Túl nagyra nőtt Vizó birodalma

Vizoviczki László szórakoztatóipari birodalma saját elmondása szerint 40 helyből áll. A cégadatokból kiderül, hogy a nevéhez két nagy (Belváros Holding Kft., CP-Invest Kft.) és több tucatnyi kisebb cég tartozik. Mintegy 25 nagyobb szórakozóhelye van: a legnagyobb központ a Hajógyári-sziget a maga 11 létesítményével, de a cégcsoporthoz tartozik további számos kisebb hely Budapest belvárosában.

Kozmetikázott eredmények

A Vizoviczki-cégek hivatalos, a cégadatbázisokban fellelhető mérlegeredményeit több vendéglátóipari forrásunk is nevetségesnek nevezte. A Hajógyári-szigeten lévő 11 szórakozóhely például a leadott beszámolók szerint alig tízmilliós nyereséget termelt 2010-ben, és 47 milliót 2011-ben.

Hogy az adatok érthetőbbek legyenek, érdemes felidézni, hogy a sziget szórakozóhelyein egy erős hétvégén 20-30 ezer ember is megfordul: 2000 forintos átlagos fejenkénti költéssel, és az iparágban szolidnak mondható 100 százalékos haszonkulccsal kalkulálva is több tízmilliós nyereség keletkezik.

A cégcsoport mérleg szerinti eredményein végignézve máshol is vannak kreatív könyvelésre utaló jelek. A Nyugati pályaudvar épületéből hét évnyi huzavona után idén áprilisban kilakoltatott diszkót üzemeltető kft. 2010-ben18 milliós veszteséget termelt, 2011-ben 17 milliós adózott eredményt produkált. A Mammutban és a Westendben lévő kávézók és éttermek 2010-ben együttesen nullszalldósak voltak, 2011-ben 11,6 milliós veszteséget produkáltak. A Nagymező utcai Moulin Rouge nullszaldó körül teljesített, a debreceni szórakozóhelyek tavalyelőtt 20, 2011-ben hárommilliós mínuszban zártak.

Ezt természetesen csökkentik a rezsikiadások, hozzáadódnak viszont a szintén jelentős összegű szponzori pénzek. Iparági becslések szerint a hajógyári Vizó-cégek egy jó hétvégén több tízmillió forint nettó profitot termelnek. Ennek fényében a hasonló nagyságrendű éves eredmények csakis kozmetikázottak lehetnek.

Komoly, sérthetetlen üzletember

Vizoviczki számára fontos volt, hogy a cégbirodalom tulajdonosi viszonyai áttekinthetők legyenek: egyetlen szál sem vezet offshore cégek felé. Amikor ennek okainak próbáltunk utána járni, többnyire csak vállvonogatás volt a válasz.

Egyik informátorunk azt mondta, hogy Vizoviczki a maga sajátos módján igyekezett komoly üzletemberként viselkedni, ami egyrészt abban nyilvánult meg, hogy a cégekben tiszta viszonyokat teremtett, másrészt adott rá, hogy betartsa, amit ígér.

Egy másik, Vizoviczkivel egy időben üzleti kapcsolatban álló forrásunk szerint jó ideje sérthetetlennek érezte magát, ezért nem látta szükségesnek, hogy bujkáljon. Ugyanakkor papíron a cégekben sem keletkezett akkora nyereség, ami indokolta volna a külföldi adóoptimalizálást, a tényleges haszonról pedig azt gondolta, hogy a védettsége rá a garancia, hogy azt senki nem fogja firtatni.

A feketejövedelmek kényszere

Vizoviczki elfogásakor a rendőrök 420 millió forint készpénzt találtak. Az összeg jól mutatja, hogy mekkora tételek forogtak Vizoviczki kezei alatt, ugyanakkor arra a problémára is rávilágít, hogy bizonyos nagyságrendű fekete jövedelmet már nem egyszerű tisztára mosni. Ezért az újabb és újabb helyek megvásárlása egyfajta kényszer is volt: a visszautasíthatatlan ajánlatokkal így-úgy kész helyzet elé állított régi tulajdonosok elé letett készpénzhalmok pedig hosszabb távon még nagyobb bevételt termeltek.

A Vizoviczki-birodalomhoz alapvetően kétféle vendéglátóipari modell tartozott. A kisebb belvárosi éttermeket, kávézókat nem ő üzemeltette, itt csak a bérleti díjat szedte be, valamint – ha kellett – biztosította a védelmet.

A kisebb számú, de nagyobb bevételt hozó nagyobb szórakozóhelyeket viszont az ő cégei működtetik. Ezek egyébként többnyire nem luxusmulatók: a felső-közép árkategóriához tartoznak, ahol sok pénzt el lehet költeni rongyrázásra és drága italokra, de a promóciós kampányok miatt mindig akadnak olcsó, „locsolós" italmárkák is, így nem muszáj feltétlenül vagyonokat költeni a bulizásra.

