Auguszta
-3 °C
2 °C

Idén is kockázatos a melegfelvonulás

2009.08.24. 14:49
Szeptember 5-én tartják a melegfelvonulást és a Magyarország–Svédország-vb-selejtezőt is. A két esemény egy időben zajlik majd Budapesten, miközben tudni lehet, hogy a 2006-os tévéostrom óta történt zavargások kemény magját a futballhuligánok alkotják. A rendőrség még nem nyilatkozik.

Idén a megszokottnál két hónappal később, szeptember 5-én, szombaton tartják a meleg méltóság menetét és az ehhez kapcsolódó egyhetes kulturális fesztivált, hogy minél több résztvevőt tudjanak toborozni a rendezvényekre, hiszen a nyári fesztiválokon rengeteg emberhez tudtak eljutni, mondta kérdésünkre Steigler Sándor, a szervező Szivárvány Misszió Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Bár a melegfelvonulás szervezői tisztában vannak vele, hogy ugyanakkor lesz a Magyarország–Svédország világbajnoki selejtező mérkőzés is, szándékos összeszervezésről nem tudnak. Márpedig a focimeccs várhatóan tömegeket vonz majd, van esélye a magyar válogatottnak, hogy huszonnégy év után újra kijusson a 2010-es dél-afrikai labdarúgó-vb-re. A selejtező este 8-kor lesz a Puskás Ferenc Stadionban.

A melegfelvonulás délután 2-kor kezdődik a Felvonulási téren, a menet az Andrássy úton halad majd az Erzsébet térig. Az útvonalat a Tarka Magyar felvonuláson alkalmazott módszerhez hasonlóan fémkordonokkal zárják körül. A megszokott buli a rendőrség javaslatára – hogy a helyszíneket jobban tudják biztosítani – nem a felvonulás végállomásánál, hanem a város egy másik pontján lesz.

Nem hagyják magukat megfélemlíteni

Arra a kérdésre, hogy az elmúlt évek felvonulásain történt támadásokból okulva mire készülnek a melegszervezetek, Steigler azt mondta, hogy folyamatosanz egyeztetnek a BRFK-val. „Láthatóvá kell tenni a melegeket” – mondta Steigler, hiszen ha nem vonulnának fel, elismernék, hogy egy kisebbséget meg lehet félemlíteni, hogy a melegeket el lehet tüntetni az utcákról, az emberek szeme elől.

Megkérdeztük a rendőrséget, hogy hogyan készülnek a két, tömegeket vonzó rendezvény biztosítására, milyen különleges intézkedések várhatók. A BRFK szóvivője, Tafferner Éva azt mondta, hogy mivel folyamatosan érkeznek a bejelentések a különböző rendezvényekre, köztük a melegfelvonuláshoz kapcsolódó ellentüntetésekre is, a rendőrség csak néhány nappal a rendezvények előtt, a bejelentési határidők lejárta után nyilatkozik a témában.

A rendőrség nyilatkozata nélkül nem egyértelmű, hogy szándékosan vagy véletlenül esik egy napra a két esemény, az azonban biztos, hogy külön-külön is nagyon erős rendőri jelenlétre kell számítani. Ha számításba vesszük, hogy a két rendezvény között szoros kapcsolat is lehet, arra kell készülni, szeptember 5-én megtelik a város rendőrökkel.

A rendbontók kemény magja a futballhuligánok közük kerül ki

A 2006-os tévéostrom óta köztudott, hogy a focimeccsek mellett például a rendszeressé vált kormányellenes tüntetéseken,a nemzeti ünnepek rendezvényein, a melegfelvonulásokon is ott vannak a futballhuligánok, és ezek az események gyakran rendbontásba torkollnak.

„Utólag már látható, hogy voltak, akik készültek a rendzavarásra, benzint, kannákat hoztak magukkal, csuklyát húztak a fejükre, és szervezték az eseményeket. Az erőszakos cselekmények elkövetőinek nagy része a futballstadionok lelátóiról jól ismert rendbontó volt, de akadtak szélsőséges szervezetek tagjai, a fiatalok egy része pedig belesodródott az eseményekbe” – mondta Bene László országos rendőrfőkapitány 2006 októberében.

