Épülhetne jobb Néprajzi Múzeum?

Öt pontban a tegnap nyilvánosságra hozott városligeti tervekről

2016.05.18. 11:18
35 hozzászólás

Tegnap kihirdették, milyen is lesz a Városligetben a Néprajzi Múzeum új épülete. Első ránézésre megosztó. Ez alatt azt értem, hogy lesznek, akiknek tetszeni fog ez az épület, és nem fog egyöntetű közutálatnak örvendeni, mint a Liget-projekt másik két új háza. A Nemzeti Galériát gigantikus mérete, a Zene Házát a kivágott fák miatt támadták sokan, elhelyezkedésük miatt pedig mindkettőt.

Ez viszont kifejezetten szerethetőnek tűnik.

Mivel többen is kérdeztétek, mi a véleményem a tervekről, leírom pontokba szedve, ugyanis a viták során rendszeresen összemosódnak olyan szempontok, amiknek egy épület megítélésekor nem kellene összemosódniuk.

1. Szükség van rá?

Alapvetően nem érzem szükségét új múzeumok építésének Budapesten, de az is biztos, hogy ha valamelyik új helyet érdemel a meglevők közül, akkor az a Néprajzi. A jelenlegi épület gyönyörű szép a Kossuth téren, de a nagy része kihasználhatatlan múzeumi célokra. (Abba most ne menjünk bele, hogy valószínűleg nem ezért kell kiköltöznie az intézménynek, hanem új funkciót szánnak a palotának.)

A magyar néprajzi kincs ráadásul önmagában is elég gazdag ahhoz, hogy megérdemeljen egy komolyabb központot, a mi Néprajzink ráadásul nem csak ebben mozog, szóval több szempontból is jó lenne neki egy méltó hely. A Nemzeti Galéria nyugodtan a maradhatna a helyén, és a homályos célú Zene Háza sem hiányozna, ám ez jöhet.

Röviden: nem igazán, de ha már új épületbe költöztetünk egy régi múzeumot, ez legyen az.

2. Milyen az elhelyezkedése a városban?

Sokszor leírtam már, hogy nem támogatom a múzeumok koncentrációját, és azt sem tartom jó ötletnek, hogy a Városligetbe épüljenek új épületek, szóval itt nem is szaporítanám a szót.

Röviden: nem jó.

3. Milyen az elhelyezkedése a Ligeten belül?

Ha viszont elfogadjuk, hogy a Néprajzi Múzeumnak a Ligetben kell felépülnie (és nem nagyon tehetünk mást), akkor azon belül nem nagyon találhattak volna neki jobb helyet. Eredetileg a park sarkába, a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer fasor kereszteződésébe helyeztek volna egy hatalmas épülettömböt, ami több szempontból is borzalmasan rossz ötlet volt. Aztán ahogy szerencsére kikerült pár épület a projektből, megkapta a jelenlegi helyszínt: a Városligeti fasorral szemben, az 56-os emlékmű két oldalán. (Eredetileg a Fotómúzeum és az Építészeti Múzeum került volna a két telekre.)

Itt egyrészt nem zöldterületre, hanem az egykori parkoló helyére építenek (bár azt azért tegyük hozzá, hogy az eredeti városrendezési tervek szerint ezt is vissza kellett volna kapni a Ligetnek zöldterületként). Másrészt egy klassz kapu alakul ki. Eredetileg ez az út lett volna a nagy sugárút, amelyik a városból a zöldbe vezet, csak később vette át a szerepét az Andrássy. Így eggyel több bejárata lesz a parknak, nem mindenki a Hősök tere felől áramlik be.

Röviden: nagyon jó.

4. Milyen maga az épület?

Nem tudom a nyertes Napur Architect tervezői mennyit reszelgették az elképzelést az elmúlt évek vitái során, de nagyon úgy néz ki, hogy minden ligeti épülettervet ért kritikát figyelembe vettek, és azok alapján hozták össze a sajátjukat. (Tekintettel arra, hogy mint utóbb kiderült, magyar tervezők nyertek, könnyen lehet, hogy nagyon sokat!)

