Gyöngyösi-ügyben marad a patthelyzet

Patthelyzet alakult ki a parlament november 26-i ülésén zsidózó Gyöngyösi Márton külügyi bizottsági tisztsége körül. A házszabályi rendelkezések szerint a házelnök, Kövér László legfeljebb azt akadályozhatja meg, hogy hivatalos tisztségében képviselje a magyar országgyűlést külföldön.

Kövér ezt meg is tette, amikor kihúzta Gyöngyösi nevét a külügyi bizottság római delegációjának utaslistájáról. „A külügyi bizottság elnökségének római utazását nem lenne célszerű a magyar nemzeti érdekek szempontjából feláldozni arra, hogy Gyöngyösi Márton teljesen vállalhatatlan és magyarázhatatlan nyilatkozatát kelljen ott akár őneki, akár másoknak interpretálni” – indokolta döntését Kövér kedden, pápai látogatásán.

A parlamenti házszabály 2. paragrafus (2) pont b) bekezdése alapján a házelnöknek valóban joga volt Gyöngyösit lehúzni az utaslistáról, hiszen az országgyűlés nemzetközi tevékenységét közvetlenül ellenőrzi.

A Jobbik házi lapja, a Barikád úgy értesült, hogy Kövér 2014-ig, azaz a parlamenti ciklus egészére letiltotta Gyöngyösi hivatalos utazásait. Ez egyben azt is jelenti, hogy Gyöngyösi legfeljebb korlátozottan tudja ellátni bizottsági alelnöki tisztségét.

Kérdés, hogy ez esetben nem volna-e jobb megoldás Gyöngyösi leváltása. A parlament hatályos, az országgyűlésről szóló 2011. évi törvény mellékleteként elfogadott házszabálya szerint Gyöngyösi szankcionálására Kövérnek az utazások letiltásán kívül nincs lehetősége. Felszólalásakor magáról az ülésről a házelnök vagy helyettesítője kizárhatta volna a képviselőt, de bizottsági tisztségétől nem foszthatja meg.

A házszabály rendelkezései szerint a bizottsági tisztségekre ugyan a házelnök tesz javaslatot, de a már megválasztott tisztségviselőt csak saját frakcióvezetője hívhatja vissza. Ilyen terveik azonban nincsenek. Vona Gábor, a pártelnök-frakcióvezető szerdai közleménye szerint „az elmúlt napok és az elmúlt hét eseményeinek kapcsán az országos vezetőséggel és frakcióval egyetértésben kijelentem, hogy nem fogunk semmilyen formában módosítani a Jobbik politikáján” – írta. Külön érdeklődésünkre a Jobbik megerősítette, hogy ez egyben azt is jelenti, hogy nem hívják vissza Gyöngyösit a posztjáról, amiről így legfeljebb ő maga mondhatna le.

De Novák Előd, a párt alelnöke szerint Gyöngyösi nem tervez ilyet. Szerinte is sajátos helyzetet teremt az utazási tilalom, de még „kérdés, hogy [Kövér] mennyire enged” a szigorból. De ha nem is enged, „akkor sem tervezzük a visszahívását” - mondta.

A hatályos házszabályt 2011-ben fogadták el, de a bizottsági tisztségeket érintő részek a bizottsági tisztségről való lemondás, visszahívás tekintetében lényegében 1990 óta változatlanok. Ezért aztán van példa Gyöngyösi esetéhez hasonlóra a parlament közelmúltbeli történelmében. 1993-ban, még Antall József kormányzása idején a szocialista Horn Gyula volt a bizottság elnöke, akit pufajkás múltja miatt akartak lemondatni. Akkor az MSZP sem volt hajlandó visszahívni képviselőjét, ám Horn végül úgy döntött, lemond a tisztségről. Helyére a szocialisták jelölhettek, így 1993-94 között Kovács László lehetett a külügyi bizottság elnöke. A bizottság elnöki posztját amúgy a szocialisták első és a Fidesz második kormányzása idején töltötte be kormánypárti képviselő, a többi kormányok idején ellenzéki volt az elnök.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!