A tévéostrom utáni első, 2007 nyarán tartott melegfelvonulás erőszakba torkolt, szélsőséges tüntetők először csak sértegették a felvonulókat, majd rájuk támadtak, tojással, kövekkel, sörösüvegekkel dobálták őket, a fesztivál után pedig a város utcáin vadásztak meleg párokra, sokakat csoportokba verődve vertek meg.

2008-ban ennél is brutálisabbak voltak az ellentüntetők, már nemcsak a felvonuláson, hanem előtte is voltak atrocitások: pár nappal korábban Molotov-koktélokat dobtak a józsefvárosi Magnum szauna előterébe, még korábban megtámadtak egy belvárosi melegbárt is.

A radikális ellentüntetők tojásokkal, kövekkel, gázgránátokkal dobálták a felvonulókat, a rendőrök egy csoporttól savas kémhatású folyadékokat és Molotov-koktélokat foglaltak le. Az ellentüntetők megtámadták a rendőröket is, kövekkel dobálták őket, többször össze is csaptak velük, rendőrségi járműveket gyújtottak fel. Több politikust is támadás ért. A néhány száz főnyi, jellemzően csuklyás-maszkos tüntetőt könnygázzal és vízágyúval kellett oszlatni, csaknem hatvan embert tartóztattak le, több tucat volt a sérültek száma.

Tizenhárom felvonulásból kettőn volt erőszak

Az idei a tizenharmadik melegfelvonulás Budapesten, és bár a rendezvénynek korábban is voltak ellenzői, és a résztvevőket sokan sértegették, az események tettlegességig csak az utóbbi két évben fajultak.

Az idei melegfelvonulás kockázatát növeli, hogy az egyre nagyobb támogatást élvező Jobbik az EP-választáson elért sikerei után egy héttel együttműködésről állapodott meg több, magát nemzeti radikálisnak valló szervezettel, például a Toroczkai László-féle Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, a Magyar Gárdával, illetve a „betyársereggel”.

A Szegeden tartott egyeztetésről, amin részt vett Budaházy György is, nem árultak el sokat. Vona Gábor Jobbik-elnök csak azt közölte egy sajtótájékoztatón, hogy mindent megtesznek a melegfelvonulás, vagyis a „deviánsok menetének” megakadályozására.

A Délmagyar beszámolója szerint a megbeszélésen részt vettek az Össznemzeti Szurkolói Szövetség, azaz a Fradi, az Újpest és a Diósgyőr szurkolóinak vezetői.

A melegfelvonulás szervezői ezután Sólyom László köztársasági elnökhöz fordultak, védelmet kértek tőle, és azt, hogy álljon ki mellettük. Sólyom elfoglaltságaira hivatkozva nem találkozott velük, és a következő közleményt adta ki: „Amennyiben a Meleg Méltóság Menetével azonos időben és helyszínen olyan demonstrációt tartanak, amely törvénybe ütközik, a hatóságok feladata a vonatkozó jogszabályok betartatása.”

Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban és Kanadában szokásos rendezvén minden évben a melegfelvonulás. A lakosság inkább egy látványos, színes karneválnak tekinti a rendezvényt, kordonokat se építenek, erőszak sincs.

Oroszországban viszont a hatóságok nem is engedélyezik a melegfelvonulás megtartását, három próbálkozás volt eddig a megszervezésére, de mindegyiket megakadályozták. Az idei moszkvai rendezvényre a rendőrség kordonokkal zárta le a teret, kommandósok, rendőrök, katonák biztosították a környéket. A felvonulás meghirdetett helyszínére érkező első huszonöt embert előállították. Civilek a strasbourgi európai emberi jogi bírósághoz fordultak.

A Közel-Keleten ennél bonyolultabb a helyzet. Izraelben a nagy felháborodás ellenére, ami a vallásosok és nem vallásosok közötti feszültségből is fakad, megrendezik a felvonulást. Az arab országokban ez szóba se jöhet. Irakban a melegeket célzott támadások érik, a Human Rights Watch jogvédő szervezet adatai szerint a milíciák az utóbbi öt évben több száz embert gyilkoltak meg szexuális irányultságuk miatt.

Indiában viszont javul a melegek helyzete, egy júliusban született legfelsőbb bírósági döntés értelmében legálissá vált a megegyezésen alapuló szexuális kapcsolat az azonos neműek között. A vasárnap Mumbaiban megrendezett melegfelvonulás így örömünneppé változott, míg korábban inkább a szabadságjogok korlátozása elleni tiltakozásról szólt.