Eldől, hogy kicsit vagy nagyon

"Nem  mindennapi látnivalót kínál a mindenszentek miatt kivételesen kedden összeülő parlament, a rendszerváltás óta először egy demokratikusan megválasztott kormány kísérletet tesz a közjogi rendszer lerombolására" - írtuk egy héttel ezelőtt. Az elmúlt hat napban, ha lehet, még tovább bonyolódott a helyzet. Most csak az biztos, hogy vagy hétfőn, vagy a jövő hétfőn, de a parlament elfogadja az alkotmánybíróság jogköreit csorbító kormánypárti előterjesztéseket. Hogy mennyiben - kicsit vagy nagyon - hágja át a jogállamiság szabályrendszerét a Fidesz, annak már a múlt csütörtökön el kellett volna dőlnie, de legfeljebb hétfő délelőtt fog. Időközben Lázár János mellett Balsai István, az alkotmányügyi bizottság fideszes elnöke is előterjesztője lett a javaslatnak, de az, hogy előterjesztő lett, nem jelenti azt, hogy fogalma lenne róla, miről is szól saját javaslata.

Azt se tudja, mit írt alá

Erre utal legalábbis, hogy csütörtökön az alkotmányügyi bizottság ülésének kétszeri elhalasztása után sem tudott érdemben nyilatkozni arról, hogy mi is lesz a végleges szövegváltozat. Nem látta, válaszolta az ezt firtató újságírói kérdésekre. Ami kiszivárgott, abból annyit lehet sejteni, hogy nem általánosan korlátoznák az Alkotmánybíróság jogát az adókat és a költségvetést érintő törvények felülvizsgálatában.

Továbbra is engedhetnék például, hogy az alapjogokat sértő javaslatokat igenis vizsgálja az AB. Ebből érdekes probléma adódik. Van egy kormány, amely hozott egy, a tulajdonhoz való alkotmányos jogot ránézésre is sértő jogszabályt - ez a magánnyugdíjpénztári befizetések elvonása. Tehát úgy kéne finomítani az alkotmánybírósági jogköröket szűkítő javaslatokat, hogy az AB végül mégse tudja vizsgálni a magánnyugdíjtörvény alkotmányosságát. Véleményünk szerint a jogállami keretek szétverésénél már az is elegánsabb lenne, ha ezt az egy törvényt emelnék ki az AB vizsgálati jogköréből, még ha ki is lógna a lóláb.

A különadóval is lesz valami

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az Alkotmánybíróságon elmeszelt különadót is változatlan formában terjesztette a parlament elé, erről is dönthetnek hétfőn. Vasárnapi állás szerint az előterjesztő egyetlen módosító indítványt sem támogatott. És bár konkrétumot erről sem mondtak, a kormány hajlani látszik rá, hogy a köztisztviselőket kivonják a törvény hatálya alól. Erről is hétfő délelőtt, az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén születhet döntés.

Satöbbi

Ahogy a múlt héten, úgy most is minden más eltörpül a jogállami keretek lebontására tett kísérlet mellett, de azért  a felsorolás szintjén emlékezzünk meg a többi napirendi pontról is. Talán altatásnak szánják, de az ülés első hét napirendi pontja az EU és más országok között létrejött szerződések ratifikációja. A nyolcadik napirendi pont a konzuli védelemről szóló törvény általános vitája és lehetőség szerinti zárószavazása - normál menetben a két esemény között három hét telik el.

Kilencedik pontként elfogadhatják a területfejlesztésről és -rendezésről, valamint az épített környezet védelméről szóló törvény módosítását, tizedikként és tizenegyedikként pedig ismét EU-s jogharmonizációs kérdésekről dönthetnek.

Megkérdezés nélküli konzultáció

A sok altatás után tizenkettedik napirendi pontként tárgyalják az Apeh és a Pénzügyőrség összevonásáról szóló javaslathoz benyújtott módosító indítványokat (amúgy tényleg mekkora ötlet ez az egész összevonás: több száz millió forintot el lehet költeni a pecsétek, táblák és fejléces papírok cseréjére, s a népnyelv a Nemzeti Adó és Vámhivatalt majd úgyis Nemzeti AVH-nak fogja hívni, hogy megkülölönböztesse a másik nemrég létrehozott AVH-tól, az Alkotmányvédelmi Hivataltól, gratulálunk!). Tizenharmadik pontként elfogadhatják Navracsics Tibor a legfőbb ügyész interpellálhatóságát megszüntető alkotmánymódosítási javaslatát. Ezután az új közigazgatási struktúrát felállító törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokat tárgyalják. A javaslat alapján állíthatnák fel az önkormányzatok centralizált felügyeleteit, a kormányhivatalokat. A javaslat célja a beterjesztő Navracsics Tibor igazságügyi miniszter szerint a jogbiztonság megteremtése, ezen biztos ő is jót nevetett. Tizennegyedik napirendi pontként az ügyészségi szolgálati törvény módosítása következik, ezután kerülhet sor az alkotmánybírósági jogkörök megnyirbálására.

A további napirendi pontok részletes viták, két vizsgálóbizottság - a vörösiszap-katasztrófa okait és a MÁV 2002-2010 közötti gazdálkodását áttekintő - felállításáról, illetve a jogalkotástól és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről törvényjavaslatokról. Az utóbbi jól hangzik, de - mint azt két hete már kifejtettük - a Fidesz-kormány eddigi gyakorlata alapján a továbbiakban sem lesz mód a törvények valódi társadalmi egyeztetésére, hiszen az sem a sürgősséggel benyújtott, sem az egyéni indítványként előterjesztett javaslatokra nem vonatkozik, az elmúlt hónapok alapján pedig úgy tűnik, a kormány csak ezt a két formáját ismeri a törvények beterjesztésének. Kedden folytatják a rendőrségi salátatörvény általános vitáját is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!