Lehet-e Sziliből államfő?

2005.02.25. 17:08
Beindult a lobbi az MSZP szervezeteiben azért, hogy Szili Katalin legyen a párt köztársasági elnökjelöltje. Az ötletnek nem örül mindenki, többen úgy vélik, konfliktusokhoz és akár kudarchoz is vezethet a házelnök jelölése.
Jót tenne az országnak, ha a következő államfő nő lenne, nyilatkozta Hiller István, az MSZP elnöke a Népszabadságnak.
Felbukkant nevek
Bárándy Péter
Glatz Ferenc
Göncz Kinga
Gönczöl Katalin
Lévai Katalin
Sólyom László
Szabó István
Szili Katalin
Vizy E. Szilveszter

Jelöljön saját elnököt!

A sajtóban eddig négy női jelölt jelent meg. A találgatások közt Gönczöl Katalin volt ombudsman, Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter, Lévai Katalin szocialista EP-képviselő és Szili Katalin, a parlament elnökének a neve bukkant fel. Az Index úgy tudja, hogy Gönczöl Katalin jelölését komolyan gondolták a pártban, a volt ombudsman ugyanakkor a Népszabadságnak határozottan kijelentette, hogy nem vállalja a jelölést.

Információink szerint az MSZP-n belül nem merült fel Göncz Kinga és Lévai Katalin jelölése.

Konfliktusos jelölt?

Ha a találgatások és Hiller kijelentése között összefüggést keresünk, akkor az eddig szóba került emberek közül Szili Katalinra szűkül a kör. Szili és a párt több embere is aktívan szervezkedik annak érdekében, hogy jelölt legyen belőle, de ez nem tűnik egy sétagaloppnak, a házelnök jelölése ugyanis többek szerint is konfliktusokhoz, vagy a szavazáskor akár parlamenti kudarchoz is vezethet.

Az egyik konfliktusforrás az SZDSZ lehet, a kisebbik koalíciós párt ugyanis többször egyértelművé tette, hogy nem támogatná Szili államfővé választását. Szili megosztja az MSZP-frakciót is. Beszéltünk olyan MSZP-s képviselővel, aki kijelentette, nem szavazá meg államfőnek a házelnököt. (A parlament titkos szavazással dönt a köztársasági elnök személyéről.)

"Erős a pártban, de gyenge a frakcióban, nem egységes mögötte a párt" - vélekednek szocialista forrásaink, akik szerint a házelnökkel kapcsolatos ellenérzések a párt vezetésével szembe menő kijelentéseinek tudhatóak be.

Kifogások

A kifogások közt említik, hogy az utóbbi időben eltávolodott a pártpolitikától. Példaként hozzák fel azt is, hogy Szili Katalin a december 5-i népszavazás kampányában nem a párt hivatalos álláspontját képviselte, hanem lelkiismereti szavazásra bíztatta a választókat. Sokakban erősen él a párt nómenklatúrájára vonatkozó kijelentése is. (Szii 2003 nyarán a Hír Tv-ben, Gyurcsány Ferenc üdülővásárlásával kapcsolatban arról beszélt, hogy az MSZP-nek meg kellene szabadulnia a nómenklatúrától.)

A szocialisták közt sokan nem nézik jó szemmel azt sem, hogy Szili Katalin túlzottan jó viszonyban van a párt egyik belső ellenzékének számító társadalompolitikai tagozat egyik tagjával, Kerényi Györggyel is. Ez a tagozat javasolta ugyanis a tavalyi népszavazási kampány finisében a pártnak, hogy "haladéktalanul vonuljon ki ebből a politikai küzdelemből, s hagyjon fel eddigi kampányával"

A Szili-pártiak azzal érvelnek, hogy Magyarországnak olyan köztársasági elnökre van szüksége, aki higgadt, nyugodt személyiség, minden politikai irányzattal megtalálja a hangot, és megfelelően képviseli hazáját nemzetközi szintéren is. "Szili Katalin ilyen személyiség" - mondta Juhász István, az MSZP pécsi elnöke a héten.

Menetrend, előzmény
A szocialisták áprilisi államfő-jelölő kongresszusukon döntenek arról, kit támogatnak. Az SZDSZ is jelezte már, hogy saját államfő-jelöltet akarnak majd megnevezni. Az Index úgy tudja, hogy az SZDSZ jelöltjét várhatóan a párt márciusi tisztújító küldöttgyűlésén jelentik majd be.

1990-ben Göncz Árpádot választotta a parlament köztársasági elnökké. Göncz ötéves megbízatását 1995-ben újabb öt esztendővel meghosszabbították. 2000-ben Mádl Ferencet választotta államfővé az Országgyűlés, az ő - augusztus 4-én lejáró - mandátumát azonban nem hosszabbítja meg az MSZP-SZDSZ többségű parlament.