Hoffmann Rózsa megmondja

A nap tehát az oktatási államtitkár napirend előttijével kezdődik, a kormánytag felszólására a frakciók minimum 5-5 percben reagálhatnak. A kormányzati felszólalás után a szocialista Lukács Zoltán szólal fel "Csak felszántják..." címen, őt az elempés Jávor Benedek követi, aki az uniós kohéziós támogatások befagyasztásával fenyegető európai bizottsági döntésről beszél majd. A jobbikos Mirkóczki Ádám azért aggódik, hogy Hunvald György esetleg kártérítést kaphat hosszú fogvatartásáért. A kormánypártok napirend előtt Apor Vilmos püspökre emlékeznek, illetve "aktuális kérdésekről" szólnak.

A nap első interpellációja az egykori V. kerületi polgármester, a szocialista Steiner Pál lesz, aki a Kossuth tér parlamenti határozatba foglalt átépítéséről kérdez. Másodikként a jobbikos Z. Kárpát Dániel beszél Szentendréről, ahol az adósság miatt a hitelező bank követelésére neveztek ki ügyvivő alpolgármestert, és ahonnan a Jobbik vissza is hívta önkormányzati képviselőjét. A kormánypárti öninterpelláció témája a Wallenberg Év, aminek ezek szerint célkitűzései is voltak.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Az öninterpelláció után az LMP új frakcióvezetője, Jávor Benedek aggódhat az árvízi védekezésért, majd Lamperth Mónika piríthat rá Lázár Jánosra, aki ezúttal Hódmezővásárhely polgármestereként lesz megszólítva. A szintén szocialista Lukács Zoltán a spórolásról beszél majd.

Általában hét interpelláció szokott elhangzani, de a Jobbik szokás szerint a nyolcadik helyre is bejelentkezett. Apáti István még biztosan elmondhatja "IMF=Irányított Magyarországi Felvásárlás" című gondolatmenetét, Ferenczi Gábor csak a levezető házelnök jóindulatától függően kérheti számon a gyanús egészségügyi privatizációk feltárását.

A még mindig független képviselők halmazának számító Demokratikus Koalíció nemlétező frakciójának vezetője, Molnár Csaba napirend előtti felszólalás helyetti sajtótájékoztatóján kikérte magának, hogy a Fidesz kegyelmi törvénnyel mentené fel az LMP és a Demokratikus Koalíció képviselőit és aktivistáit a tavaly december 23-i parlamenti blokád miatt. Követelte, hogy folytassák le az eljárásokat, mert ők nem követtek el semmi törvényellenest, így az ítélet úgyis csak felmentés lehetne. Szerinte ezt a blamázst akarja kikerülni az Orbán-kormány. "A DK nem kér Orbán Viktor kegyelmes úr jóindulatából" - mondta.

Lezsák Sándor házalelnök vezetésével kezdte meg ülését szokatlanul pontosan a parlament.

Lezsák egyből meg is adta a szót a kormány nevében felszólaló Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak, aki "beosztásából adódó kötelességének eleget téve" tájékoztat "a sikeresen lezárult felsőoktatási jelentkezésekről".

A parlament nagy többséggel, "több mint hatvan százalékkal" elfogadta a felsőoktatási törvényt, kezdte büszkélkedéssel, bár a kétharmados kormánypárti többség mellett ez inkább kellemetlen, hiszen voltak fideszesek, akik nem támogatták a törvényt. "Nem korlátoztuk a felvételi helyek számát, egyetlen korlát van, a 240 pontos határ" - mondta, bár elismerte, hogy ezt az intézkedést még az előző kormány hozta meg.

A költségviselés három új módját határozták meg, mondja Hoffman, az állam összesen hetvenezer fiatalnak állja felerészt vagy egészben a képzését. "A közel hetvenezres szám nagyjából korellál azzal a számmal, ahányan eddig jelentkeztek" - mondta.

Az államtitkár szerint a diákok "szabadon dönthetnek" arról, hogy aláírják-e a röghözkötési szerződést. Azaz, szabadon eldönthetik, hogy állami vagy egyéni finanszírozásban tanulnak. A változások miatt meghosszabbították a jelentkezési határidőt és kiegészítették a tájékoztatást "rengeteg információval". Megemlékezett a felvételi rendszer 2010-es összeomlásáról, amit most "komoly invesztícióval" akadályoztak meg. A felszólalás végén megemlékezett a hétvégén síbalesetben elhunyt, 12 éves lányról.

