Interpellálok, tehát vagyok

Az interpellációk terén a két veterán parlamenti párttól nem várható forradalmi változás. A Fidesz szakít az alákérdezős öninterpellációk hagyományával, az MSZP pedig megpróbál úgy viselkedni, ahogy a Fidesz tette az elmúlt nyolc évben - már most 55 interpellációjuk vár válaszra, pedig az elsőket kedd délután, körülbelül háromnegyed háromtól tehetik fel.

Az interpelláció hagyományosan ellenzéki műfaj, a kormányzat működésének ellenőrzését szolgálja. A magyar parlamentáris demokráciában mégis hagyomány, hogy az ellenzéki kérdezők közé kormánypártiak is kerülnek, akik minisztereiknek kedves kérdéseket tesznek fel. Az eredeti menetrend szerint kedden Kontur Pál érdeklődhet Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől, hogy pontosan mekkora lyukat is hagytak a szocialisták a munkahelyek megőrzésére szánt költségvetésen.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője érdeklődésünkre azt mondta, hogy igenis indokolt lehet egy kormánypárti interpelláció, végülis 173 egyéni képviselőjük is van, aki rákérdezhet a körzetét érintő problémákra. Ugyanakkor eddigi öt benyújtott interpellációjuk többségét listán megválasztott képviselők jegyzik, és csak az encsi Ódor Ferenc kérdése köthető választókörzete problémájához.

Ódor arra kíváncsi, hogy miben tud segíteni az árvízkárosult településeknek a belügyminisztérium. Mivel az ő kérdése a legaktuálisabb, a négy másik fideszes interpellációt visszavonták, így már most választ kaphat kérdésére. Az interpellációk szabályai szerint ugyanis a kérdéseket beérkezésük sorrendjében tehetik fel a képviselők. Márpedig a leggyorsabban a szocialisták kapcsolatak, akik látszólag a miniszterek zaklatásával kívánják teljesíteni választások utáni ígéretüket, hogy kemény ellenzéke lesznek a kormánynak. Igaz, akkor azt is mondták, hogy ők az ellenzék vezető ereje, ennek eddig kevés jelét adták.

Most viszont már 55 benyújtott interpellációnál tartanak, két élharcosuk, Tukacs István és Józsa István külön-külön is több kérdést nyújtott be, mint bármelyik másik párt. Kedvencünk Tukacs "Mikor mennyi?" című interpellációja, ám erre kedden valószínűleg már nem kerül sor. A házszabály szerint az interpellációkra és a kérdésekre együttesen legalább kilencven perc időkeretet kell biztosítani, a napirendben egy óra jut az interpellációkra. Mivel egy interpelláció 3 percig, a miniszter válasza 4 percig, az interpelláló viszontválasza 1 percig tarthat, és amennyiben az interpelláló nem fogadja el a választ, még a parlament is szavaz, egy órába hét interpelláció fér csak bele. Ráadásul a házszabály szerint minden frakciónak biztosítani kell az interpellálás lehetőségét. Mivel most a KDNP nem nyújtott be interpellációt, négy párt mondhatja el a sajátját, majd sorrendben még három, a legjobb esetben négy szocialista interpelláció következhet.

Az 55 interpelláció benyújtásával a szocialisták azt garantálták, hogy a legtöbbet ők szerepelhessenek, de ez nem feltétlenül válik előnyükre. Az első interpellációk még a kormányprogram vitája előtt születtek, némelyiküket már meghaladta a kor. Tény, hogy Mesterházy Attila a programvitában óvatosan bankárkormányozott, de vajon négy ülésnap múlva, szeptemberben is komolyan gondolják majd a "Meddig támogassuk szegény bankokat?" kérdést?

A benyújtott interpellációk nagy száma miatt az első konstruktívnak minősíthető interpellációjukra talán már csak októberben kerül sor, Mesterházy Attila frakcióvezető a magyar-amerikai, a magyar-kínai viszonyról és a soros uniós elnökségre való felkészülésről faggathatja majd Martonyi Jánost. Itt hívnánk fel a figyelmet arra, hogy Mesterházy nem belpolitikai kérdésekről kérdez, aminek két célja lehet. Az MSZP addigra már megválasztott elnökeként megpróbál felülemelkedni a mindennapi harcokon, egyben erősíti államférfiúi karakterét. Ez megfontolt döntés, elnézve az MSZP-s interpellációkra adható kormányzati válaszokat, a szocialistáknak még egy ideig nem sok babér teremhet a belpolitikában. Kíváncsian várjuk például Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter válaszát Baracskai József kérdésére, hogy tulajdonképpen ki is hazudik a nyugdíjasoknak.

A két másik ellenzéki frakcióból az LMP nyilván olvasta a házszabályt és kiszámolta, hogy bőven elég lesz elsőre csak egy interpellációt benyújtani, egynél többet talán jövőre mondhatnának el. Schiffer András egyből a legfőbb ügyészhez interpellál, a kérdése, hogy miért nem vizsgálódik az ügyészség, de a címből nem derül ki, hogy milyen ügyben. Az előző parlament már-már hobbit csinált a legfőbb ügyész leszavazásából, kedden kiderül, hogy könnyebb lesz-e Kovács Tamás dolga az új képviselőkkel.

A Jobbik öt interpellációt is benyújtott, ezek közül kettőre is sor kerülhet kedden. Bár két képviselőjük is környezetvédelmi témában kérdezne, végül Volner János a kormányprogram vitája után ismét a bűnözéssel foglalkozhat. A vitával szemben immár nem cigánybűnözésről, hanem megélhetési bűnözésről beszél, ami legalább egy létező kategória.

És bár a Jobbik - ugyan a kormányprogramot nem szavazta meg - több fórumon is lelkendezett a Fidesz kormányzati terveiért, a legkeményebb támadás is tőlük várható. A szocialisták nyakatekert kérdezősködése - "Ki hazudik a nyugdíjasoknak? Ki védi meg a gyermekeinket? Kiért dolgozik a Magyar Posta?" - helyett ők rögtön személyeskedő támadást intéznek Schmitt Pál házelnök ellen. "Mikor szűnik meg a politikusok pozícióhalmozása a magyar sportéletben" - kérdezik Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-minisztert, alig burkoltan a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke iránt érdeklődve.