Persze a látványtervek alapján nehéz véleményt mondani, nem csak azért, mert azok ugye mindig szépítik a valóságot, hanem mert a külső egy háznak csak az egyik tulajdonsága. Oké, a mi szempontunkból, akik a várost használjuk, talán a legfontosabb. A külcsín alapján kifejezetten ígéretes és szerethető a terv.

A harmonizálás amit sokan emlegetnek, tényleg működik. Nem csak azért, mert a kapufunkciót két zöld dombként képzeli el, hanem rímel a Dózsa György út kortárs épületeire is. Ne feledjük, ott van szemben a Körszállót tervező Szrogh György MÉMOSZ-háza, és egy köpésre a világhírű Erick van Egeraat biztosítóépülete. Ezek legalább annyira fontos elemei a térnek, mint a mögötte elterülő park.

Ráadásul a kapufeladatot úgy kellett megoldani, hogy az 56-os emlékmű ne legyen se útba, és ne szoruljon egy kis megtűrt sarokba se, mint a Mammut II.-nél. A Napur Architect tervénél ezt is tökéletesen oldották meg, ráadásul az az érzése sincs az embernek, hogy a gombhoz varrtak volna kabátot.

Már csak az a kérdés, hogy sikerül e megoldani biztonságosan a tetők bejárhatóvá tételét, ahogy a látványterveken is szerepel, mindenféle randa terelőízé nélkül. Ha igen, az rengeteget dobna az elkészült épületen.

Röviden: klassz.

5. Milyen volt a felhozatal? Lehetett volna jobb tervet találni?

Az mindenképpen a pályázat javára írható, hogy tényleg nemzetközi volt. A tényleg alatt azt értem, hogy nem olyan mint mondjuk az Országházé, amely elvileg nemzetközi volt, de csak magyarul írták ki, szóval nem tolongott ott fél Európa építészkrémje. Itt viszont a legtöbb munka külföldről érkezett és olyan nevek bukkantak fel, akik az átlagembernek is mondanak valamit, mondjuk Zaha Hadid irodájáé.

A zsűri elég erős mezőnyből válogathatott. Annyira ritka az olyan pályázat, amikor nem csak pimpelésükben különböznek egymástól a különböző tervek, hanem lényegi eltérések vannak köztük. Erre mondjuk a feltételek is ösztönöztek, hiszen két „telekre” kellett egyetlen épületet alkotni, amelynek a két szárnyát a föld alatt, vagy a a föld fölött kellett valahogy összekötni.

A kizárólag föld alatt dolgozó megoldások nem igazán sikerültek jól. Persze egyfelől klassz, hogy minél kevesebbet akarnak elvenni a parkból, de valójában egy gigantikus Akvárium Klubra emlékeztető, üvegmedence alá rejtett több szintes földalatti múzeum (Dominique Perrault Architecte) pont annyit vesz el, mint ha pár szintre kiemelkedne. Ráadásul elszalasztja a lehetőséget, hogy ha már épül valami, akkor jól nézzen ki.

Ugyanez a bajom a szétszórt pavilonokkal dolgozó tervekkel. A sok kicsi épület egyáltalán nem néz ki jobban, mint egy jól eltalált ház.

Voltak, akik ráadásul igyekeztek nem venni tudomást a telekadottságokról: egyik oldalra felhúztak volna egy hagyományos irodaépületet, amit a föld alatt kötöttek volna össze egy szatelittel, aminek valós funkciója nem lett volna.

A tervek jelentős része híd funkcióval dolgozott, ezek között több szellemes, néhány erősen túlméretes (például Zaha Hadid irodájáé) és néhány átlagos is akad. A második legjobb terv szerintem a 3. helyezést elérő BIG különös diadalíve, de az egyértelműen legjobb a Napur.

Röviden: voltak jó elképzelések, de szerintem is ez a legjobb a felhozatalból.

Az összes pályaművet ebben a galériában találjátok, és természetesen vitázni nagyon szívesen vitázom a kommentekben, de persze csak pontonként. Ha még többet akartok tudni Budapest új épületeiről és a Liget sorsáról, kövessétek az Urbanistát a Facebookon!