Az Arénában a Tchibóban eladó Marika most értesült, hogy az Operánál tüntetnek. Csak annyit mondott, jól teszik, ez így nem mehet tovább.
Civil szervezetek együtt tüntetnek az Opera előtt délután fél hétkor az összes létező és virtuális ellenzéki párttal a kormány és annak törvényei ellen. Azért az Operánál, mert odabent a Fidesz-KDNP gálával ünnepli a szinte mindent rájuk szabó új alaptörvényt. Közben igazi nácik készülnek lecsapni a kormánnyal elégedetlen demonstrálókra. Kövesse velünk az előkészületeket és figyeljük együtt, tényleg akkora durranás lesz-e 2012 első nagy tüntetése, ahogyan ígérik!
Oszlik a tömeg, a demokratikus tüntetők egy része, néhány száz, akár ezer ember is elindult hazafelé a Nagymező utcán. Azon a területen a frontot néhány tucat bőrfejű, mocskos zsidózó náci tartja.
Az Opera előtt kitartó pár ezres tömeg lelkesen azt üvölti az Operában bálozó politikai elitnek: "Gyertek ki!"; volt "Hazaárulók"-kórus is.
Operaház: A most hallható Hunyadi-nyitány Hunyadi János nándorfehérvári győzelem utáni halálától László lefejeztetéséig mutatja be a magyar történelem eseményeit. A mű történelmi cselekménye negatívan festi le V. Lászlót, a darabban a király döntésképtelen, az arisztokrata hatalom bábja.
Náray Erika színész, énekesnő, szinkronszínész az est háziasszonya. Színházi szerepei mellett régóta szinkronizál, talán legjobban Scully ügynökként emlékezhetünk rá az X-Aktákból. Dolgozott a Deadwood, a 24, a Grace klinika, a Xena és a Merlose Place szinkronmunkáiban. Játszott a Rácz Zsuzsa bestselleréből készült Állítsátok meg Terézanyut című filmben.
Theholycow mikroblogger posztolta az Andrássy útról.
Az Opera előtt tüntető tömeg néhány percenként felerősödik - most éppen a "Diktátor, diktátor" megy, sőt újabban "Viktátor", de nagyon érződik egy futballhulligánmag hiánya.
Operaház: Schmitt Pál mindenekelőtt Kolontár polgármesterét köszöntötte, aki Orbán és Schmitt díszpáholyában ül. A magyaroknak erős hitük, jó földjük van, és kedvük a munkához. Amióta világ a világ, a törvény az élet szervezőeleme. A jó törvény tiszteletreméltóan védelmez.
Olyan szégyenlős az "Orbán, takarodj!", mintha az MTK-táborban lennék. A "Bóvli, bóvli!" meg pont olyan béna, mint a "Szivattyú, szivattyú".
Operaház, Schmitt: Örömmel tölti el, hogy az új alaptörvényben ismét helyet kapott a szent korona, ami nemcsak egy tárgy, hanem szuverenitásunk jelképe. Köszönet illet mindenkit, aki kivette a maga részét az alkotmány megírásából. A gondviselés ajándékának tekinti, hogy a dokumnetumot a kézjegyével láthatta el.
Andrássy út: Két LMP-s felmászott a Balettintézet melletti állványra egy transzparenssel, amin a "Viktor, mehetsz vissza a balettbe ugrálni!" felirat olvasható, ami egy idézet a Macskafogóból. Az akciót üdvrivalgás fogadta.
Az új alaptörvényt úgy ünnepeljük, mint egy közös alkotást, alkotmányt, mondta beszéde elején Schmitt Pál köztársasági elnök.
Az Operához folyamatosan érkezik a rendőri erősítés. A rendőrök tömött sorokban állnak az épület körül - jelentette tudósítónk.
Operaház, Schmitt: Az 1949-es alaptörvényt végre olyan váltotta fel, ami széleskörű konzultáció után született, és amely az EU szellemében megerősíti a jogállam értékeit. Vallja, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Reméli, hogy ma vele ünnepel valamennyi magyar szerte a világban.
Itt az Opera előtt mindenki pesti tápos, gimnazista. A nyulak tábora. Felhangzott ugyan a "Menjünk be", de erre annyi az esély, mint hogy az MTK-s öregek nekitámadjanak a Fradi B-középnek.
A BKV Előre ultrái állítólag balosok, legalább őket le kéne igazolni. Ők tuti nem bóvliznának, mint egy csapat jókedvű, de seggrészeg bróker.
Operaház, Schmitt: Azok is fontosak, akik az összefogást tagadják. Az Isten az országot a jóléti boldogság minden elemével ellátta. "Legyen béke, szabadság, egyetértés" - zárta beszédét Schmitt Pál.
