Tüntessen, akinek nem tetszik a Hit Gyülekezete
További Belföld cikkek
- Viharos széllel tör be Magyarországra a hóesés
- Magyar Péter váratlanul megszólalt az „agyhalottakról”, ezzel magyarázza mondatait
- Botrányt kiáltott a Fidesz Erzsébetvárosban: önkormányzati lakást adott saját jegyzőjének a polgármester
- Nemi erőszak miatt elfogatóparancsot adtak ki a TV2 sztárjával szemben
- Emberölés miatt köröz a rendőrség egy 16 éves lányt
Ajkán és Hajdúsámsonon anyagi okokkal indokolják, hogy miért adnák át az oktatási intézményeik fenntartását a Hit Gyülekezete egyháznak. A két város már a sokadik település az országban, ahol egy egyház venné át az iskolát, de arra, hogy a Hit Gyülekezetéhez kerüljön egy önkormányzati fenntartású iskola, erre eddig nemigen volt példa.
Ajkán a Bródy Imre Gimnázium és az Ajkai Szakképző Iskola, míg Hajdúsámsonon az Eszterlánc Óvoda és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fenntartásáról mondana le a helyi önkormányzat. Az új közoktatási törvény értelében ugyanis az önkormányzatok az általános iskolák fenntartását 2013. január elsejével kötelesek átadni az államnak, csak az intézmények ingó és ingatlan vagyonát kezelhetik, minden oktatással kapcsolatos jogosítványt elvesznek tőlük. Az átvétel előtt lehetőség van arra, hogy az egyházi fenntartást válasszák, így ha az egyház az új fenntartó, az önkormányzat azzal köt megállapodást a helyi oktatási hagyományok megőrzéséről, míg ha az államhoz kerül át az intézmény, akkor az állammal kell egyezségre jutni.
Egy a Hithez, egy az államhoz
Az előző tanévhez képest idén jelentősen, 10-20 százalékkal megnőtt az egyházi közoktatási intézmények száma. (A részletes összegzést a cikk alján lévő keretes írásban találja.) Ez annak is betudható, hogy egy 2010-ben elfogadott KDNP-s törvényjavaslat elfogadása után jóval könnyebbé vált az iskolák átadása az egyházaknak. A korábbi gyakorlattól eltérően, ha az önkormányzatok lemondtak fenntartói jogukról, nem kell további öt évig fizetniük a kiegészítő normatívát, ugyanis a támogatást a központi költségvetésből kapják az iskolákat átvevő egyházak, az önkormányzatoknak pedig a megspórolt összeget nem kell oktatási célra fordítaniuk.
Nem elhanyagolható az a tény, hogy jelenleg az egyházi fenntartásban lévő iskolák a normatív támogatás mellett kiemelt támogatásra is jogosultak, így jóval több pénzből gazdálkodhatnak, mint egy állami iskola. A több pénz viszont nem jelenti azt, hogy az adott oktatási intézmény tantestülete, a szülők és a diákok egyet is értenének az egyházi átvétellel. Április végén például Algyőn véleménynyilvánító szavazáson a szülők kétharmada utasította el, hogy az Algyői Fehér Ignác Általános Iskola bármiféle egyházi fenntartásba kerüljön.
Ajkán a szocialista polgármester az átvételt korábban azzal indokolta, hogy nem szeretnék állami működtetésbe adni a középiskolákat, mivel „azok feltételei a legrosszabbak”. Mivel a katolikus egyház nem akarta az átvételt, ezért más egyházat kerestek, és így jutottak el végül a Hit Gyülekezetéhez. A Veszprém megyei városban úgy kalkuláltak, ha mindkét iskolát átvenné a felekezet, az 400 millió forint pluszt jelentene az ajkai iskoláknak.