A mai ülést vezető Lezsák Sándor hozta létre a Lakitelek Népfőiskola nevű intézményt. A hétvégén Nemzeti identitás, keresztény identitás címmel volt ott nagy rendezvény, ahol Lezsákon kívül Balog Zoltán felzárkóztatási államtitkár és Réthelyi Miklós erőforrásminiszter is. "A keresztény identitás nemzeti identitás nélkül kozmopolitizmus, a nemzeti identitás kereszténység nélkül meg pogányság" - fogalmazott itt Balog államtitkár.

A frakciók valójában csak két percben reagálhatnak, elsőként a szocialista Hiller István köszönte meg "a győzelmi jelentést". "Kitartó lelkesedéssel és sok energiával sikerül elérni a negyven évvel ezelőtti múltat" - bírálta a kormányt, majd arról a versenyről beszélt, ami a világban folyik a felsőoktatásban. Ebben a versenyben Magyarország lemarad, mert "drasztikusan" leépítették az államilag finanszírozott helyeket, több mint ötvenezerről harminckétezerre. Bírálta a finanszírozott helyek elosztását és a Diákhitel II. kamattámogatását, amely komolyan terheli majd a jövő költségvetéseit. "Bécsben olcsóbb lesz orvosnak tanulni, mint Pesten" - zárta felszólalását.

A jobbikos Balczó Zoltán sem dicsért. "Mit jelent a sikeresen lezárult jelentkezés, ezt még nem tudjuk értékelni" - mondta. Azzal sem ért egyet, hogy ne korlátozták volna a hallgatók felvételét, bár utána arról beszél, hogy a 240 pont nem is valódi korlát. A tandíjmentességről annyit mondott, az játék a szavakkal, valójában fizetőssé tették az oktatást. Hiányolta a parlamenti vitát a keretszámokról. "Ha valakit a Jobbik támogatott, az ön volt" - vallott végül csalódásáról.

Az LMP vezérszónoka Osztolykán Ágnes, ő "mérhetetlen szomorúsággal hallgatta" Hoffmannt, aki mintha egy másik országból nézné rózsaszín szeművegben az országot. A hallgatói demonstrációkra hivatkozott, és arra, hogy országjárása során ő is elégedetlenséget tapasztal. "Nagyon jól kitanulta és nagyon jó memóriával megőrizte az emlékezetében a tervgazdálkodás elméletét" - jellemezte az új oktatási rendszert, amely korlátozza a társadalmi mobilitást. Bízik benne, hogy Hoffmann is belátja idővel a tévedését.

A kereszténydemokrata Michl József bezzeg megvédte Hoffmann Rózsát a "kritikáknak álcázott minősítésekkel" szemben. Szerinte a jelentkezők létszáma bizonyítja, hogy a felsőoktatási reform sikeres volt. Ő úgy tapasztalta, hogy a törvényt széles körben egyeztették az érintettekkel.

„Van olyan gyerek, akinek egy koki dicséretnek tűnik, és van olyan, aki vérig sértve elrohan az ombudsmanhoz. A tanárral szemben most akkor is el kell járni, ha a gyerek nevet a kokin. Itt van az én gondom, hogy ez egy gumijogszabállyá válik, ami ha akarom, ilyen, ha akarom, olyan" - mondta Michl József tavaly, amikor kivette volna a testi fenyítés tiltását a közoktatási törvényből.

Több izgalmat sejtet, hogy a Fidesz nevében az a Pokorni Zoltán szólal fel, aki annak idején leszavazta a törvényt. "Azt hiszem, bevalhatjuk, hogy valamennyien aggodalommal vegyes bizalommal vártuk a felvételi számok alakulását" - nyitott. A reformot "az évtized egyik legradikálisabb átalakításának" nevezte. Annyi pénz nincs, hogy a tömeges felsőoktatást állami pénzen finanszírozzák, erre két választ lehet adni. Hogy ne legyen tömeges a felsőoktatás, vagy hogy próbáljanak privát forrást bevonni. Ez lenne szerinte a diákhitel, és a kormány jól döntött.

Visszaesett ugyan némileg a jelentkezések száma tavalyhoz képest, de így is annyian jelentkeztek, mint a szocialista kormányok utolsó évében, mondta a vártnál megértőbb Pokorni.

