A Mol-részvényügy juttathatta rács mögé a NBH-főnököt

A Budapesti Katonai Ügyészség szerdán sem kommentálta, miért idézték be kedden az NBH korábbi főigazgatóját. Az ügyészségen az Index kérdésére még azt sem voltak hajlandók megerősíteni, hogy Galambos Lajost a kihallgatás után őrizetbe vették. A Magyar Nemzet ugyanakkor már azt az információt tette közzé, hogy a polgári elhárítás volt vezetőjét államellenes bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják.

Galambos Lajos az NBH főigazgatója jutalmakat ad át a BM Központi Kórházában 2007. március 15-én, a háttérben Földesi-Szabó László. (forrás: Egy-másért Alapítvány)

A Galambos körüli titkolózás azzal függhet össze, hogy az elmúlt hetekben új információk alapján kezdtek nyomozni az ügyészek, miután az egykori NBH-főnök két közeli ismerősét is letartóztatták. Földesi-Szabó Lászlót, aki hétéves börtönbüntetésének ítélethirdetése közben szökött meg 2010 decemberében, egy hónapja fogták el, üzlettársát, Jakubinyi Róbertet pedig két hete osztrák rendőrök vették őrizetbe.

Földesi-Szabó már szökése alatt is fenyegetőzött azzal, hogy ha tényleg börtönbe kerül, a politikusokat sem kímélve kipakol. A hírek szerint be is váltotta ígéretét, és részletes vallomást tett. Jakubinyi viszont inkább a bécsi hatóságok előtt felelne az ellene felhozott vádakra, minthogy hazajöjjön. A 300 milliós sikkasztásért a 90-es években egyszer már elítélt férfi a Blikk információi szerint ügyvédjén keresztül kérte az osztrákoktól, hogy ne adják ki Magyarországnak.

Így szakmai körökben is meglepetés volt, hogy Jakubinyi elfogásakor az Egymásért, Egy-másért Alapítvány helyett az orosz Mol-részvényekkel hozták kapcsolatba az ellene szóló gyanúsítást.

Azt a Blikk írta meg a Katonai Főügyészségre hivatkozva, hogy Jakubinyi a gyanú szerint az oroszok strómanjaként vásárolt, majd játszott idegen kézre több milliárd forint értékű Mol-részvényt. Egyes források szerint a vásárlások már 2007-ben, nem sokkal a Gyurcsány Ferenc és Vlagyimir Putyin közötti találkozó után elkezdődtek.

A Mol az ország stratégiai fontosságú energetikai vállalataként kiemelt nemzetbiztonsági védelem alatt áll, ezért amikor 2009 tavaszán nyilvánosságra hozták, hogy az orosz Szurgutnyeft 21 százalékos részesedést szerzett a Molban, a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is foglalkozott az üggyel. Tény, hogy Jakubinyi neve a 2009-es nemzetbiztonsági bizottsági ülésen még nem került szóba.

Galambos Lajos (Fotó: Mohai Balázs)

Forrásaink szerint Galambos esetében az államellenes bűncselekmény gyanúja leginkább a Mol-lal kapcsolatos titkos tranzakciók miatt jöhet szóba. Ez ugyanis akár az állam működését fenyegető ügyek bejelentésének elmulasztása esetén is fennállhat. Információi pedig lehettek Galambosnak, hiszen a nagy pénzügyi machinátorként számon tartott Jakubinyi közeli ismerőse volt. Ebben a minőségében persze rálátása lehetett a Jakubinyi-Földesi-Szabó páros más jellegű ügyleteire is.

Úgy tudjuk, hogy kettejük között már akkor szoros kapcsolat állt fenn, amikor Jakubinyi és Földesi-Szabó egy közös céggel próbált pénzt csinálni. A 2003-ban létrehozott Win&MK Kft. az uniós csatlakozás előtti pályázatírási bummot akarta meglovagolni, kis sikerrel. A nagy áttörést a következő közös vállalkozás, az Egymésrt  - Egy-másért Alapítvány hozta meg.

Az alapítvány a 2004-ben NBH-főigazgatónak kinevezett Galambos hivatali ideje alatt lett a Nemzetbiztonsági Hivatal partnerszervezete, amely 27 millió forinttal támogatta Földesiéket. 2007 márciusában például az Egymásért Alapítvány vállalta, hogy három hónapig havi 1,5 millió forinttal támogatja a belügyminisztérium Központi Kórházát. A kórház március 15-i ünnepségén Földesi-Szabó mellet ott volt Galambos Lajos is. A kórházat ekkor Szilvásy György titokminiszter testvére, Szilvásy istván vezette.

Az Egy-másért Alapítvány igencsak szerteágazó tevékenységet folytatott. Pénzadományokkal támogatott beteg gyermekeket és felnőtteket, óvodákat, iskolákat, rendőrségi alapítványokat, de szervezett országos programot a családon belüli erőszak megelőzésére és a kiemelkedő tehetségű gyermekek felkutatására is. Finanszírozták a Dobó István földi maradványai utáni kutatásokat, és kedvelt akciójuk volt, hogy golyóstollakat osztogattak budapesti plázákban.

Az alapítvány arról lett ismert, hogy közreműködött az apja által jogellenesen Törökországba vitt Mehmet Károly hazahozatalában. Az alapítvány rövid karrierje 2007 áprilisában ért véget, amikor Földesi-Szabó Lászlót és öt társát 1,22 milliárd forint értékű vám- és ÁFA-csalás gyanújával vették őrizetbe a Vám- és Pénzügyőrség nyomozói. A gyanúsítás szerint 59 alkalommal, megközelítőleg 1,4 milliárd forint értékben hoztak be jogellenesen Távol-Keletről származó élelmiszereket. Az unión kívülről származó árukat adományként tüntették fel,  így vám- és ÁFA-mentesen kezeltetették azokat, de az áru meg sem fordult az alapítványnál, hanem azt több magyarországi üzletláncnak értékesítették. Így 1,22 milliárd forintnyi ÁFÁ-t és vámot nyeltek le.

A figyelem középpontjába került alapítványról kiderült, hogy több NBH-s is szerepelt a vezetői, kurátorai között. Kurátor volt Gyarmati György és Simon Ibolya, az NBH munkatársa és maga Galambos Lajos is, aki még a botrány kirobbanása után is nyíltan védte barátait. Úgy tudjuk, sikertelenül, mert végül az NBH berkein belül is tisztogatási hullámot indított el az ügy. Forrásaink szerint a nyilvánosság bevonása nélkül 10-15 titkosszolgálati vezetőnek, és alkalmazottnak kellett távoznia a hivataltól, míg végül 2008-ban Galambos is „elmenekült” az NBH-tól.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!