Az előzetes normakontroll intézményének szükségességét Paczolay szerint elsőként Kossuth Lajos vetette fel. Szerinte az előzetes normakontroll kérdésében a javaslat kiegészítésre szorul, például nemzetközi szerződések ratifikálása előtt is kötelező lehetne a normakontroll. Újra kell értékelni az utólagos alkotmányossági ellenőrzés szabályait is. A rendszerváltás idején élő félelmek miatt az eredeti szabályozás szerint bárki alkotmányossági kontrollt kérhetett a testülettől. Aminek több eredménye is volt, például állampolgári indítványra törölték el a halálbüntetést is. Az, hogy az új alkotmány tervezetéből kimarad az elvont, utólagos normakontroll lehetősége, helyét pedig az ügyekben konkrétan érintettek kontrollkérelmi joga, akár az ügyek depolitizálását is eredményezheti. Óvott ugyanakkor attól, hogy teljes mértékben kizárják az absztrakt utólagos normakontroll lehetőségét.
Az egyik fideszes házalelnök, Lezsák Sándor már a pulpituson készül arra, hogy átvegye az elnöklést a szocialista Ujhelyi Istvántól, aki ki fog vonulni az alkotmány vitájáról.
Nyakó István az antirasszista világnapról beszél napirend előtt, közben megérkezett az alaptörvény-javaslat egyik szövegezője, a fideszes Gulyás Gergely. A közjogi méltóságok páholyában Boross Péter volt miniszterelnök és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke csatlakozott Pozsgay Imréhez.
A közjogi méltóságoknak fenntartott páholyból Pozsgay Imre követi az eseményeket. Pozsgay tagja az egyik egyeztető testületnek, amit a Fidesz az új alaptörvény tárgyalására hozott létre. Az ülésteremből időközben távozott Navracsics Tibor, de megérkezett Balogh Zoltán emberi jogi államtitkár. Jelenleg Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár beszél, a jobbikos Gyöngyösi Márton cukoriparral kapcsolatos napirend előtti felszólalására válaszolva hazaárulást emleget, amiért Magyarország 25 százalékos áfakulcsot vezetett be, és külföldi cégeknek adta el a cukorgyárakat.
A keddi ülés a parlament házszabályának megfelelően napirend előtti felszólalásokkal indul, ám ezeket most nem közvetítjük. A fideszes Balsai István a szocialistákat ekézi, akik kivonulnak az alkotmányozásból és részországgyűléseket tartanak országszerte. Az ülést egyébként Ujhelyi István szocialista házalelnök vezeti, és az egyik jegyző, Nyakó István is MSZP-s, így ők minden bizonnyal a napirend előtti felszólalások után felállnak és kivonulnak. Rajtuk kívül még két szocialista képviselő ül a patkóban. Az LMP nem jelent meg az ülésen, arányaiban jobbikosból, darabra Fidesz–KDNP-sből van a legtöbb. A kormányt Navracsics Tibor igazságügyi miniszter, illetve Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár képviseli. Orbán Viktor miniszterelnök és Lázár János frakcióvezető nincs itt, ahogy az alaptörvénytervezet két szövegezője, a fideszes Gulyás Gergely és a kereszténydemokrata Salamon László sem.
A két alkotmánytervezet közül Szili Katalin javaslatával nem foglalkoztunk részleteiben – a parlamenti matematika, a kormánypártok kétharmados többségére tekintettel ennek elfogadására gyakorlatilag nincs esély. A Fidesz javaslatát viszont több cikkben is tárgyaltuk:
Ilyen alkotmányt akar a Fidesz
Nagy spórolásra kötelezne az új alkotmány
Világnézetileg nem semleges az új alkotmány
Számos ponton változott az új alkotmánytervezet
Hiába védett a magzat, nem szigorodik az abortusz
Kedd délelőtt megkezdődik a Fidesz–KDNP-féle alaptörvény, illetve Szili Katalin független képviselő alkotmányjavaslatának általános vitája. Előbb az előterjesztői expozék és a vezérszónoklatok kerülnek sorra, majd normál hozzászólásokkal folytatódhat a vita – terveink szerint az expozékat és a vezérszónoki felszólalásokat közvetítjük, a vita későbbi szakaszairól csak tudósítunk. A hét hátralevő részében az általános vita folytatódik, ezt a jövő hétfőn, március 28-án zárhatják le. A részletes vitára április 1-jén és 4-én kerül sor, a módosító javaslatokról április 11-én szavazhatnak, magát az új alkotmányt – illetve, a parlamenti matematika alapján az új alaptörvényt – április 18-án fogadhatják el.