Múlt héten a tervezett fenntartóváltás ellen a Bródy Imre Gimnázium diákjai és a szülők demonstrációt szerveztek, hogy így tiltakozzanak a képviselő-testület előzetes állásfoglalása ellen is, miszerint ha a pedagógusok elfogadják, átengedik az iskolákat a Hit Gyülekezetének. A váltás nem kis riadalmat keltett az ajkai szülőkben: nem akarják, hogy a felekezet rájuk erőltesse a világnézetét.
Szerdán az Ajkai Szakképző Iskola tantestülete szavazott. A Bercsényi Miklós Szakközépiskola és a Bánki Donát Szakképző Iskola összevonásával létrejött szakképző iskolában a titkos szavazáson végül a dolgozók 69 százaléka támogatta az átvéltet. Nem így a Bródy Imre Gimnáziumban, ahol a csütörtöki szavazáson a nevelőtestület 90 százaléka elutasította a fenntartóváltást. Az eredményre a város polgármestere egy múlt hét pénteki sajtótájékoztatón azt mondta, tiszteletben tartja a pedagógusok véleményét, mert nekik kell majd az adott feltételrendszereknek megfelelően dolgozniuk, így csak a szakképző iskola átvételét fogja a testület elé terjeszteni.
Nem lenyúlás
Németh Sándor, a Hit Gyülekezetének vezető lelkésze egy évvel ezelőtt a Magyar Narancsnak adott interjúban azt mondta, volt rá példa, hogy egyes települési önkormányzatok megkeresték a gyülekezetet, hogy vegyenek át iskolákat. „Mi ebben a tekintetben nagyon tartózkodóak vagyunk. Szerintünk egy egyház annyit vállaljon, amennyit a belső adottságai lehetővé tesznek, vagyis nem akarjuk »lenyúlni« az önkormányzati iskolákat, és evangelizációs eszköznek használni őket” – jelentette ki Németh Sándor.
„Most is tartózkodóak vagyunk” – mondta az Indexnek Horváth András, a Hit Gyülekezetének oktatási főigazgatója. Ennek ellenére a gyülekezet az ajkai és a hajdúsámsoni önkormányzaton kívül további településsel is tárgyal a helyi oktatási intézmények átvételéről. Hogy pontosan hány önkormányzatról van szó, a főigazgató nem akarta számszerűsíteni, de mint állította, sok településtől kaptak felkérő levelet, ugyanakkor, csak abban az esetben hajlandóak az átvételre, ha ezzel a tanárok, a szülők és diákok is egyetértenek.
A Hit Gyülekezetének több vidéki nagyvárosban (Debrecen, Salgótarján, Nyíregyháza, Pécs, Kecskemét) és Budapesten is vannak saját oktatási intézményei: bölcsődéje, óvodái, általános iskolái és gimnáziumai. A felekezet 1990-ben alapította a Közép-kelet-európai Bibliaiskola és Lelkészképző Intézet néven az államilag is akkreditált teológiai főiskoláját, amely 1995 óta Szent Pál Akadémia néven működik a X. kerületi Gyömrői úton. A gyülekezet iskoláiban közel 3 ezer diák tanul. (Forrás: Hit.hu)
„Azokért az iskolákért, ahol ezt a többség nem akarja, nem kívánunk élni a felkínált lehetőséggel. Ezekért az intézményekért nem áll szándékukban harcolni” – szögezte le Horváth András, majd hangsúlyozta, mindenkinek szíve-joga kinyilvánítani a véleményét, de Ajkán és Hajdúsámsonon a többség pozitívan állt az átvételhez, majd folytatta, „kíváncsiak vagyunk a szülők, diákok akaratnyilvánítására, csak azzal nem értünk egyet, ha ebből az apóropóból politikai hecckampány indul” – tette hozzá az egyház oktatási főigazgatója. Horváth a Jobbiknak arra a közleményére utalt, amelyben a párt azt írta, „minden szinten tiltakozunk a Hit Gyülekezete további térnyerése ellen, és minden törvényes eszközt bevetünk azért, hogy ne kaparintson meg újabb iskolákat, óvodákat a romboló szekta. Országos felvilágosító kampányt is indítunk, hogy bemutassuk az embereknek a szervezet valódi arcát”.
