Gyurcsány és Orbán tagfelhőbe burkolózott
További Belföld cikkek
-
Nem adatja ki a törvényszék a kegyelmi ügy iratait - Gulyás Gergely: Az EU-ban mi képviseljük a szabadságot
- A gondnok kipróbálta a gázspray-t, több mint harminc gyerek került kórházba egy budapesti iskolából
- Orbán Viktor a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét fogadta
- Donald Trump üzenetet küldött Magyarországra, Orbán Viktort méltatta
Statisztikai szempontból nagyjából azonosan értékelte az évet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, a szövegek szógyakoriság-elemzéséből azonban átjön a két beszéd közötti óriási különbség, állapították meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Média oktató- és kutatóközpontjának munkatársai.
Gyurcsány múlt héten hétfőn, a parlamentben értékelte a 2006-os évet, Orbán néhány nappal később, pénteken délután mondta el beszédét.
A BME kutatói a két szöveget egy nagyjából azonos hosszúságú sajtószöveggel hasonlították össze vizsgálva a beszédek érthetőségét.
| ||||||||
| mondathossz | 15,22 | 13,37 | 17,24 | |||||
| szósűrűség | 28% | 27% | 42% | |||||
| átlagos szóhossz | 5,0 | 4,78 | 5,1 | |||||
| nehéz szavak | 25,7% | 23% | 30,1% | |||||
| Gunning Fog Index | 6,2 | 5,4 | 7,0 | |||||
| Szósűrűség: a különböző szavak száma az összes szó számához képest; átlagos szóhossz: karakterben; nehéz szavak: 3 vagy több szótagból álló szavak; Gunning Fog Index: a mondatokban szereplő szavak számának átlaga plusz a nehéz szavak száma, mindez szorozva 0,4-gyel (Részletek). | ||||||||
A szósűrűség, a mondathossz, az átlagos szóhossz, a nehéz szavak tekintetében alig van különbség a két szöveg között. Orbán szövege 20 százalékkal hosszabb volt, ez adja a szósűrűségek közti eltérést. Az adatokból az is látszik, a két beszéd jóval érthetőbb, mint a sajtónyelv szövege.
A két szöveg az igék elemzésekor üt el egymástól igazán: míg Orbán kétszer annyi múlt idejű igét használt (22%), mint Gyurcsány (11%), első szám első személyben (1sz/1sz) a kormányfő háromszor annyit beszélt, mint az ellenzéki vezető, aki viszont a többes szám harmadik személyű igéket használta jellegzetesen többet.
Hivatalban lévő miniszterelnökként nem is csoda, hogy Gyurcsánynál az 1sz/1sz igék kerültek túlsúlyba, Orbán pedig - miként arra az elemzők is rámutattak - az elmúlt hónapok ellenzéki retorikájának megfelelően a baloldali vezetők, "a hazugok" tetteinek szentelt nagy figyelmet.
A két beszéd különbségeit a BME kutatói által generált tagfelhők mutatják igazán. A politikai beszéd szógyakorisági elemzésének vizuális megjelenésére kiválóan alkalmas eszközt Chirag Mehta fejlesztette ki elsőként az amerikai elnökök beszédeinek elemzésére. A beszédeket végignézve jól nyomon követhető az amerikai külpolitika Irak felé fordulása.
Ugyanezt az elemzést futatták le a BME kutatói Gyurcsány és Orbán 2007-es évértékelő beszédén úgy, hogy a közösen használt szavakat nem vették figyelembe, vagyis a különbségek kontrasztosodtak ki. (A szavak szófajuk szerint szerepelnek, a különféle jelekkel és ragokkal képzett szóalakokat egynek vették. A többször előforduló szavak nagyobb betűvel vannak szedve.)
Gyurcsány Ferenc évértékelő beszéde mínusz Orbán szavai
A kormánynak a konvergenciaprogramra és az uniós fejlesztési forrásokra alapozott retorikáját figyelembe véve talán csak a "botrány" és az évértékelő beszéd egyetlen újdonságának számító "zászlóshajó" szó gyakori előfordulása a feltűnő.
A botrányt Gyurcsány csak az első előfordulásnál használta az őszi zavargások jelölésére, utána - nyilván tudatosan - az ország egyéb bajaira utalt. ("Ha van botrány, akkor az, hogy ma minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas" stb.)
Orbán Viktor évértékelő beszéde mínusz Gyurcsány szavai
Orbán beszédének tagfelhőjén jól látszik a vidékközpontú konzervatív és a baloldali retorika közötti éles különbség ("hit", "gazda", "érték") azon túl, hogy a baloldali vezetők jellemzésénél sem takarékoskodott a szavakkal ("hazudik, hazug, hazugság", "arisztokrácia"). A kedves és a barát gyakorisága a "Kedves barátaim!" visszatérő megszólításnak köszönhető. A szöveg Gyurcsányéval szemben kétpólusú, negatív és pozitív töltető szavak egyaránt szerepelnek, a hazugsággal szemben például az "igazság" szó is gyakran előfordult.
A két beszéd együtt
A tézis és antitézis így szintetizálható a két politikus beszéde alapján. Jól látszik, hogy miért volt értelme a két első tagfelhőből kivonni a "közös nevezőket": a két beszéd összevont elemzéséből kitűnik, hogy a két államférfi beszéde között több az egyezés, legtöbbet ugyanazokat a szavakat használják. Mindketten ugyanabban az országban ("magyar", "Magyarország") élnek, "politikával" és az "ország" dolgaival foglalkoznak, és azt állítják, az ő oldalukon áll a "többség".
Sokat beszéltek "reformokról" is, bár véleményük nyilvánvalóan ellentétes. Az viszont - úgy látszik - egyiknek sem tűnt fel, hogy 2004 óta EU-tagok vagyunk, az Európai Uniót mindketten csak egyszer nevezték néven, ezért a felhőkben nem is szerepelnek.
Az elemzés elkészítéséért köszönet a BME Média Oktató és Kutató Központ kutatóinak, Szalai Andrásnak, Orbán Zitának és Halácsy Péternek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
