Gyurcsány politikai felelősségét állapította meg az albizottság
További Belföld cikkek
-
Székely János püspök: Az ünnep az egy kincs, és ezt mindenki érzi - A Madách Imre Gimnázium leváltott igazgatója szerint az iskolai mobiltörvény abszolút hungarikum
- Felsővezetéki hiba és több járműhiba is volt a MÁV-nál vasárnap reggel
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra!
Fidesz, a KDNP és az LMP jelenlévő képviselői szerdán egyhangúlag elfogadták a parlament jogsértéseket vizsgáló albizottságának (hivatalos nevén a 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottság) 2006. őszi eseményekkel foglalkozó jelentését. A Jobbik képviselője nem vett részt az albizottság szerdai ülésén, az MSZP pedig kezdettől bojkottálta a testület munkáját. A jelentést később a kormánypárti képviselők szavazatával a "főbizottság", az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága is elfogadta.
A jelentés szerint az albizottság 60 embert hallgatott meg. A vallomástételi kötelezettségnek Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter kivételével valamennyi meghívott eleget tett.
Korábbi jelentések 2006 őszéről
A 2006 őszén történteket először a Gyurcsány-kormány által felállított szakértői testület, a Gönczöl-bizottság vizsgálta. A testület nem hivatalos bizottságként működött, ezért a kezdettől legitimációs problémákkal küzdött.Miként a vezetője, Gönczöl Katalin kriminológus utóbb meg is állapította, óvakodtak a kategorikus felelősség-megállapítástól. A bizottság jelentésében ugyan megállapította Gergényi Péter és egyes intézkedő rendőrök felelősségét, de mellette a kormány, a Fidesz, a teljes politikai osztály és az értelmiség felelősségéről is szólt, összemosva a történtek politikai és a jogi aspektusait. Így megállapításai súlytalanná váltak, és a közvélemény a jelentést inkább értékelte a kormány önfelmentő próbálkozásaként, semmint valódi, a történtek tisztázására irányuló erőfeszítésként.
A 2006-tal foglalkozó jelentések közül a második a több szállal is a Jobbikhoz kötődő Civil Jogász Bizottságé volt. A Morvai Krisztina által társelnökölt bizottság előtt sem a rendőri, sem a politikai vezetők nem jelentek meg, így következtetéseit elsősorban a szemtanúk által elmondottakra alapozta. A súlyos jogsértéseket és a büntetőjogi valamint politikai felelősséget is megállapító jelentés így viszont erősen elfogultnak tűnik. A bizottság munkájának legaktívabb résztvevője a későbbi jobbikos parlamenti képviselő Gaudi-Nagy Tamás volt, aki viszont a parlamenti albizottságban jól tudta kamatoztatni a civil bizottságban szerzett tapasztalatait.
A 2006-os eseményeket vizsgálta Balsai István, Orbán Viktor különmegbízottja is. Balsai szerint van alapja a Gyurcsány elleni nyomozás elrendelésének, ezt azonban nem bizonyítékokra, hanem a tények és események láncolatából levont logikus következtetésekre alapozva jelentheti ki. Gyurcsány tekintetében így lényegében hasonló megállapításra jutott, mint a parlamenti albizottság.
Maga az állam korlátozta a szabadságjogokat
A jelentés szerint „a 2002-2010 közti két kormányzati ciklus során a legaggasztóbb nem a különböző alapjog-korlátozások ténye volt, hanem az, hogy az állam még a legkirívóbb és legnyilvánvalóbb esetekben - így 2006 őszén - sem vizsgálta ki a történteket, illetve nem nevezte meg az ügyek konkrét felelőseit. Sőt, ami ennél is súlyosabb: korlátozta az események feltárására alkalmas jogállami ellenőrzés lehetőségét, a legsúlyosabb esetekben pedig előzetes intézkedéssel (azonosítószám hiánya) tette lehetetlenné a bűncselekmények elkövetőinek megtalálását és felelősségre vonását.”
