Százmilliárdok sorsáról dönt a parlament

Szocialista vezérszónoklattal indul az utolsó rendes őszi ülésszak, de nem az év utolsó parlamenti ülése. Szekeres Imre szerint "jövőre csak rosszabb lesz". A kereszténydemokraták ismét kereszténység elleni támadásra gyanakodnak, legalábbis Stágel Bence a vallásszabadság védelmében szólal fel azután, hogy bebizonyosodott, Semjén Zsolt plagizált.

Az LMP vezérszónoka, a nemrégiben újraválasztott Schiffer András szerint diáklázadás előtt áll az ország. A jobbikos Volner János a bankok rémuralmának megtöréséről, a fideszes Rogán Antal az energiaárak csökkentéséről beszél majd.

A hét különlegessége, hogy a napirend előtti felszólalások után egyből szavazások következnek. Elsőként népi kezdeményezésre arról, hogy napirendre tűzzék-e az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását. Utána egyházi státust adhatnak a Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Egyesületnek. Harmadikként elfogadhatják az agrárgazdaság 2011. évi helyzetéről szóló beszámolót. Negyedikként kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősíthetik a még csak tervekben létező új nemzeti stadiont, amivel megkönnyítik az építéshez szükséges terület kisajátítását. Az ötödik határozattal január 19-ét a magyarországi svábok kitelepítésének emléknapjává tehetik.

A mozgalmas kezdés után következhetnek majd az interpellációk, elsőként a szocialista Varga Lászlóé, aki Tél Tábornokról és a fagyhalálról szól majd. A jobbikos Z. Kárpát Dánielt az érdekli, hogy hol állt meg a rezsistop, az elempés Szél Bernadett pedig a közmunkaprogramok érdemi felülvizsgálatát követeli majd. A heti kormánypárti öninterpelláló, Balla Mihály arról a két temerini fiúról mesél majd, akik végre kiszabadulhattak.

A második interpellációs kört a szocialista Tukacs István nyitja, szerinte az egészségügyi dolgozók nem béremelést kapnak, hanem újabb pénzeket vesznek el tőlük. A jobbikos Farkas Gergelyt a nemzeti ifjúsági stratégia aggasztja. A héten a kereszténydemokraták is öninterpretálnak, Michl Józsefet az érdekli, hogy hogyan akarja megvédeni a kormány a kiskorúakat attól, hogy este csellengjenek.

Michl felszólalása után már képlékeny a program, a házszabály szerint az interpellációk egy órán át tarthatnak, ebbe az időbe általában hét-nyolc felszólalás fér bele. Így az exjobbikos független Endrésik Zsoltnak valószínűleg még lesz lehetősége a gombatermesztés gombamód szaporodó problémáiról kérdeznie, de a harmadik kormánypárti öninterpellációra talán már nem lesz idő. Turi-Kovács Béla amúgy az iszapkotrásról érdeklődne. 10. és 11. jelentkező is volna, a szocialiszta Szabó Imrét ezermilliárd forintnyi KEOP-forrás sorsa, Szilágyi Györgyöt a fejlesztéspolitika totális csődje aggasztja.

A hivatalos kezdés idején még alig tucatnyian lézengenek az ülésteremben. Kövér házelnök még nem mutatkozott, a kormányt is csak Cséfalvay nemzetgazdasági államtitkár képviseli. "Lajos, te is győztél? Mindenki győzött?" - érdeklődik egy kamerán kívüli, de az atmoszféramikrofonok hatósugarában álló fideszes az érkező frakciótársaitól.

az év utolsó rendes parlamenti ülése. Ami persze nem az év utolsó parlamenti ülése, mivel még a jövő hétfőn is ülnek egy rendkívülit. A képviselőket láthatóan meglepte a korai kezdés, alig negyedház gyűlt össze a megkésett kezdésre.

