Igazságot Magyarországnak!

A mai plenáris vita előzményei. Múlt pénteken levelet írt José Manuel Barroso Orbán Viktornak, melyet a feladó részéről azonnal nyilvánosságra is hoztak, pedig hát az ilyesmit nem szokás. Az Európai Bizottság elnöke kötelezettségszegési eljárás megindításáról beszélt és három konkrét kifogást tett: hogy a negyedik alkotmánymódosítás értelmében az Európai Bíróság ítéletei nyomán különadó vethető ki Magyarországon, hogy az Országos Bírói Hivatal elnöke pereket helyezhet át, valamint hogy korlátozzák a politikai hirdetéseket.

Orbán Viktor azonnal rendkívül készségesnek mutatkozott és válaszában teljes együttműködést ígért. Navracsics Tibor pénteken a HírTV-ben még fenyegetőzésnek, tények nélküli aggály kifejezésének nevezte Barroso levelét, hogy aztán hétfőn ő és két államtitkára nyújtson be egy módosítót, mely egyrészt a bíróságok igazgatásáról szóló törvényt úgy módosítja,  hogy az Országos Bírói Hivatal elnökének peráthelyezési jogköre ne terjedjen ki az Európai Uniót érintő perekre, másrészt a módosítás értelmében a politikai hirdetések korlátozása nem terjedne ki az Európai Parlamenti választás kampányidőszakára.

A plenáris vita várhatóan 9:00-tól 9:40-ig tart. Elég unalmas lenne, ha ebben a negyven percben csak az uniós választás kampányának szabályozásáról és az OBH elnökének peráthelyezési jogköréről esne szó, de szerencsére ennél izgalmasabb műsorra számíthatunk.

Az Orbán-kormány hazai ellenzékének ugyanis gyakorlatilag teljesen más kifogásai voltak a negyedik alkotmánymódosítással szemben, mint Barrosóéknak, és várhatóan az EP liberális és zöld felszólalói ezeket a hazai ellenzék által kifogásolt témákat is be fogják dobni.

Egy kis emlékeztető: a március 9-i "Az alkotmány nem játék!" elnevezésű ellenzéki tüntetés szervezői az alábbiak miatt vonultak utcára:

"Ha ezt a módosítást megszavazzák, az Alaptörvény fogja kimondani:
- az egyetemi hallgatók röghözkötésének lehetőségét;
- az egyetemek gazdasági autonómiájának felszámolását;
- a hajléktalan emberek hatósági üldözésének lehetőségét;
- a gyermektelen, az élettársként élő és az azonos nemű párok kirekesztését a család fogalmából;
- a szólásszabadság korlátozásának lehetőségét;
- a szabad választási kampány korlátozását;
- a független igazságszolgáltatás további korlátozását;
- az egyházak közötti diszkrimináció és a hitéletükbe beleavatkozás lehetőségét;
- 22 év alkotmánybírósági döntéseinek érvénytelenítését;
- továbbá azt, hogy a kormánytöbbség bármit beleírhat az Alaptörvénybe, mert azt tartalmi szempontból az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja."

Orbán Viktor nem vesz részt a mai vitán, Londonba utazott Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök temetésére.

Tegnap este azonban itt volt Strasbourgban, először Martin Schulz, az EP szocialista elnöke fogadta, majd Joseph Daullal, az Európai Néppárt EP-frakcióvezetőjével tárgyalt négyszemközt. Ezután került sor a néppárti képviselőcsoport ülésére, ahol kemény kérdéseket is kapott Orbán a néppárti képviselőktől, forrásaink szerint azonban meggyőzően szerepelt.

Martin Schulz

Fotó: Patrick Seeger

Deutsch Tamás - akit reményeink szerint erről bővebben meg tudunk majd kérdezni - twittelte tegnap este: "Vastaps Orbán Viktornak az Európai Néppárt frakcióülésének a végén. Szegény Kovács László, megint rosszul értékelt:-)".