Az állam 2006 őszén „a törvények kijátszásával és semmibe vételével saját maga korlátozta a szabadságjogok érvényesülését„. Az albizottság szerint akkoriban kormányzati törekvés volt arra, hogy „a tevékeny politikai véleménynyilvánítást negatív színben” tüntessék fel, és ezzel összefüggésben az albizottság egyetértően hivatkozott az Alkotmánybíróság álláspontjára, amely szerint „a politikai szabadságjogok korlátozása nemcsak azokat sújtja, akik élni kívánnának jogaikkal, hanem a társadalom egészét”.
A jelentés első mondatai szerint „2002 és 2010 között a politikai szabadságjogok gyakorlóival szemben az állam több esetben jogsértő módon lépett fel, sorra tiltottak meg törvényesen bejelentett rendezvényeket, az állam képtelen volt különbséget tenni az alkotmányos alapjogok békés gyakorlása, illetve a véleménynyilvánítás jogellenes formái között, és még utóbbiak elleni fellépés eseteiben is sokszor eltért az arányosság törvényi követelményétől. A 2006 őszén történt események ennek a folyamatnak a negatív csúcspontját jelentették.”
Gyurcsány felelőssége
Gulyás Gergely, az albizottság fideszes elnöke a dokumentum elfogadása után újságírókkal azt közölte: a jelentés szerint Gyurcsány Ferenc a legsúlyosabb politikai felelőse a történteknek, de hogy a volt miniszterelnöknek a büntetőjogi felelőssége is fennáll-e, azt nem ennek az albizottságnak kell vizsgálnia. A volt kormányfő által adott utasítások tartalma „az albizottság rendelkezésére álló bizonyítékok alapján nem tisztázható”.
A jelentésnek az a része, amely a Magyar Televízió székházának 2006. szeptember 18-áról 19-ére virradó éjszakai ostromával foglalkozik, kitér arra is: „az albizottság fontos feladatának tekintette, hogy választ találjon arra a kérdésre, a szakszerűtlenségek ilyen kritikus tömege, majd ezt követően a felelősségre vonás teljes eltussolása lehetett-e a véletlen műve? Az albizottság a meghallgatások alapján nem tudta ezt a kérdést egyértelműen és bizonyíthatóan tisztázni. (...) Súlyos érvek szólnak amellett, hogy a rendőrök egy részét áldozatul dobták oda a feldühödött tömeg elé. Az albizottság munkája során feltárt körülmények kétségessé teszik, hogy a tévészékház átadásának oka kizárólag a vezetők dilettantizmusa volt”.
A testület fideszes elnöke ugyanakkor leszögezte, hogy az albizottság objektivitásra, a valóság feltárására törekedett és nem folytatott „boszorkányüldözést”. Ezzel lényegében az MSZP-nek üzent, a párt ugyanis azért bojkottálta az albizottság munkáját, mert azt politikailag elfogultnak tartotta, így viszont nem ellenőrizhette, hogy valóban elfogult-e az ott folyó munka.
Gulyás Gergely nagy eredménynek minősítette, hogy egyhangúlag fogadták el a jelentést, megítélése szerint négy év után is érdemes volt elvégezni ezt a vizsgálatot, amelynek vannak kézzelfogható eredményei is. A politikus ezek közé sorolta például azt, hogy a bv-intézetekben 2006 őszén történt kínzások ügyében nyomozások indultak, továbbá, hogy ügyészségi nyomozásra adhat okot Bene László volt országos rendőrfőkapitánynak, illetve Rudi Zoltán volt MTV-elnöknek az albizottság előtt tett nyilatkozata.
Érdemes volt vizsgálódni
Varga László (KDNP) arról beszélt, hogy számos, a bizottsági tagok előtt elhangzott nyilatkozat nagyon megviselte, lelkileg feldúlta, egyrészt azért, mert ártatlan emberek szenvedéseivel kellett szembesülnie, másrészt pedig azért, mert hazugságokat kellett végighallgatnia. A kormánypárti politikus szerint ezek közül is az egyik legsúlyosabb volt Gergényi Péter meghallgatása, aki „semmit nem ismert el”. Varga László megjegyezte, hogy amíg ez büntetlenül marad, addig ő nem lehet nyugodt.
