Az őssejtterápia csak egy kísérlet

Napjainkban világszerte számos kutatás folyik az őssejtek kinyerésére, felhasználására, de az őssejt-terápia egyelőre még ritka és csupán kísérleti jellegű beavatkozás - mondta Sándor Judit a CEU Bioetikai és Jogi Központjának igazgatója. A magyar egészségügyi törvény alapján akkor hagyható jóvá egy kutatás, ha a kutatási tervet engedélyezték, a kutatást megelőző vizsgálatok igazolják az alkalmazott tényezők hatásosságát és biztonságosságát, nem létezik más, az emberen végzett kutatáshoz hasonló hatékonyságú eljárás; a kutatás során a személyt fenyegető kockázatok arányosak a kutatástól várható haszonnal, illetve a kutatás céljával, és nem utolsó sorban a kutatás alanya - a tájékoztatást követően - írásos beleegyezését adta a kutatáshoz - foglalta össze a hazai szabályozás legfontosabb elemeit érdeklődésünkre.

Mint mondta, Magyarországon nem csak az élő emberen végzett kutatás engedélyköteles, hanem az orvostudományi is, amennyiben az élő emberből vagy halottból eltávolított sejtekkel, sejtalkotórésszel, szövettel, szervvel, testrésszel, vagy akár az ivarsejteken, embrión végeznek kutatást. A kutatási engedélyben foglaltaktól tehát a kutatás során nem lehet eltérni, ha módosításra van szükség, ezt ismételten engedélyeztetni kell. A Büntető Törvénykönyv szerint, aki emberen orvostudományi kutatást engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően végez, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A jogásznő felhívta a figyelmet arra is, hogy a magzati eredetű őssejt kinyerése esetében figyelembe kell venni a magzati élet védelméről szóló törvényt is. Így például azt is vizsgálni kell, hogy jogszerű volt-e a terhesség-megszakítás, a törvényben rendelkezésre álló idő alatt és az anyára gyakorolt bármiféle pressziótól mentesen történt-e. Anyagi ellenszolgáltatásért például tilos magzati szövetet adományozni. Ha a szövetet műtéti úton távolították el, az egészségügyi törvény alapján a beteg írásbeli beleegyezése szükséges ahhoz, hogy eltávolított sejtjét, sejtalkotórészét, szövetét, szervét, testrészét - egészségügyi ellátásával össze nem függő célra, például őssejt-kutatáshoz is felhasználhassák.

Bár Magyarországon egyelőre senki sem végez kutatásokat embriókon, a jogszabály alapján ezt a megtermékenyítéstől számított 14. napig a jóváhagyott kutatási protokoll szerint elvileg lehetne. Ugyanakkor vitatott, hogy az őssejt kutatásokra vonatkoztatható-e az a passzus, amely szerint az embrió sejtjeit szétválasztani kizárólag a születendő gyermek valószínűsíthető megbetegedésének, az embrió károsodásának megállapítása érdekében lehet. Sándor Judit álláspontja szerint ez a rendelkezés, keletkezése idején, (1997-ben) az ún. beültetés előtti (pre-implantációs) genetikai vizsgálatok egyes formáira vonatkozott csak, hiszen akkor szó sem volt még az embrionális őssejtek felhasználásáról.

Kétségtelenül van még fejleszteni való az őssejtkutatásokra vonatkozó szabályokon, de ez mit sem von le abból az egyértelmű jogi követelményből, hogy a kutatást csak etikai véleményezés és kutatási engedély alapján lehet elvégezni. "Szomorú hagyomány nálunk, hogy fontos bioetikai és jogi kérdésekkel csak akkor foglalkozik a sajtó és a közvélemény, ha engedély nélkül végzett kutatás, csalás, kuruzslás vagy orvosi műhiba gyanúja kapcsán kerül reflektorfénybe egy-egy ügy" - vélekedett Sándor Judit.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!