Operaház: És most következik Erkel Ferenc: Hunyadi László – La
Grange-ária, énekel Szakács Ildikó. A fiatal szoprán volt az idei Armel Operaverseny felfedezettje. Érdekesség, hogy 1850. július 18-án a neves francia énekesnő, Anne de la Grange alakította Szilágyi Erzsébet szerepét. Az ő vendégszereplése alkalmából illesztette a darabba Erkel a második felvonás úgynevezett, La Grange-áriáját (Szép reménysugár).
A Hazám, hazám Erkel Ferenc Bánk Bán című operájának leghíresebb áriája, most Boncsér Gergely énekli, aki 2010-ben megnyerte az I. Nemzetközi Lehár énekversenyt. A Katona József azonos című drámája alapján készült darabbal kezdetben sok probléma volt. Politikailag sokáig nem volt megengedett egy királynégyilkosság és a nyomor ábrázolása a színpadon. A történet szerint Gertrud királyné meráni honfitársaival mulat a királyi várban. A magyar nemesek félrehúzódva szemlélik a dáridót, és Petur bán vezetésével összeesküvésre készülnek.
Zavarba ejtő metaélmény, hogy az Opera előtti tömegben körülöttem többen is az Index pp-jét olvassák.
Andrássy út: Egy tüntető felmászott egy közlekedési lámpára, a barátai pedig úgy szólongatják, hogy "Alex! Alex, gyere le!", emlékeztetve a tavalyi év egyik fontos eseményére.
Én sosem kiabálnám rohamrendőröknek, hogy "veletek vagyunk". Talán ezért vagyok tudósító, és nem tüntető.
Az I. divertimento Weiner Leó egyik legnépszerűbb műve, benne a híres Rókatánccal. A rókatánc eredetileg skandáló, trágár szövegű, a róka viselkedését obszcén mozdulatokkal ábrázoló cigánytánc. Az 1930-as évek elején fedezte fel ezt a kanásztánc ritmusú dallamot Weiner a Néprajzi Múzeumban egy fonográf hengerén. Ezt, és egy Vikár Béla által gyűjtött dallamot kapcsolt össze Weiner, és alkotta meg az I. divertimento rókatáncát.
Andrássy út: A Deák felől már oszlik a tömeg, de az Oktogon felé még mindig kb. kétezren vannak.
Az aranyos, de túl szelíd tömeghez bomba rendőrnők járnak. Sose láttam ilyen klassz egyenruhás bukszákat. Izgalmas lenne, ha arcvonalba rendeződve, csoportszexszel próbálnának oszlatni – ebben az istenverte hidegben még ez a szabados minitömeg is menekülőre fogná.
A Székely fonó Kodály Zoltán 1932-ben írt egyfelvonásos daljátéka. A zeneszerző második színpadi műve, egy hatalmas népdalfüzér. A Magyar népzene című művében 57 magyar népdalt és népballadát gyüjtött össze és dolgozott fel. A Székely fonó ennek színpadi változata. A Székely fonó történetének lényege, hogy a főszereplő, mint felvilágosult ember, összeütközésbe kerül a hatalommal. Kodály a történetben a konkrét történelmi környezet helyett örök érvényességet ad a mondanivalónak.
Andrássy út: Pintér Sándor az Opera előtt állva igazgatja a rendőröket, miközben a tüntetők olyanokat kiabálnak felé, hogy "Maffiózó!", "Olajos!", "Patkányképű!" és "Ávós!".
Az Arénában a Tchibóban eladó Marika most értesült, hogy az Operánál tüntetnek. Csak annyit mondott, jól teszik, ez így nem mehet tovább.
Andrássy út: A tüntetők egy része elszivárgott, de ezerötszáz fő körül stabilizálódott a létszám, és úgy tűnik, hogy aki itt maradt, az már kivárja a műsor végét.
Találkoztam György Péterrel, aki annak a lehetetlenségéről beszélt, hogy egy teljesen nyitott közösségi térben próbál meg a hatalom egy kontrollált médiát létrehozni.
Az előzetesen kiadott program szerint a Székely fonó után Dohnányi Ernő Szimfonikus perceit élvezhette volna az úri közönség, de a kofenranszié máris az utolsó darabot jelentette be: a zárószám a tavalyi Liszt-év tiszteletére is a 2. magyar rapszódia.
A Magyar rapszódiák tizenkilenc darabból álló zongorasorozat, amiben Liszt magyaros témákat dolgozott fel. Liszt Ferenc II. magyar rapszódiáját a legnehezebb és legvirtuózabb zongoradarabok között tartják számon. A II. magyar rapszódiát 1847-ben írta, és Teleki László grófnak ajánlotta. Nyomtatásban 1851-ben jelent meg először, sláger lett, ezért Liszt Doppler Ferenc segítségével elkészítette a zenekari és a kétzongorás változatot is.
A Balettintézet melletti állványra másznak fel néhányan, valaki felírta az aszfaltra, hogy "Bóvli", és várják, hogy az ünneplők kijöjjenek.