivatal saját nyomdájában készült, a kiadása egy fillérbe sem került"

 

Elképzelem ahogy a dolgozók munkaidő után beballagnak a nyomdába, hónuk alatt egy csomag otthonról hozott A4-es lappal, zsebükben tintapatronnal. Mindezzel együtt szerintem szükséges összefoglalni, mi a helyzet, főleg, hogy ilyen Cser-Palkovics-félék ne szóljanak be a fővárosnak a rozzant metrók miatt.

Na és hogy mi van benne? Természetesen a pontok többsége a gazdasági, pénzügyi helyzettel és a fővárosi cégek állapotával, működésével, no meg a szerződésekkel foglalkozik, de akad egy pár Urbanistán korábban is tárgyalt ügy, projekt. Lássuk ezeket (bár néhányuknál elég ködösen fogalmaznak)

 

17. A Rác Gyógyfürdő projekt

A műemléki védettséget élvező Rác Gyógyfürdő felújítása és gyógyszállóval történő kiegészítése projekt megvalósítására a Rác Beruházó Kft. és a BGYH kötött megállapodást. A projekt határidőre nem készült el (2009), becsült értéke 7-11 milliárd forintra tehető, összesen mintegy 9,1 milliárd forint hitel terheli. Előfordulhat, hogy a Fővárosnak vagyont kell beáldoznia de nincs kizárva, hogy anyagi áldozatra is szükség lehet annak érdekében, hogy a történelmi fürdő üzemeltetése elindulhasson. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztálya a Rác projekttel kapcsolatosan büntetőeljárást indított, mely jelenleg is folyamatban van.

 

36. Budapest Szíve Program – Hídfőterek és új pesti korzó kiépítése és Reprezentatív kaputérség kiépítése

A projekt legnagyobb hibája a rossz előkészítettség, aminek egyik lényeges következménye, hogy a támogatási szerződés és a vállalkozási szerződés más műszaki tartalommal került megkötésre, valamint a projekt megvalósítása során sok műszaki tartalomváltozásra volt szükség. A műszaki tartalom összhangjának hiánya, illetve az engedélyes tervekhez képest a nagymértékű műszaki tartalomváltozás korrekciója és a probléma kezelése a mai napig tart. A projekt műszaki tartalmi bizonytalansága olyan válsághelyzetet teremtett, amelynek kezelése – a feladat átvételét követően – a menedzsmentre hárult, ami jelentős idő- és munkaráfordítást igényel, és plusz feladatokkal terheli a projektben résztvevőket.

A műszaki tartalommódosítások átvezethetősége nagy mértében meghatározza a projekt pénzügyi lezárásának sikerességét, amelynek következtében veszélybe kerülhet a megítélt uniós támogatás, 1,6 milliárd forint lehívhatósága. Ugyanez a probléma érhető tetten a „Reprezentatív kaputérség kiépítése” elnevezésű projekt vonatkozásában is. A projektben felmerülő kockázatok döntő többsége a projekt nem megfelelően leegyeztetett és előkészített állapotából fakad.

A Támogatási Szerződés megkötésére úgy került sor, hogy a projekt műszaki tartalma belső ellentmondásokkal volt terhelt, emiatt nem volt pontosan meghatározható. A projekt műszaki tartalmi bizonytalansága olyan válsághelyzetet teremtett, amelynek kezelése – a feladat átvételét követően – a menedzsmentre hárult, ami jelentős idő- és munkaráfordítást igényel, és plusz feladatokkal terheli a projektben résztvevőket.

A műszaki tartalommódosítások átvezethetősége ez esetben is nagy mértében meghatározza a projekt pénzügyi lezárásának sikerességét és emiatt veszélybe kerülhet a megítélt, 2,6 milliárd forint uniós támogatás lehívhatósága.

 

39. Városliget kapuja – a Városligeti Műjégpálya pálya és épületegyüttes rekonstrukciója

A szükséges pótmunkák és az elmaradó munkák költségeinek különbsége 110 millió forintra becsült. A Főváros vitatja az azbeszt elszállításával kapcsolatos vállalkozói követelést.

 

49. CET – közrak tárak ügye

Az ötlet maga határozottan jónak és vonzónak tűnt. A Duna partjára felújított, egykori közraktár téglaépületei közé beépíteni a híres holland építész, Kasper Osterhuis pompázatos tervét, az üvegbálnát, és kulturális funkcióval is megtölteni azt, és mindezt úgy, hogy az a Fővárosnak semmi pénzébe nem kerül – nos, ezen senki nem találhatott volna kivetni valót. Az élet azonban kissé másképpen alakult:

Az alkalmazott „PPP” konstrukcióról kiderült, hogy valójában az építés és működtetés kockázatait is a Fővárosnak kell fedeznie mindvégig. A közbeszerzésen nyertes partner egy máltai, közkeletű néven „offshore” cég, ismeretlen tulajdonosokkal és 3 millió forint törzstőkével.

A 8,6 milliárdos beruházás 90%-ban bankhitelből valósult meg, melyre a Főváros fizető kezességet vállalt. A létesítménynek 2010. augusztusára kellett volna elkészülnie, most úgy tűnik, hogy legkorábban 2011 késő őszén nyithat meg. A 8,6 milliárdos beruházásért cserébe a Fővárosnak 25 év alatt 31 milliárd forint szolgáltatási díjat kell fizetnie, ami nonszensz.

A bérleteztetés is rosszul alakul, mivel a bérleti díj a nyertes ajánlatban vállaltnak csak a fele jelenleg. A szerződés feltételei értelmében a Főváros mindenképpen veszít, mert jóval kevesebb bérleti díjat szed be, mint amennyi díjat a szolgáltatónak fizet. Vesztesége több milliárd forint, miközben a szolgáltató csak nyerhet, a bankkölcsön teljes visszafizetése után is várhatóan több milliárdot. A Főváros a beruházással kapcsolatban büntető feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrány okozása miatt.

50. Óbudai Gázgyár helyzete

Az egykori Óbudai Gázgyár területére vonatkozó ingatlanhasznosítási projekt az elhúzódó környezetvédelmi kármentesítés miatt okoz többletkiadást, anyagi kárt a Fővárosi Önkormányzatnak. A jelentkező károk részletesen a következő tételekből állnak:

A környezetvédelmi kármentesítés teljes összege mintegy 5,8 milliárd forint.

Az épületek kényszerű, a felújítás elmaradása miatti állagmegóvása további jelentős összegeket emészt fel és ezzel további anyagi károkat okozhat a Fővárosi Önkormányzatnak. A védett műemlékegyüttes megmentése és megőrzése csak – a tornyok esetében –, legalább mintegy 8-900 millió forintot tesz ki évente, amely az idő előrehaladtával hatványozottan nő, hiszen a megsemmisülő régi épületrészek és anyagok pótlása rendkívül körülményes és drága. A statikai állapot és a héjalások romlásával a ráfordítás további terhekkel nő, így akár a 1,5 milliárd forintot is meghaladhatja. A teljes kármentesítéshez a projektben nem szerepelő épületeket bontani kell a munkálatok megkezdése előtt. Maga a bontás legalább 200 millió forintba kerülne.

(Kiemelések az eredeti szövegből valók, csak helyesírási hibákat javítottam.)