Egyedi rendszer a lopások ellen

A vendéglátós tulajdonosok legnagyobb problémája az, hogy a készletek fogyását és a bevétel alakulását csak akkor tudják folyamatosan nyomon követni, ha benn állnak a pultban, a kassza mellett. Ha nincsenek ott, biztosan lehetnek benne, hogy előbb-utóbb meglopják őket, és mivel sok ember jár-kel a pultban, utólag nem mindig könnyű kideríteni, hogy ki a tettes.

A szórakozóhelyein alacsonyabb és magasabb beosztásban is dolgozó forrásaink szerint Vizoviczki jól megfizette a dolgozóit, így aki megbízhatónak bizonyult, az hosszú távon is normálisan kereshetett nála. A lopások minimalizálására pedig komplett üzemeltetési szisztémát alakított ki.

Szétválasztotta a pénz és az áru mozgatását, így más csapat tölti a pultot itallal, mint aki elad, a nagyobb címleteket pedig olyan pénzcsapdában gyűjtik, amihez utóbb a pultosok már nem tudnak hozzáférni. A műszak végén a pénzt elviszik, és máshol számolják meg, és megint egy külön team végzi a standolást (napi készletleltározást), ami alapján azonnal közlik is, hogy nagyjából mennyinek kell lennie a bevételnek.

A hiány így szinte azonnal kiderül, lopni pedig sokkal nehezebb, mert egymástól függetlenül dolgozó emberek összejátszására van szükség. Azonkívül nem is igazán érdemes: Vizoviczki nem az az ember, akivel bárki szívesen húz ujjat, és ezt a nála dolgozók is mind tudták. A beszélgetések során több történetet is hallottunk a tolvajok büntetéséről; leellenőrizni nem állt módunkban őket, de visszatérő elem volt, hogy nem a kirúgás tűnt bennük a legfájdalmasabbnak.

A pultban nem lehetett drog

Volt és jelenlegi munkatársai nem akartak beszélni a Vizoviczki szórakozóhelyein kapható drogokról, amik azonban más források szerint nagyon komoly, a pultokéhoz mérhető bevételi forrást jelentettek. Azt mindenki megerősítette, hogy a partidrogokat, illetve az elit helyeken és VIP-szekciókban felbukkanó kokaint teljesen külön csapat értékesítette; a pultokban sosem lehetett anyag.

„Egy olajozottan működő gépezet volt" – közölte az egyik forrásunk, arra utalva, hogy a Hajógyári szigeten hétről-hétre pontosan lehetett tudni, mikor, hol, kinél mihez lehet hozzájutni. A dealerek viszonylag szabadon mozoghattak, hiszen nem kellett rendőrtől tartaniuk, így csak arra kellett figyelniük, hogy ne az avatatlanok orra előtt történjen az adásvétel.

Hová tegyék a profitot?

A Vizoviczki-birodalomban a múlt mellett egyre komolyabb kérdés a jövő. A szórakozóhelyeken hallottuk azt is, hogy a főnök túl sokat tud túl nagy emberekről ahhoz, hogy leültessék, de többen is azt gondolják, hogy egy ekkora botrányt lehetetlen megúszni.

„Ha Vizoviczki sokáig marad rács mögött, a fegyelmen és félelmen alapuló, jól bevált üzemeltetési rendszer a távollétében szép lassan szét fog rohadni" – mondta az egyik külső forrásunk. Szerinte a bevétel eddig feketén keletkező részét nem célszerű hirtelen kifehéríteni, mert az nehezen megválaszolható kérdéseket vet fel a múlttal kapcsolatban, és ezért ellentétes az előzetesben ülő Vizoviczki érdekével. A fokozódó ellenőrzések mellett azonban nehéz lesz a „kreatív könyvelést" a szokott módon folytatni.

„A jól kialakított rutin miatt a helyek egy ideig elpöfögnek, ám a keletkező milliókat valahová tenni kell, ennyi pénz pedig túl nagy csábítás ahhoz, hogy továbbra is mindenki lojális maradjon a Vizóhoz" – mondta egy, az összes többi forráshoz hasonlóan névtelenséget kérő rivális klubtulajdonos.

Túllépett egy szintet

A terjeszkedés egyre nagyobb pénzt, hatalmat, de egyre nagyobb ismertséget is jelentett, és legtöbb forrásunk szerint ez volt a bukás valódi oka: Vizoviczki túl nagyra nőtt. A rendőrség és a többi hatóság puha bánásmódja ugyanis csak egy bizonyos ingerszint alatt volt fenntartható.

Orbán Viktor bejelentése szerint személyesen ő kezdeményezte a rendrakást, miután 2010-ben a kezébe nyomtak egy dossziét Vizoviczki birodalmáról és a BRFK elnéző bánásmódjáról. Ha valóban a miniszterelnök adott is utasítást az ügy felgöngyölítésére, az első lépést akkor sem ő tette meg: kellett lennie legalább egy embernek, aki ismerte a Vizoviczki körüli viszonyokat, és összeállított róla egy dossziét, mert nagyobb érdeke fűződött ehhez, mint hogy más módon esetleg maga is profitáljon a kialakult helyzetből.

