Lehet-e Sziliből államfő?
További Belföld cikkek
- Sebestyén Balázs: Nagyon nagy a baj az országban, muszáj segítenünk
- Világelső lett a budapesti karácsonyi vásár
- Az interneten árulta a munkáltatója szerszámait egy karbantartó
- Fékhibát észleltek egy Budapestre érkező repülőnél, azonnal a helyszínre vonultak az illetékes szolgálatok
- Brutális katonai gépjárművek érkeznek Budapestre
Glatz Ferenc
Göncz Kinga
Gönczöl Katalin
Lévai Katalin
Sólyom László
Szabó István
Szili Katalin
Vizy E. Szilveszter
A sajtóban eddig négy női jelölt jelent meg. A találgatások közt Gönczöl Katalin volt ombudsman, Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter, Lévai Katalin szocialista EP-képviselő és Szili Katalin, a parlament elnökének a neve bukkant fel. Az Index úgy tudja, hogy Gönczöl Katalin jelölését komolyan gondolták a pártban, a volt ombudsman ugyanakkor a Népszabadságnak határozottan kijelentette, hogy nem vállalja a jelölést.
Információink szerint az MSZP-n belül nem merült fel Göncz Kinga és Lévai Katalin jelölése.
Konfliktusos jelölt?
Ha a találgatások és Hiller kijelentése között összefüggést keresünk, akkor az eddig szóba került emberek közül Szili Katalinra szűkül a kör. Szili és a párt több embere is aktívan szervezkedik annak érdekében, hogy jelölt legyen belőle, de ez nem tűnik egy sétagaloppnak, a házelnök jelölése ugyanis többek szerint is konfliktusokhoz, vagy a szavazáskor akár parlamenti kudarchoz is vezethet.
Az egyik konfliktusforrás az SZDSZ lehet, a kisebbik koalíciós párt ugyanis többször egyértelművé tette, hogy nem támogatná Szili államfővé választását. Szili megosztja az MSZP-frakciót is. Beszéltünk olyan MSZP-s képviselővel, aki kijelentette, nem szavazá meg államfőnek a házelnököt. (A parlament titkos szavazással dönt a köztársasági elnök személyéről.)
"Erős a pártban, de gyenge a frakcióban, nem egységes mögötte a párt" - vélekednek szocialista forrásaink, akik szerint a házelnökkel kapcsolatos ellenérzések a párt vezetésével szembe menő kijelentéseinek tudhatóak be.
Kifogások
A kifogások közt említik, hogy az utóbbi időben eltávolodott a pártpolitikától. Példaként hozzák fel azt is, hogy Szili Katalin a december 5-i népszavazás kampányában nem a párt hivatalos álláspontját képviselte, hanem lelkiismereti szavazásra bíztatta a választókat. Sokakban erősen él a párt nómenklatúrájára vonatkozó kijelentése is. (Szii 2003 nyarán a Hír Tv-ben, Gyurcsány Ferenc üdülővásárlásával kapcsolatban arról beszélt, hogy az MSZP-nek meg kellene szabadulnia a nómenklatúrától.)
A szocialisták közt sokan nem nézik jó szemmel azt sem, hogy Szili Katalin túlzottan jó viszonyban van a párt egyik belső ellenzékének számító társadalompolitikai tagozat egyik tagjával, Kerényi Györggyel is. Ez a tagozat javasolta ugyanis a tavalyi népszavazási kampány finisében a pártnak, hogy "haladéktalanul vonuljon ki ebből a politikai küzdelemből, s hagyjon fel eddigi kampányával"
A Szili-pártiak azzal érvelnek, hogy Magyarországnak olyan köztársasági elnökre van szüksége, aki higgadt, nyugodt személyiség, minden politikai irányzattal megtalálja a hangot, és megfelelően képviseli hazáját nemzetközi szintéren is. "Szili Katalin ilyen személyiség" - mondta Juhász István, az MSZP pécsi elnöke a héten.
1990-ben Göncz Árpádot választotta a parlament köztársasági elnökké. Göncz ötéves megbízatását 1995-ben újabb öt esztendővel meghosszabbították. 2000-ben Mádl Ferencet választotta államfővé az Országgyűlés, az ő - augusztus 4-én lejáró - mandátumát azonban nem hosszabbítja meg az MSZP-SZDSZ többségű parlament.