A Fidesznek az Európai Néppártból való kizárásáról szóló híreket "ostobaságnak" minősítette egyik forrásunk, aki szerint a tegnapi frakcióülés elég egyértelművé tette, hogy "a Néppártban nincs Orbán-ellenes düh, akárhogy is szeretné ezt látni a magyarországi balos sajtó".

A plenáris vita 40 percig tart és egykörös lesz, minden frakcióból csak egyetlen képviselő szólal majd fel. A néppárti frakcióból a luxembourgi Frank Engel, aki a LIBE-ben (Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság) a magyar alkotmányosságról szóló Tavares-jelentés néppárti felelőse.

Várhatóan egyik képviselőcsoportból sem a frakcióvezetők szólalnak majd fel, ahogy értelemszerűen fideszes szónokok sem lesznek.

Barroso elnököt képviselem és az Európai Bizottságot – kezdi beszédét Viviane Reding.

Felidézi, hogy Barroso és Jagland főtitkár március elején közös aggodalmuknak adott hangot, hogy mind a Bizottság, mind a Tanács szeretné látni, hogy az alapértékeket és alapvető jogokat Magyarország tiszteletben tartja. Sérelmezték, hogy az AB által megsemmisített átmeneti rendelkezéseket újra bevezeti a kormány, mely arra használja így a kétharmadot, hogy megkerülje az AB-t, ez pedig a fékek és ellensúlyok rendszerét sérti. Ezek komoly aggodalmak, melyek miatt Orbánhoz és kormányához fordultak.

Az Európai Bizottság objektív és pártatlan módon, az európai jog és értékek teljes figyelembevételével elemzi a negyedik alkotmánymódosítást. Szorosan együttműködnek a Velencei Bizottsággal. És most elkezdi sorolni a konkrét kifogásokat.

Viviane Reding egészen pszichedelikus, fekete alapon neonszínű csíkokban pompázó ruhában sorolja azt a három pontot, melyet Barroso múlt pénteki levelében kifogásolt, majd rátér a korábbi eljárások sorolására.

Nem látjuk a bírók gyakorlati visszaállítását korábbi posztjukra - idézi példaként, hogy Magyarország korábban sem a legmegfelelőbben működött együtt. A másik idézett eset az adatvédelmi biztos ügye.. Alkotmányos szintre emelte Magyarország a hivatal idő előtti megszüntetését, mielőtt az ügyben indított eljárás lezárult volna - mondja Reding.

Bár sokan biztosan azt hiszik, hogy egész Európa a magyar demokráciáért reszket, valójában még az EP-ben is a ciprusi kérdés lesz a fő napirendi pont. Magyarországra összesen 40 percet szán a plénum.

Az Európai Néppárt nevében Frank Engel luxemburgi képviselő beszél. A Néppárt véleménye: a Bizottság feladata, hogy elvégezze munkáját, mely a magyar ügyek vizsgálata, a magyar hatóságok pedig várják ennek eredményét. Júliusra készül el a Bizottság jelentése. Minden megy a maga útján.

Mihez kezdünk egy kéthermados többséggel? – teszi fel a kérdést Engel. Volt, amikor a Velencei Bizottság is megtapsolta Magyarországot, hogy milyen stabil helyzet kialakítására van lehetősége, mégis, most problémának látszik a kétharmad.

Nem arról van szó, hogy Magyarország rosszabb európai lenne, mint mi, mondja Engel. Minden kritikánkkal Magyarországra koncentrálunk, ezzel az a képzet alakul ki az országban és a Fideszben, hogy az unió nem Magyarország-barát.

Ha túlságosan gyakran merülnek fel egyéni, személyes érdekek, azt kockáztatjuk meg, hogy a közösségi érzést és támogatást veszítjük el – utal arra Engel, hogy szerinte politikai motivációk állnak a Magyarországot érő kritikák egy része mögött.