A szocialisták frakcióvezető-helyettese, Lukács Zoltán a megyei intézmények beszántásáról beszél azok államosítása apropóján. Mert szerinte a kormány ígéreteivel szemben valójában nem maradt feladat a megyéknél, Komárom-Esztergom költségvetése például 16 milliárdról 265 millióra csökkent, azaz gyakorlatilag semmilyen feladatot nem tud ellátni alkalmazottai kifizetésén kívül.

Esztergom államosításáról is beszélt. A város bevételeit az állam inkasszálja, Esztergom működésképtelen. Egymilliárdot próbálnak behajtani a városon, miközben ennyi forrása nincs is. Veszélyben vannak már a köztemetések is. Attól tart, hogy a kormány további települések államosítására készül. A konkrét ügyben az inkasszó beszüntetését javasolta.

A kormány nevében Rétvári Bence közigazgatási államtitkár válaszol, aki tárgybeli tévedéseket vélt felfedezni Lukács beszédében. Például a 70 milliós inkasszó már nem áll fenn. Az önkormányzati átalakításról szóló beszámolóját elmúltnyolcévezéssel kezdte, majd azzal folytatta, hogy a kormány reformja után még a 18 lelkes falvaknak is lehet saját önkormányzatuk. Államosítani meg azért kellett, mert korábban megvonták az üzemeltetés forrásait az önkormányzatoktól.

Az LMP új frakcióvezetője, Jávor Benedek az Európai Bizottság múlt heti, a kohéziós alap 405 millió eurós támogatásának befagyasztását felvető döntéséről beszél. "A drákói, és kicsit el is túlzott" döntés nehéz helyzetbe hozta az országot, mondta, majd megkérte az államtitkárt, hogy ne kezdjen zsigerből elmúltnyolcévezni, mert már két éve a Fidesz van hatalmon. Ezért ideje lenne szembenézni a realitásokkal, nem pedig összeesküvéselméleteket gyártani és "nevetséges puccsokat" emlegetni.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Jávor szerint a kormány célja egy centrális erőtér létrehozása, e tekintetben rohamléptekkel haladnak előre. A másik cél a középosztály kiemelése. Ezt az egykulcsos adó bevezetésével, a válságadókkal próbálta megvalósítani a szegények terhére. Mégse tartunk "egy lépéssel sem előrébb", az államadósság ugyanakkora, a munkahelyteremtés sem halad. "A két célt nem lehet egyszerre megvalósítani, bizánci típusú hatalomgyakorlással nem lehet egy modern piacgazdaságot vezetni" - mondta. Ismét emlegette a "kormányközeli vállalkozói kört", amelyet "korrupciógyanúsan hoztak helyzetbe". Irányváltást követelt, meg azt, hogy ne riasszák el a külföldi befektetőket. Matolcsy pedig mondjon le, "menjen vissza a balettba ugrálni".

Jávor a Macskafogó című rajzfilmből idézett, ott a gonosz macskákkal együttműködő patkányok féltek attól, hogy ha nem teljesítik küldetésüket, akkor újra revüben kel dolgozniuk, avagy mehetnek vissza a balettba ugrálni.

Felszólalása végén Jávor újra szabadságharcos hangot ütött meg, szerinte a kormány politikájának következménye, hogy Magyarország ki lesz szolgáltatva az IMF feltételeinek.

A kormány nevében valamiért a külügyi államtitkár, Németh Zsolt válaszolt. Sajnálta, hogy Jávor nem hagyta érvényesülni a lelkiismeretét, mert ha hagyta volna, akkor nem használta volna pártpolitikai célokra az Európai Bizottság "méltánytalan és jogellenes eljárását". Ezt, hogy az eljárás méltánytalan és jogellenes, még meg is ismételte, és arról beszél, hogy Magyarország tartotta a 3 százalékos költségvetési hiányt, amit 2012-ben is tartani fog. Sőt, 2013-ban is. (Az EU nem ismerte el hiteles hiánycsökkentésnek az egyszeri bevételek elkönyvelését.)

A külügyi államtitkár szerint a magyar GDP nagyobb tempóban növekszik az európai átlagnál, ezért is tudták "érzékelhetően csökkenteni" az államadósságot - ami nem igaz. Németh örül, hogy a cseh miniszterelnök ellenzi a szankciókat, Magyarország pedig "harcolni kíván az igazáért". Újra megismételte, hogy az eljárás "méltánytalan és jogellenes". Biztos benne, hogy a javaslat amúgy tárgytalan lesz, mert a hiány 3 százalék alatt marad, így nem is fagyasztják majd be a kohéziós pénzeket. Összefogást kért ezügyben.