Az új Orbán és a rutinos hídfoglalók

Ábrahám Máté – A gimnazista ellenállás hangja

A kormány azzal az érvvel próbálta elvenni a diáktüntetések súlyát, hogy olyan egyetemisták tiltakoznak most, akikre nem is vonatkoznak a kormány tervei. A szerdai demonstráción azonban megjelent a középiskolás ellenállás is, nem is akárhogy. A Diákellenállás A Felsőoktatásért nevű szervezet magját budapesti és szegedi gimnazisták baráti társasága alkotja, akik először a nyáron találkoztak a Szegedi Ifjúsági Napokon. Azóta a Facebookon tartották a kapcsolatot, hivatalosan december 10-én alakultak meg, és most megpróbálnak országos középiskolás szervezetté válni. A legnagyobb ovációt a diákellenállás elnökének beszéde váltotta ki.

Ábrahám Máté még csak most tizenegyedikes egy budapesti gimnáziumban. A 17 éves gimnazista szerda este egyenesen Orbán Viktort hívta tetemre egy igencsak jól felépített, politikus beszéddel. A Nagy Imre újratemetésén mondott 1989-es beszédet idézte, amelyben Orbán arról beszélt, hogy az MSZMP elrabolta a magyar fiatalság elkövetkező húsz évét.

„Hol van most Orbán Viktor? Fél, hogy találkozik saját fiatalságával, és nem ismerik meg egymást? – tette fel a politikai generációváltást megelőlegező kérdést, aztán még jobban beolvasott a miniszterelnöknek. – Ideje lenne a nemzeti konzultációs levelek küldözgetése helyett lejönni közénk! Neki sem tandíjat nem kellett fizetnie, sem diákhitelt nem kellett felvennie ahhoz, hogy jogász lehessen." Ábrahám Máté a fiatalok elkeseredését is hatásosan fogalmazta meg: „Két éve azt mondták a kampányban, hogy mi vagyunk a jövő záloga, most meg zálogházba adnak minket." Ugyan nagyrészt papírról olvasott (ahogy 1989-ben Orbán Viktor is), de a beszéd így is hiteles és hatásos volt, a helyükön voltak a hangsúlyok.

Szerdai közvetítésünkben ezért Ábrahám Mátét az új Orbán Viktornak neveztük el, de a facebookos kommentekben Petőfiként is emlegették – ahogy annak idején egyébként az ifjú Orbán Viktort is. Ábrahám Máté szereti a történelmet, így vagy jogra, vagy valamilyen diplomáciai pályára készül, de ahogy mondta, ez még nem kiforrott. Két év múlva érettségizik, így van még ideje.

Nagy Dávid – Vezette is a menetet, de árulózták is

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke volt a szerdai tüntetés fő arca, szervezője és vezetője – ehhez képest talán ő hajtotta végre a legtöbb kanyart a tüntetés alatt.

Nagy Dávid győri, 1984-ben született, közgazdász és közszolgálat szakos. A HÖOK elnöki tisztségét 2010 óta tölti be, az utóbbi egy hétben pedig lényegesen máshogy beszél, mint azelőtt. Míg korábban egy interjúban még lelkesen mesélt arról, hogy Navracsics Tibor miniszter egyenlő félnek kezeli a diákokat a tárgyalások során (ellentétben Hoffmann Rózsával), a keretszámcsökkentésről szóló hírek után a HÖOK már arról posztolt, hogy aki ilyen döntést hoz, elárulja a hazáját. Nagy a hétfői, hídfoglalással végződő fórumon is az első sorban vitte a tiltakozó transzparenst, majd szerdán ő szólította fel a résztvevőket, hogy induljanak „egy kis sétára".

A vonulás során itt is végig a menet elején haladt, és a tandíj eltörlését követelte, az ő terve azonban az volt, hogy a Kossuth tér után a Corvinusra mennek a hallgatók, ahol újabb fórumot tartanak a dékán engedélyével. Utólag nem pontosan rekonstruálható, kik törtek át először a parlament előtti bezárt területre, de az biztos, hogy Nagy arcán látni lehetett, hogy kicsúszott a kezéből az irányítás.

Később megjelent a parlamenti lépcsőnél, az addigra felállt rendőrsorfal előtt, és azt mondta, „radikális elemek telepedtek rá a tüntetésre". Ezt a kijelentését nagy fütty és tiltakozás fogadta, mire taktikát váltott, és ő is követelni kezdte, hogy jelenjenek meg a kormány képviselői. Végül arrébb ment, és nyilatkozni kezdett a tudósítóknak arról, hogy szerinte vállalhatatlan a betörés a lezárt területre.