Bibliaismeret azért lenne
Hogy mekkora beleszólása lenne az önkormányzatoknak a gyülekezet fenntartása alá kerülő intézmények életébe, az oktatási főigazgató azt mondta, amennyiben ők lennének az ajkai és a hajdúsámsoni iskolák fenntartói, az intézmények költségvetésének felügyeletét ellátó iskolatanácsokban a szülők és a tantestület képviselői mellett helyet kapnának az önkormányzatok képviselői is.
Arra a kérdésre, hogy miért éri meg a Hit Gyülekezetnek önkormányzatoktól átvenni az iskolákat, óvodákat, Horváth András azt válaszolta, hogy az önkormányzatok keresték meg őket, és nem fordítva. „Ahol tudunk, segítünk, de nem haszonszerzésnek, hanem társadalmi szolgálatnak látjuk ezt a tevékenységet – mondta. Példaként hozta, hogy ahol az egyházak egészségügyi intézményeket tartanak fent, ott sem szokott felvetődni, hogy mi az egyházak érdeke.
Ha egy egyház átveszi az oktatási intézmény fenntartását, az önkormányzattal közoktatási megállapodást kell kötni, amelyben többek között meghatározzák a működés alapelveit. Horváth András leszögezte, amennyiben mégis megkapják a fenntartói jogot, az intézmények önállóan határozhatják meg az iskola arculatát. Egyvalamiben viszont mindenképpen szerepet akar vállalni, mégpedig abban, hogy az etikaoktatás mellett a bibliaismeret is választható tantárgy legyen.
Rend, fegyelem
Hajdúsámsonon az Eszterlánc Óvodát és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt akarják átadni az egyháznak. Hamza Gábor, a település független polgármestere az Indexnek elmondta, mivel eddig az állami normatíva csak a kiadások felét fedezte, a másik felét az önkormányzatnak kellett állni. A jövőre nézve viszont semmit sem tudnak arról, hogy az állam hogyan tudja majd teljesen ellátni a feladatát, ráadásul arra sincs semmilyen biztosíték, hogy vállalják-e majd azokat a nem kötelező oktatási feladatokat is, mint amilyen a művészeti vagy zenei oktatás. A településen így inkább úgy döntöttek, egy egyház fenntartására bíznák az óvoda és az iskola működését. A római katolikus, a görög katolikus, a református, a baptista, a pünkösdi egyházat és a Hit Gyülekezetét is felkeresték, de csak az utóbbit érdekelte a fenntartói jogok átvétele.
„A gyülekezet olyan ajánlatot tett, hogy nem akarnak felekezeti iskolát, csak fenntartani az intézményt. Vállalták, hogy tokkal-vonóval, az összes költséggel átveszik az iskolát és az óvodát. Emellett szerződésben határozhatjuk meg, hogy mit akar az önkormányzat, mik az elvárásaink. Ha az államhoz kerülne az iskola, semmilyen beleszólásunk nem lenne a működésbe. Ráadásul az egyházi fenntartású intézményekben nagy a fegyelem, magas szintű az oktatás, és a diákok jól képzettek” – sorolta az előnyöket a polgármester.
A hajdúsámsoni általános iskolába 1 250, az óvodába 500 gyerek jár. Az egyházi átvétellel azonban itt sem mindenki ért egyet. „Mentsük meg az iskolát és óvodát!” címmel a képviselő-testület Fidesz frakciója aláírásgyűjtést szervezett, amelyet a 13 ezer lelkes településen végül 1600-an írtak alá. Máthé Attila Gyula, a helyi Fidesz frakcióvezetője korábban azt nyilatkozta, hogy nem az egyházak oktatásban vállalt szerepével van problémája, hanem a hajdúsámsoni városvezetés hozzáállásával. Szerinte a szülők fel vannak háborodva amiatt, hogy semmibe veszik őket, és nem kíváncsiak a véleményükre.