Viviane Reding és Tanács nevében jelentést tevő Lucinda Creighton ír európa-ügyi miniszter után az EP-frakciók vezérszónokai következnek. A házszabály a képviselőcsoportok nagysága alapján osztja el a rendelkezésre áló időkeretet. Így míg a legnagyobb Európai Néppárt vezérszónoka például 4 percet beszélhet, az euroszkeptikus Szabadság és Demokrácia Európája már csak kettőt. És ez nagy kár, mert Nigel Farage-ot bármeddig elhallgatnánk!

Orbán Viktor is fellépett a szabadság elrablóival szemben, de elhagyta az utat – kezdi Hannnes Swoboda a szocialistáktól. Egyetlen jogállamban sem megengedett, hogy bizonyos jogszabályokat az alkotmány szintjére engedjenek annak érdekében, hogy kivonják az AB hatásköréből. Nem lehet korai nyugdíjba küldeni a bírákat, idézi a példát, ennek ellenére Magyarország nem hajtja végre az Unió döntését. Beszél még az ügyáthelyezésről, a politikai reklámok ügyéről, az adókivetésről, tehát a Barroso által felvetett aggályokról.

Hallotta, hogy Orbánt tegnap meghallgatta a Néppárti frakció. Voltak olyanok is, akik kritizálták, sokan tapsoltak neki. Végső soron önöknek kell dönteniük: a jogsértés vagy a jogállamiság, a iztosasszony, Viviane Reding oldalára állnak-e? – mondja Swoboda. Ezután felidézi az ELTE BTK-n egyes oktatók táblájára ragasztott zsidózó matricák ügyét és a magyarországi antiszemitizmusról beszél.

A néppárti frakcióban ülő fideszes kékkártyás kérdést tesz fel: tudja-e Swoboda, hogy Magyarországon betiltották az Adj gázt! szélsőjobboldali menetet, amit az első Orbán-kormány által bevezetett holokauszt-emléknapon akartak tartani?

Kérem, a Reding asszonnyal szembeni gyűlöletkeltést fejezzék be Magyarországon! – kontrázik Szájernek Swoboda. „Az európai unió pitbulljának állítják be Reding asszonyt” – utal a Heti Válasz címlapjára. Az újság a valóságban azonban bulldognak, nem pitbullnak nevezi Redinget, bár az sem sokkal szebb.

Nem ebben állapodtak meg - mondja Cohn-Bendit ügyrendi felszólalásában, azt kifogásolva, hogy Szájer kérdezhetett. A levezető Martin Schulz végül azt mondja, több kékkártyás kérdés feltételére nem lesz lehetőség.

Hogy a Tanács nevében most jelentést tevő Lucinda Creighton ír európa-ügyi miniszter ugyanúgy a Trinity College-ban végzett, mint a zsidó származásúak listázásának ötletével tavaly előrukkoló Gyöngyösi Márton?

"A parlamentnek egységesnek kellene lennie. Nem tartom normálisnak, hogy jobb- és baloldal vitájává fajul a kérdés" - kezdi Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője a kissé felfordult napirendben most következő felszólalását.

Sorolja a kifogásokat: a család fogalmát heteroszexuális párként definiálja a magyar alkotmány, ez diszkrimináció. Csorbítja a diákok mobilitását és az AB jogkörét az alkotmánymódosítás, utóbbi a legnagyobb probléma, mondja Verhofstadt. A Bírósági Hivatal túlhatalma sem valami szép dolog.

Jó lennne, ha a Bizottság nem csak a szabálysértési eljárásról tájékoztatna, meg hogy milyen leveleket írkál, és hogy Magyarország hogyan nem teljesíti a kéréseket. Ha erről van szó, és mint Reding mondta, Magyarország nem teljesít bizonyos kéréseket, alkalmazni kell a hetes cikkelyt. Ha ennek a felvetésére a Bizottság nem hajlandó, a Parlamentnek kell ezt megtennie, zárja Verhofstadt.

