Endre, Elek
14 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Gyöngyösi-ügyben marad a patthelyzet

2012.12.05. 15:08
Sajátos helyzetbe került Gyöngyösi Márton, a külügyi bizottság jobbikos alelnöke, akit a műlt heti zsidózása miatt Kövér László 2014-ig eltiltott attól, hogy hivatalos parlamenti delegáció tagja lehessen. Így bizottsági feladatait csak korlátozottan láthatja el. Ennek ellenére nem kíván lemondani, és pártja sem tervezi visszahívását. Más lehetőség pedig nincs eltávolítására.

Patthelyzet alakult ki a parlament november 26-i ülésén zsidózó Gyöngyösi Márton külügyi bizottsági tisztsége körül. A házszabályi rendelkezések szerint a házelnök, Kövér László legfeljebb azt akadályozhatja meg, hogy hivatalos tisztségében képviselje a magyar országgyűlést külföldön.

Kövér ezt meg is tette, amikor kihúzta Gyöngyösi nevét a külügyi bizottság római delegációjának utaslistájáról. „A külügyi bizottság elnökségének római utazását nem lenne célszerű a magyar nemzeti érdekek szempontjából feláldozni arra, hogy Gyöngyösi Márton teljesen vállalhatatlan és magyarázhatatlan nyilatkozatát kelljen ott akár őneki, akár másoknak interpretálni” – indokolta döntését Kövér kedden, pápai látogatásán.

A parlamenti házszabály 2. paragrafus (2) pont b) bekezdése alapján a házelnöknek valóban joga volt Gyöngyösit lehúzni az utaslistáról, hiszen az országgyűlés nemzetközi tevékenységét közvetlenül ellenőrzi.

A Jobbik házi lapja, a Barikád úgy értesült, hogy Kövér 2014-ig, azaz a parlamenti ciklus egészére letiltotta Gyöngyösi hivatalos utazásait. Ez egyben azt is jelenti, hogy Gyöngyösi legfeljebb korlátozottan tudja ellátni bizottsági alelnöki tisztségét.

Kérdés, hogy ez esetben nem volna-e jobb megoldás Gyöngyösi leváltása. A parlament hatályos, az országgyűlésről szóló 2011. évi törvény mellékleteként elfogadott házszabálya szerint Gyöngyösi szankcionálására Kövérnek az utazások letiltásán kívül nincs lehetősége. Felszólalásakor magáról az ülésről a házelnök vagy helyettesítője kizárhatta volna a képviselőt, de bizottsági tisztségétől nem foszthatja meg.

A házszabály rendelkezései szerint a bizottsági tisztségekre ugyan a házelnök tesz javaslatot, de a már megválasztott tisztségviselőt csak saját frakcióvezetője hívhatja vissza. Ilyen terveik azonban nincsenek. Vona Gábor, a pártelnök-frakcióvezető szerdai közleménye szerint „az elmúlt napok és az elmúlt hét eseményeinek kapcsán az országos vezetőséggel és frakcióval egyetértésben kijelentem, hogy nem fogunk semmilyen formában módosítani a Jobbik politikáján” – írta. Külön érdeklődésünkre a Jobbik megerősítette, hogy ez egyben azt is jelenti, hogy nem hívják vissza Gyöngyösit a posztjáról, amiről így legfeljebb ő maga mondhatna le.

De Novák Előd, a párt alelnöke szerint Gyöngyösi nem tervez ilyet. Szerinte is sajátos helyzetet teremt az utazási tilalom, de még „kérdés, hogy [Kövér] mennyire enged” a szigorból. De ha nem is enged, „akkor sem tervezzük a visszahívását” - mondta.

A hatályos házszabályt 2011-ben fogadták el, de a bizottsági tisztségeket érintő részek a bizottsági tisztségről való lemondás, visszahívás tekintetében lényegében 1990 óta változatlanok. Ezért aztán van példa Gyöngyösi esetéhez hasonlóra a parlament közelmúltbeli történelmében. 1993-ban, még Antall József kormányzása idején a szocialista Horn Gyula volt a bizottság elnöke, akit pufajkás múltja miatt akartak lemondatni. Akkor az MSZP sem volt hajlandó visszahívni képviselőjét, ám Horn végül úgy döntött, lemond a tisztségről. Helyére a szocialisták jelölhettek, így 1993-94 között Kovács László lehetett a külügyi bizottság elnöke. A bizottság elnöki posztját amúgy a szocialisták első és a Fidesz második kormányzása idején töltötte be kormánypárti képviselő, a többi kormányok idején ellenzéki volt az elnök.