Kövér László minden különösebb ceremónia nélkül nyitotta meg az ülést, és egyből megadta a szót a szocialisták vezérszónokának, Szekeres Imrének. Szekeres szerint eljött a mérlegkészítés ideje, a kormánynak pedig ideje volna bevallania, hogy nemcsak a jogállamot rombolta le, hanem az ország gazdasági képességeit is. Becslése szerint még 2014-ben is hat százalékkal lesz kisebb a gazdasági teljesítmény, mint a válság előtt volt. "Az állami költségvetés egyre alacsonyabb szinten vezeti az alapvető szociális, oktatási és egészségügyi ellátásokat" - mondta.

A mesterséges intellegienciák kifejlesztéséről, 1977-ben.

Szekeres szerint a kudarc oka az, hogy a kormány a lehető legdrágább utat választotta a gazdaság rendberakására. "Nem a szocialista kormányok miatt vezetnek be önök minden korábbinál nagyobb megszorításokat" - jelentette ki. Szerinte az ok valójában az, hogy "az önök kormánya mindenkivel felesleges konfliktusokba keveredett, hogy egy szűk rétegnek adókedvezményeket adhasson". Felszólalása végén a költségvetéshez benyújtott módosító indítványokra hivatkozva jelentette be, hogy jövőre még rosszabb lesz, mert alacsonyabb lesz a növekedés, öt százalékot meghaladó az infláció és nőni fog a munkanélküliség is.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

"Talán túl egyszerű lenne az ön által elmondottakra azt mondtani, hogy másként látjuk a világot" - válaszolta Szekeresnek a kormány nevében Szatmáry Kristóf nemzetgazdasági államtitkár, aki aztán még a félig üres, félig teli poharas hasonlatot elővéve mégis csak ennyit állított. "Önök leértékelik az elmúlt két-két és fél évben a magyar emberek által hozott áldozatot, hogy kivezessék az országot abból a válságból, amiben volt" - mondta szó szerint. Ezután arról beszélt, hogy nőttek a reálbérek, megvédték a nyugdíjakat, és lett családi adókedvezmény. Még akkor is, ha ez "az egyes emberek személyi szintjén nem mindig így látszik". "Nem volt más út Magyarország számára az elmúlt két-két és fél évben, mint ezen végigmenni" - mondta, majd azt állította, hogy Szekeres csak azt nem olvasta ki a költségvetésből, amit mindenki más. Ez pedig az volna, hogy jövőre igenis jobb lesz.

A politikatudománynak.

"13 500 forint. Ennyibe kerül a 21. században egy ember szabadsága. Ennyibe kerül Észak-Szudánban egy keresztény rabszolga megváltása" - kezdte felszólalását Stágel Bence. Állítása szerint naponta 270 keresztény szenved mártírhalált a világban, és a vallásuk miatt meggyilkoltak 70 százaléka keresztény. Stágel szerint még New Yorkban is üldözik a keresztényeket, ott a tolerancia jegyében. Stágel szerint Európában is üldözik a keresztényeket, állítása szerint rúgtak már ki anyakönyvvezetőt azért, mert nem volt hajlandó összeadni meleg párokat. Sőt, kórházi ápolónőt azért, mert keresztet viselt a nyakában.

Stágel szerint a keresztényüldözés Magyarországon is folytatódik, például egy hetilap (a HVG) listát állított össze az új tanfelügyelőkről, kiemelve, hogy kik a keresztények. Szerinte ezzel azt a hamis látszatot akarták kelteni, hogy az állam a világnézeti semlegességet feladva keresztény nevelést készít elő. Végül volt még szó a tolerancia diktatúrájáról is.

Kereszténydemokrata felszólalónak szokás szerint kereszténydemokrata kormánytag, ezúttal Rétvári Bence igazságügyi államtitkár felel. "Nem gondolnánk, hogy az alatt az öt perc alatt, amíg képviselőtársam felszólalt, egy keresztényt megöltek vallása miatt" - mondta. A kereszténység üldözésére ázsiai és afrikai példákat hozott. "A legüldözöttebb vallás a világon a kereszténység" - mondta ő is. Szerinte a vallásszabadság védelmében a terrorizmus elleni harchoz hasonlóan kéne fellépni. "Európában nem keresztényüldözéssel, hanem keresztényellenességgel találkozunk" - mondta. Példaként a szlovák euróérmét és a máltai EU-biztosjelölt esetét hozta fel, és ő is a HVG-t bírálta, de ő már meg is nevezte a lapot. Felidézte Gyurcsány "egy időben rendszeresen bérmálkoztam" című klasszikusát is.