Verhofstadt egyébként már korábban is több nyilatkozatában és írásában követelte, hogy vonják meg Magyarország uniós szavazati jogát.

Nem tudom, hogy a budapesti polgárok hallgatnak-e minket, de már azzal beállt a jogsértés Magyarországon, hogy megváltoztatták a médiatörvényt és befolyásolják a közmédiát - mondja a zöldpárti felszólaló.

Kifogásolja, hogy Brüsszelt Moszkvaként állítják be, pedig az Unió nem akar beavatkozni a magyar belügyekbe, ezek, amikről szók van, európai ügyek.

Júliusban a magyarországi jelentésről fogunk szavazni, meg kell mutatnunk, milyen többségge lakarjuk az EU-t felvértezni a magyarországi és más uniós országokban történő jogsértések ellen.Nagy többségre lesz szükségünk.

Két éve csak beszélünk Magyarországról és a problémáról, de nem lépünk - mondja, és lépést követel. Ugyan itt van a hetes cikkely, a szavazati jog megvonása, de ez atombomba, itt talán nem alkalmazható - zárja.

A Konzervatívok és Reformerek nevű jobbközép minifrakció nevében felszólaló MDF-es képviselő szerint a Fidesz a kommunista alkotmányfelfogáshoz tért vissza, és az alkotmány maga lett alkotmányellenes. "Szabadság nélkül nincs kenyér"  - ezzel a gyönyörű metaforával zárja kissé túlretorizált beszédét.

Az Uniós Alapszerződés hetedik cikkelye mondja ki, hogy a Tanács eljárást folytathat le az Unió alapvető értékeit megsértő tagállamok ellen, ha ezt a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság javasolja. Azonban a tegnapi néppárti tanácskozás után egyre kevesebb az esély arra, hogy ez az eljárás valóban meg fog indulni.

Bokros Lajosról már a magyar gazdaság irányítójaként is köztudott volt, hogy magányos farkas, de az talán már az ő mércéjével is túlzás, hogy egy megszünt pártot képvisel az EP-ben.

Akkor a cikkünkbe beágyazott videon tud váltogatni a tolmácsolások között, van magyar is. Az EP csilliókat költ arra, hogy minden hivatalos tagállami nyelven biztosítsa a fordítást, használjuk ki a lehetőséget!

Morvai kifogásolja Reding, illetve a Magyarországról jelentést készítő Rui Taveres végzettségét. Mit szólnánk, ha orvosi diploma nélkül operálna minket valaki? - kérdezi Morvai, aki saját jogász végzettségét hangsúlyozza és jól lebölcsészezi Redinget, aki azért a mai színes csíkos öltözéke alapján tényleg kicsit olyan, mintha a Könyvtár Klubból ugrott volna be. Morvai egyébként máris tanúbizonyságot tesz jogi csiszoltságáról, amikor kijelenti, hogy a jogszerűség az önkény ellentéte, ellenben a Magyarország ellen "már két éve folyó háború" maga az önkény.

Reding szerint is atombomba a hetes cikkely. "A kezünkben van, de kétszer-háromszor is meggondoljuk, mielőtt bevetjük"- mondja. Ennél valójában még sokkal többször is meggondolják, mert az Unió története során még soha nem vetették be.

Az Uniónak jobb eszköztárra van szüksége, hogy be tudjon avatkozni az ilyen jellegű problémák ellen, folytatja Reding. Felidézi, több külügyminiszter közös levélben kérte a Bizottságtól, hogy dolgozzon ki valami más eszközt a szerződésszegési eljárás és a hetes cikkely mellett.

Fotó: Patrick Seeger

Reding szerint két dologra van most szükség: megvárni a Magyarországról szóló júliusi jelentést, és kidolgozni egy hatásos, de nem túl brutális eszközt, amit esetleg be lehet majd vetni Magyarország ellen.

Strasbourg-ban már lezártult a vita, lassan mindenki elszállingózik, de mi még igyekszünk elkapni pár képviselőt néhány szóra.