Évtizedes kapcsolat a rendőrökkel

Vizoviczki jó kapcsolata a rendőrséggel több mint két évtizedes múltra tekint vissza. A 90-es évek elején, az egyik első budapesti night club, a XIX. kerületi Red Palace tulajdonosaként még bevitték a razziázó rendőrök, de már akkor előbb elengedték, mint azokat a lányokat, akik rávallottak a begyűjtés után.

Forrásaink szerint a kapcsolatépítés haszna akkor mutatkozott meg először, amikor az évtized közepén az olajozásból átmentett vagyonokkal sokan megpróbáltak átnyergelni a budapesti éjszakára. Az éles konkurenciaharc ellenére Vizoviczki mégis megerősödve, egy hálózat fejeként figyelhette, ahogy a többi night club sorra zárja be kapuit.

A túléléshez és a növekedéshez elengedhetetlen volt a rendőri támogatás. Az Index már 2009-ben írt arról a rendszerről, ami Vizoviczkinek is lehetővé tette a hatósági védelem kiépítését. A rendőrségen belül ugyan tiltották, de valójában elnézték, hogy a kollégák éjszakai helyeken egészítsék ki jövedelmüket.

Gergényi Péter, a BRFK egykori főkapitánya még 2003-ban hirdetett zéró toleranciát az állomány körében szokásos mellékállásokkal kapcsolatban, de meghagyta a lehetőséget, hogy énekesként vagy nyelvtanárként kiegészítő jövedelemhez juthassanak. A biztonsági őri és a portaszolgálatos munkákért azonnali kirúgás járt, ezt azonban egészen a most kipattant botrányig nem vette komolyan senki.

A legnagyobb felvevőpiacot pedig éppen a portaszolgálat és a biztonsági csapat jelentette a bárokat, lokálokat, kocsmákat őrző cégeknél. A tulajdonosok ezt azért favorizálták, mert rendőr alkalmazottjukon keresztül a kollégákkal rendszeresen el tudták simíttatni a kisebb ügyeket. A rendőrök a tiltott, de jól fizető éjszakázással néhány nap alatt adómentesen megduplázhatták szerény fizetésüket.

Protezsált rendőri karrierek

Mint megírtuk, az éjszakai helyek üzemeltetői számára azért jelentett nagy előnyt egy-egy jól kiválasztott rendőr, mert meg tudja akadályozni, hogy verekedésekből, szurkálásokból, garázdaságokból „felesleges balhék”, büntetőügyek, vagyoni és nem vagyoni kártérítéssel járó perek legyenek. Informátoraink szerint kifejezetten keresték a tekintélyes, széles kapcsolati hálóval rendelkező rendőröket, a Rendészeti Szakközépiskola oktatóit, kiképzőit és a Rebisz embereit, akik éjszakánként tizenöt-húszezer forintot is kereshettek „civilben”.

Megkönnyítette a fontos információk beszerzését az is, hogy a magyar rendőrség úgy engedi el operatív pozícióban lévő embereit, hogy leszerelésük után teljesen kikerülnek a belső elhárítás látóköréből.

Vizoviczki állítólag arra is ügyelt, hogy a portaszolgálattal kezdő fiatal rendőrök karrierjét egyengesse, mert később lekötelezettként magasabb pozícióban még nagyobb hasznot hajthattak számára. Ezek alapján egyáltalán nem tűnik túlzásnak az a sajtóban megjelent becslés, amely szerint több százra rúgott azoknak a rendőröknek a száma, akik különféle testületeknél dolgozva Vizoviczki fizetési listájáról kaptak jövedelmet.

Politikai építkezés az alapoknál

Az előrelátó építkezés terén nemcsak a bizniszben és a rendőri kapcsolatokban mutatkoztak meg Vizoviczki képességei, hanem a politikában is. Az már korábban ismert volt, hogy a 2010-es váltás után rögtön megpróbált a jelenlegi kormányzattal jó viszonyba kerülni. Elektronikus zenei fesztivált rendezett Szent István éjszakája címmel a Hajógyári-szigeten, később pedig segélykoncertet a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak javára. A kormánypártok felé indított akciókat azonban már jó előre megalapozta, így nem meglepő, hogy a segélyakció védnökei között kitüntetett szerepet kapott a Fidelitas.

A Fidesz ifjúsági tagozata ugyanis közel egy évtizedes kiegyensúlyozott kapcsolatban állt Vizovickivel. A szervezet 2003-tól rendszeresen az ő tulajdonában lévő helyeken tartotta rendezvényeit. A Fidelitas visszajáró vendég volt például a Dokkban, a Hajógyári-szigeten. A szervezet rendezett itt tisztújító kongresszust, Fidesz-Fidelitas megállapodás-aláíró ceremóniát és laza bulikat is. A hagyomány egészen tavaly karácsonyig folytatódott, amikor a Moulin Rouge-t bérelték ki zártkörű rendezvényre. A tizenötödik születésnapját ünneplő Fidelitas egymillió forintot bulizott el Vizovicki szórakozóhelyén. Nem csoda, hogy a legutóbbi hírek szerint Vizoviczki politikai kapcsolataival is megpróbál védekezni a rendőrségen. Számos politikus járt ki szórakozni a sziget diszkóiba, hiszen biztosak lehettek abban, hogy nem lesz razzia a helyen.