A koronát nem viszik haza

Akinek kazahok az unokatestvérei

Gyöngyösi Márton a Jobbik külügyminiszter-jelöltje volt, így talán nem annyira meglepő, hogy első napirend előtti felszólalásában a szokásoktól eltérően nem Magyarországot érintő problémával, hanem Izraellel, az izraeli hadsereg hétfői akciójával foglalkozott.

Miért éppen Izrael?

Azért, mert Izrael támadta meg a nemzetközi segélyszállító konvojt, ami a nemzetközi jogban, vagy a világtörténelemben nem túl szokványos. Voltak emberek, akik kétkedéssel fogadták, hogy ennek országos jelentősége lenne, de most Törökország és Izrael között diplomáciai háború - reméljük nem valós háború - van kibontakozóban, és Törökország végső soron NATO-szövetségesünk. Guido Westerwelle német külügyminiszter és Ban Kimun ENSZ-főtitkár is komolyan elítélte Izraelt és a történtek kivizsgálását kérte.

Időközben előkerült egy felvétel, ezen az látszik, hogy a hajó utasai vascsövekkel támadnak a kommandósokra.

Ez  olyan, mint amikor kislányok dobálják kövekkel a tankokat. Én úgy tudom, hogy az izraeliek helikopterrel nyitottak tüzet a hajóra, ezután nyilvánvaló, hogy nem volt túl barátságos a fogadtatás. A vascső és a géppisztoly szerintem nem azonos fajsúlyú fegyvernem.

Ön volt a Jobbik külügyminiszter-jelöltje. Pártja új színt vitt a külpolitikába a keleti kapcsolatok propagálásával. Miért ezt az irányt választották?

Ez személyes vesszőparipám, szerencsére a pártban és Vona Gábor elnök úrnál is jó fogadtatásra talált. Úgy gondoljuk, hogy a szokásos diplomácián, a minden stratégiai szövetségessel jó kapcsolatokra törekvésen túl van a külkapcsolatoknak egy másik iránya, ami rokoni szálakon, kulturális közösségeken alapuló kapcsolatokat keres és ezekre épít. Mi azért hirdettük meg a keleti nyitást, mert Magyarországnak kettős identitása van. Egy földrajzi hollétből fakadó: kulturálisan, vallásilag,  és történelmileg is kötődik Európához és a Nyugathoz. De van egy ugyanilyen meghatározó kötődése a Kelethez is. Keleten találhatóak a magyarság gyökerei, ennek belátására  a magyar nyelv, népzene, népmese és mondavilág, hagyomány, népviseletek, gasztronómia  felületes ismerete is elégséges. Ezer éve mondjuk, hogy a magyarság egyedül áll Európában, ebben a szláv, latin, germán tengerben. Ez csak akkor igaz, ha nem vesszük észre, hogy a hátunk mögött a rokonaink állnak. Azerbajdzsánban, Kazahsztánban és Törökországban evidencia, hogy rokonok vagyunk, nálunk ezt magyarázni kell.

Tehát a török rokonság elméletét vallja a tudományosan elfogadott finnugor elmélettel szemben?

Nem. Én a turáni nemzetközösségben hiszek. Arról, hogy szegről-végről rokonok vagyunk a kazahokkal, törökökkel, azeriekkel. Lehet, hogy egyikkel unokatestvéri, a másikkal másodunokatestvéri a kapcsolatunk, de közös a múltunk és közösek a gyökereink. Én ebben hiszek. Azt döntsék el a genetikusok, történelemtudósok és  régészek, hogy kivel milyen fokú, milyen mély a rokonság.  A keleti nyitás, a természetes rokoni közegbe való visszatalálás lehet az, ami Magyarországnak spirituális töltetet adhat.

A turáni népek mellett még Oroszország kap hangsúlyos szerepet külpolitikai elképzeléseikben. Moszkva lenne Brüsszel ellensúlya?

Egyértelműen. Ma már senki sem vitatja, hogy az új, multipoláris világrendben, a Huntington féle sokcivilzációs világrendben Oroszország és Kína, tetszik vagy sem, legalább olyan fajsúlyos tényezővé vált, mint amilyen az Egyesült Államok, vagy az Európai Unió.

Igen, de mi az EU tagjai vagyunk.

Tagjai vagyunk, de ez nem zárja ki azt, hogy más országok felé is nyissunk. Spanyolországnak Dél-Amerikával vannak olyan szoros kapcsolatai, mint az EU-val, Nagy-Britannia meg az Egyesült Államokkal él a sokat emlegetett special relationshipben.

Magyarország és Oroszország kapcsolata is egyfajta special relationship volt a múltban, ez nem intő jel?

Doktríner módon nem szabad ragaszkodni a múlthoz. Egyre inkább hajlok rá, hogy valójában Oroszország volt a kommunizmus első áldozata. Az jó jel, hogy ők is átértékelték a múltjukat, Katyn kapcsán most megbékéltek a lengyelekkel. A Szovjetunió múltját és a kommunizmus visszásságait is folyamatosan átértékelik.

Átértékelik? Éppen éledezőben van a Sztálin-kultusz.

Erről nem tudok. Biztos van ilyen, Magyarországon is van Kádár-nosztalgia. Ezeket a gyerekbetegségeket minden nemzet kinövi idővel.

[A következő oldalon L. Simon Lászlóval készített interjúnkat olvashatja.]