"Semennyire sincs felháborodás” – állítja a polgármester. Mint elmondta, nemrég minden háztartásba eljuttattak egy tájékoztatót, ahol kifejtették, keresik a lehetőséget a mostanihoz hasonló szintű oktatásra és működtetésre. Erre egyetlen visszajelzés sem érkezett az önkormányzathoz. Hamza Gábor elmondása szerint az iskolában és az óvodában nemrég kikérték az alkalmazottak véleményét is: a többség támogatja az átvételt. Május 23-ára összehívtak egy értekezletet, ahol az intézmény vezetője és a Hit Gyülekezetének képviselője tájékoztatja majd a pedagógusokat, és ahol nyilvánosan megkérdezik majd, ki támogatja, és ki ellenzi az átvételt. Emellett felkérték a megyei kormányhivatalt, hogy nevezzenek ki egy szakértőt, aki állást foglal az átvételről.
Helyi ügy
Az ajkai és a hajdúsámsoni ügyről Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár is nyilatkozott. A HírTV Kontraszt című műsorában azt mondta, mivel a Hit Gyülekezete bejegyzett egyház, jogukban áll iskolát átvenni, viszont ha helyieknek nem tetszik, lépjenek fel ellene, ha nem kérték ki a véleményüket.
Két hete a Jobbik két országgyűlési képviselője tartott sajtótájékoztatót a Hit Gyülekezetének debreceni általános iskolája előtt. Kulcsár Gergely és Rubi Gergely szerint a Fidesz kiengedte a szellemet a palackból azzal, hogy történelmi egyházi szintre emelte a felekezetet, az ország legnagyobb "destruktív szektáját". Mint mondták, a felháborodott szülők fordultak a párthoz, és felszólították a polgármestert, hogy álljon el az iskola átadásának szándékától.
„A Jobbik olyan, mintha kútba kiabálna, ugyanis ez az ügy Hajdúsámson ügye. Azt pedig, hogy a helyi Fidesz szembe megy saját pártjával, nem tudom minősíteni” – reagált a polgármester a pártok véleményére, majd hozzátette, „a lényeg, hogy a gyerekek megkapjanak mindent”.
Lakossági igény
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter márciusban egy országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszában közölte: az önkormányzatok közoktatási intézményátadásait az egyházak számára nemcsak az anyagi helyzetük, hanem az egyházi iskolák iránti lakossági igény és az előző tíz év intézmény átadás-átvételek törvényi korlátozásainak enyhítése indokolja.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia összegzése szerint a települési önkormányzatoktól a 2011/2012-es tanév kezdetétől 41 intézményt vett át az egyház. Összesen 224 intézményük működik, a diákok teljes létszáma pedig a tavalyi 71 235-ről 86 772-re nőtt , ami 21,81 százalékos növekedést jelent.
A Magyarországi Református Egyház a 2011-es tanévtől 12 önkormányzati intézményt vett át, azonban mindössze két olyan település (Fehérgyarmat és Magyarcsanád) van, ahol eddig nem működött református iskola, vagy óvoda. A 2011/2012-es tanévtől 38 032 tanuló jár a református egyház intézményeibe nappali tagozaton, ami 4 ezerrel több, mint egy éve.
A Magyarországi Evangélikus Egyház az önkormányzatoktól három óvodát, két általános iskolát és egy gimnáziumot vettek át 2011 nyarán. 2011-ben 1 350-nel nőtt a létszám, ami 12 százalékos bővülést jelent. Az evangélikus egyháznak 1 500 tanára van és mintegy 600 kisegítő munkatárs dolgozik intézményeikben, s ez több mint 10 százalékos növekedést jelent. A 2012/2013-as tanévre vonatkozóan hat önkormányzattal tárgyalnak két óvoda, három általános iskola és három gimnázium átvételéről. (MTI)