Révész Máriusz (Fidesz) szerint az emberek tisztábban látnak abban a tekintetben, hogy mi történt 2006 őszén, jelentősen változott a szemléletük, és ez a testület munkájának egyik legfőbb eredménye. Szabó Tímea (LMP) elmondta, hogy pártja egyetért a jelentéssel, amely szakmailag megalapozott, morálisan és politikailag pedig árnyalt. Nem igazak azok a vádak, hogy prekoncepció alapján dolgozott a bizottság, ugyanakkor az ellenzéki politikus megjegyezte azt is, hogy „a volt miniszterelnök politikai legitimitásának feszegetése” nem tartozott a bizottság hatáskörébe, ezért is javasolta a jelentés erre vonatkozó részletének mellőzését, amit a bizottság részben elfogadott.
Gaudi-Nagy Tamás, a testület jobbikos alelnöke nem vett részt az albizottság ülésén, így nem is szavazhatott a jelentésről. Az ülésen Gulyás Gergely emlékeztetett arra: az eredeti terv- és munkamegosztás szerint a jelentésnek azt a részét, amely a 2002-2010 közötti jogsértésekről szól, a jobbikosok készítik, de kedd estig nem kapta meg annak szövegét. Gaudi-Nagy Tamást az Indexnek sem sikerült elérnie.
Az albizottság javaslatai
Az albizottság a jelentés részeként az alábbi javaslatokat fogalmazta meg a parlamentnek:
- Szükséges az országgyűlési bizottságok vizsgálati és ellenőrzési tevékenységének megfelelő jogi szabályozása, és ennek keretében a bizottságok üléséről történő távolmaradás szankcionálása.
- A büntetés-végrehajtási intézetekben működő kamerák felvételeit legalább fél évig őrizzék meg. Vizsgálják felül a biztonsági cégek jogosultságait és ennek keretében szabályozzák, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket kizárólag a rendőrség illetve a honvédség végezhet.
- Magyarország csatlakozzon a kínzás- és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések, bánásmódok elleni ENSZ-egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvéhez, amelynek célja, hogy független szervezetek képviselőinek rendszeres helyszíni ellenőrzéseivel biztosítsák a megelőzést.
- A fegyelmi ügyek elbírálására álljon fel elkülönített bírói testület, melynek tagjai nincsenek függő viszonyban a hatáskörükbe tartozó bíróságokkal. A Legfelsőbb Bíróság elnöke önállóan is rendelhessen el vizsgálatot bármely bíróságon.
- A fővárosi főügyész kövesse meg azokat, akik az ügyészség indítványai folytán megalapozatlan szabadságkorlátozást szenvedtek el. Vezessenek az előzetes letartóztatásokról megfelelő statisztikákat és "a legfőbb ügyész írjon elő kötelező továbbképzést azon ügyészségi vezetők és ügyészek számára, akik az előzetes letartóztatásokra vonatkozó indítványokat aláírták, illetve a bíróság előtt képviselték".
- Az albizottság javasolja a gyülekezési törvény felülvizsgálatát és módosítását, miután a mai napig megoldatlan számos fontos kérdés, így például a bejelentés elmulasztásának szankciója, illetve az azonos helyre bejelentett rendezvényekkel kapcsolatos nehézségek kezelése.
- Az albizottság javasolta a Társaság a Szabadságjogokért, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, a Magyar Helsinki Bizottság és az előzetes letartóztatásokkal kapcsolatosan szakmailag megalapozott ítéleteket hozó másodfokú bírák állami elismerésének megfontolását.
- Az albizottság felkéri a Belügyminisztériumot: vizsgálja meg annak lehetőségét, miként kerülhet sor a 2006 szeptemberi és októberi az intézkedéseik során mindvégig jogszerűen eljáró, erőszakos eseményekben súlyosan megsérült rendőrök anyagi elismerésére.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