Az ellentét később a Corvinus előtt éleződött ki igazán, ahová este fél 10 körül mégiscsak átment száz tüntető. Az egyetemre azonban nem jutottak be, többek között azért, mert az egyetemi őrök mellett Kiss Dávid, a HÖOK elnökségi tagja állta útjukat, aki arra hivatkozott, nem kellett volna elhúzni az időt a Kossuth téren, akkor időben bemehettek volna. Az eseményen ekkor már nem sok szó esett a tandíjról, a tüntetők nagy része a HÖOK-osokat gyalázta, árulózta és fideszbérencezte. Nagy Dávid végül azzal próbálta csillapítani a feszültséget, hogy továbbra is maradjanak a közös céloknál.

A HÖOK és a hozzájuk nem tartozó diákok közötti ellentét akkor áthidalhatatlannak látszott – igaz, ehhez a pillanat heve is hozzájárulhatott, csütörtökre már ismét inkább a tiltakozás eredeti céljával foglalkozott a HÖOK és a Hallgatói Hálózat is, legalábbis Facebook-posztjaik alapján.

Kóbor Andrea – A lelkesedés nem lankad

A Hallgatói Hálózat szervezője 1989-ben született, nemzetközi gazdálkodást tanul a Corvinuson. Szerinte a kormánynak fogalma sincs arról, mi az a szolidaritás, ezért érvelnek azzal, hogy olyanok tüntetnek, akiket a döntés nem is érint. Ez az érv megjelent a Hallgatói Hálózat műegyetemi beszédében, ahol megvédték a hétfőn mémmé vált macbookos tüntetőlányokat, mert ők nem magukért, hanem az utánuk következőkért tüntettek.

Kóbor a tüntetés közben még együtt nyilatkozott az ATV-nek Kiss Dávid HÖOK-alelnökkel – igaz, ez még azelőtt volt, hogy a Corvinus előtt kiéleződött volna a két szervezet közötti ellentét. Korábban a Népszabadságnak arról beszélt, azért született meg a Hallgatói Hálózat, mert annak tagjai itt akarnak élni, és nem akarnak külföldre menni csak azért, hogy tanulhassanak.

A szervezet ugyanakkor érezhetően más vonalat visz, mint a HÖOK: ők szervezték tavaly az első egyetemfoglalásba torkolló tüntetést, és  bevonultak a Semmelweiss Egyetemre, amikor az egyetem nem akarta visszavonni Schmitt Pál doktori címét. Az sem szegte kedvüket, hogy első, spontán hídfoglaló akciójuk nem sikerült kifejezetten jól a legendás Obersovszky-Schmitt interjú után, hétfőn ugyanis újra a hidakra mentek, lényegesen sikeresebben. A HÖOK-kal való konfliktussal csütörtökre végül ők sem foglalkoztak túl sokat, viszont kifejezték, hogy támogatják a gimnazistákat.

Gulyás Márton - Érzi a tömeget

A tüntetésen jelenlévők is csak kapkodták a fejüket, amikor a Humán Platform nevű, teljesen ismeretlen szervezet képviseletében egy kiszőkített hajú popsztár és egy néptribun keveréke mondott gyújtó hangú beszédet. Gulyás Márton papír nélkül, széles mozdulatokkal és jól tagoltan beszélt, nagyon érezte a tömeget. Azzal lelkesítette a diákságot, hogy hatalmas tettet vittek véghez, amikor a bázisdemokrácia alapján állva képesek voltak elhatározni és kikövetelni, hogy ne hagyják ki őket a döntéshozatalból.

A 26 éves Gulyás Márton nem egyetemista. Ő a Krétakör ügyvezetője, több művészeti-társadalmi projekt megvalósítója, és színházi rendező is, tavasszal lesz például egy bemutatójuk Korrupció címmel. A Humán Platformot egy hónappal ezelőtt alapították, amikor látták, hogy a támogatások visszavágásával taccsra teszik a független színházakat. Megkeresték a főként az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó, hasonlóan kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokat. Így jött létre 21, a kultúrában, az egészségügyben, az oktatásban és a szociális ellátásban érdekelt szervezet összefogásával a Humán Platform. Gulyás Márton ki is használta az alkalmat arra, hogy reklámozza hétfői tüntetésüket, amit az EMMI előtt tartanak. Ott kiderül, folytatódik-e ez a jól indult szónoki karrier.