Ezt idézte Rétvári:

"Az önök megszorító politikája tandíjhoz vezetett" - kezdte napirend előtti felszólalását az elempés Schiffer András, aki szerint a kormány három év alatt 70-80 milliárd forintot vont ki a felsőoktatásból. és kilenc százalékos megszorítást hajtott eddig végre. "Hazugság az is, amit a Diákhitel 2-ről állítanak" - mondta, mert szerinte ezzel 5-6 millió forintos adósságot terhelnek a továbbtanulókra. Ráadásul, ha mindenki felveszi a hitelt, akkor az vállalhatatlan, az eddigi elvonásoknál nagyobb terheket jelentene a költségvetésnek. "Önök befagyasztják a felemelkedés lehetőségeit. Magyarországon egy Obama-típusú karrier nem képzelhető el" - mondta, majd "borzalmas, neoliberális, neokonzervatív utópiáról" beszélt, és arról, hogy "hadat üzentek az ország nyolcvan százalékának".

Felszólalása végén Schiffer a progresszív (többkulcsos) szja bevezetését szorgalmazta, mert annak a bevételeiből lehetne finanszírozni a felsőoktatást. Ez pedig befektetés volna a jövőbe. Végül a Fidesz 2008-as, tandíjellenes népszavazási kampányából idézgetett.

"Az MSZP az orbáni működésképtelen rendszerrel szemben világos megoldást kínál."

A kormány nevében válaszoló oktatási államtitkár, Hoffmann Rózsa szerint Schiffer lázít, pedig most értelmes párbeszédre volna szükség, mert ha az egyetemisták kinyitnák a fülük, akkor megértenék, hogy mit akar a kormány. Például szerinte az, hogy a diákoknak fizetniük kell a képzés díját, nem jelenti azt, hogy bevezették volna a tandíjat. Tehát Schiffer Hoffmann szerint hazudott. De hazudott abban is, hogy a képzés ötmillió forintba kerülne, mert csak 2-2,5 millió forint nemtandíjat kell fizetniük a diákoknak egy tízféléves képzésért. A tandíjat, ami nincs, a diákok akár kedvezményes hitelből is fizethetik. Akik pedig állami szolgálatba lépnek az egyetem elvégzése után, azoknak a diákhitelből fizetett nemtandíját a kormány átvállalja. Hoffmann végül még azt is visszautasította, hogy megszorítások volnának.

A jobbikos Volner János a bankok általa vélt rémuralmáról beszélt napirend előtt. A rémuralom szerinte abból áll, hogy a bankok áthárítják a bankadót az ügyfelekre. Ebből a felvezetésből jutott el addig, hogy a kormány totojázása miatt nőtt 180-ról 240 forintra a svájci frank árfolyama. Majd arról is beszélt, hogy a svájci frankban felvett hitel valójában nem is devizahitel volt, mert akik felvették a pénzt, nem frankot, hanem forintot kaptak. Volner szerint az emberek nem számoltak azzal, hogy a hitelnek kamata is van. Szerinte erről is a kormány tehet. És még a tranzakciós adót is áthárítják, a kormány pedig semmit sem tett ennek megakadályozására.

Volner János volt eladó a Skála Csarnokban, aztán rendőr is volt, és tervezett már bútorcsaládot is. Idén lett a Jobbik alelnöke, a pártból kizárt Szegedi Csanád helyett.

A kormány nemzetgazdasági államtitkára, Szatmáry Kristóf az utolsó pillanatig reménykedett benne, hogy Volner felszólalása szakmai jellegű lesz, de csalódott, mert Volner csak pánikot keltett. "A bankok nagyon sokszor helyi, lokális érdekek helyett bizonyos globális érdekeket képviseltek" - mondta. Megtudtuk azt is, hogy a bankok a nyolcvanas években tovább éltették a kommunista rendszert. Utána szó volt devizaadós-mentésről, árfolyamgátról, otthonvédelmi akciótervről, stb. Banki különadóról nem.