László
19 °C
35 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Jogszerű volt a Gárda feloszlatása

2013.07.09. 11:02 Módosítva: 2013.07.09. 13:19
A Magyar Gárda 2009-es feloszlatása után fordult Vona Gábor, a szervezet korábbi elnöke előbb a magyar bíróságokhoz, majd a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, mert szerinte jogszerűtlenül oszlatták fel az egyesületet. A strasbourgi bíróság keddi ítéletében kifejtette, hogy a félelemkeltés nem politikai véleménynyilvánítás, és „különösen a történelmi előzmények ismeretében" szükséges volt a Gárda feloszlatása.

2009-ben oszlatták fel a Magyar Gárdát, mert a rendezvényei, a katonás hangulat, a parancsszavak félelmet keltettek. Elsősorban a cigányok megfélemlítésére hivatkozott a magyar bíróság, amikor feloszlatta a szervezetet. A strasbourgi bíróság keddi ítélete szerint jogszerű volt a gárda feloszlatása, mert az valóban félelmet keltett a romákban, és a gárda rendezvényei túlmentek a demokratikus véleménynyilvánítás szabadságán.

„A Bíróság úgy véli, hogy az állam jogosult megelőző intézkedéseket hozni, hogy megvédje a demokráciát”, írja ítéletében (angolul itt) az emberi jogi bíróság. Ezzel arra utalnak, hogy a gárda többször arra hivatkozott, hogy a rendezvényein soha nem sérült meg senki. A strasbourgi fórum szerint az állam nem köteles megvárni az agressziót, megelőző intézkedéssel meg is akadályozhatja azt.

Az emberi jogi bíróság nem fogadta el azt az érvelést sem, hogy az egyesület és a mozgalom két külön szervezet lett volna. Egyetértettek a magyar bíróságokkal, akik szerint „szimbiotikus” kapcsolat volt a két szervezet közt, az egyesület „alapította, működtette, irányította, finanszírozta mozgalmat”. Kiemelte a bíróság, hogy a mozgalom az egyesület bankszámláján keresztül kapott támogatásokat.

A Jobbik fellebbez

„Nagyon alapos beadvánnyal éltünk, úgy gondoljuk, hogy egy ilyen tipusú szervezetnek helye van van egy demokratikus jogállamban”, mondta Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője, aki Vonát képviselte a strasbourgi eljárásban.

A Jobbik kedd délután közölte, hogy az ítélet ellen fellebbeznek, a bíróság Nagykamarájához fordulnak.

A Jobbik szerint „felháborító, a valósággal és a társadalom elsöprő többségének véleményével köszönőviszonyban sincs a strasbourgi bíróság ítélete.” Furcsának tartják, hogy a bíróság a vörös csillag viselését lehetővé teszi, de „a bűnözéssel sújtott emberek melletti jogszerű, erőszaktól mentes szolidaritásvállalást elítéli”. A párt tagadja, hogy a gárda „lényegében rasszista” jogrend megvalósítására irányult volna.

Félkatonai, náci, nyilas

A strasbourgi bíróság szerint az, hogy a gárda rendezvényein sosem sérült meg senki nem jelenti azt, hogy azok feltétlenül jogszerűek is voltak. „A félkatonai szervezet a magyar náci mozgalomra  (a Nyilaskeresztesekre) emlékeztetett, amely a gerincét képezte egy olyan kormányzatnak, amely többek között felelős volt magyar cigányok tömegeinek kivégzéséért.” A bíróság szerint félkatonai szervezet létrehozása túlmegy a véleménynyilvánítás szabadságán, ezért az állam jogosan léphet fel velük szemben.

A gárda rendezvényei kifejezetten a romák ellen irányultak, erre többek között bizonyítékként hozta fel a bíróság a „cigánybűnözés” gyakori felemlegetését

A bíróság szerint a gárda feloszlatása „meglehetősen drasztikus intézkedés” volt, de a Magyar állam betartotta a fokozatosságot, hiszen előbb felhívta az egyesületet a jogsértések abbahagyására, és csak ezután oszlatta fel a testületet. A tagok ellen semmilyen intézkedést nem alkalmazott az állam, politikai véleményük kifejtését folytathatták, ezért a véleménynyilvánítás szabadsága nem sérült.

Tatárszentgyörgy után

2009-ben, többek között azután tiltották be a Magyar Gárdát, hogy Tatárszentgyörgyön és más, etnikai feszültségek által sújtott kistelepülésen vonultak fel. A magyar bíróság szerint a gárda rendezvényei, a katonás hangulat, a parancs szavak félelmet keltettek a környéken élő cigányokban. A magyar állam Strasbourgban hivatkozott arra is, hogy különösen a „történelmi előzmények ismeretében” voltak félelemkeltőek a gárda rendezvényei.

Kiégett ház Tatárszentgyörgyön
Kiégett ház Tatárszentgyörgyön
Fotó: Barakonyi Szabolcs

A rendőrség mindig nagy erőkkel biztosította a gárda rendezvényeit, és azok egyetlen alkalommal sem váltak erőszakossá. A gárda szerint ezért megalapozatlan a feloszlatás, a szubjektív félelemérzet nem korlátozhatja mások véleménynyilvánítási szabadságát.

Emellett Strasbourgban Vonáék hivatkoztak arra is, hogy a Magyar Gárda Egyesület (amelyet feloszlattak), nem azonos a Magyar Gárda Mozgalommal, ezért az egyesület feloszlatása nem is kéne, hogy a mozgalomra is vonatkozzon. Azzal érveltek, hogy az egyesület és a jogilag nem is létező mozgalom elkülönül egymástól. Magyarországon mozgalom nem jegyezhető be, csak például egyesület, alapítvány és párt. Mivel a mozgalom a jogi terminológia szerint nem létezik, ezért azt be sem lehet tiltani.

A magyar bíróságok szerint viszont a Magyar Gárda Egyesület szinte kizárólag a masírozásokat szervező mozgalom fenntartására jött létre, annak hátterét biztosította. Az ügyészség szerint a gárda honlapján csak a tárgyalások közben változtatták meg az egyesületre utaló részeket úgy, hogy a mozgalomra hivatkozzanak, és a mozgalom tagjai az egyesületnek utaltak át pénzt. A gárda szerint ezek az átutalások véletlenül történtek.

A betiltás óta a gárda újjáalakult, sőt tiszteket is avatott. Ez volt az az esemény, amikor a rendőrség brutális erőkkel szállta meg Csókakőt, a rendezvény tervezett helyét, de a gárdisták az utolsó pillanatban változtattak, így nagyon csekély rendőri jelenlét mellett avathatták fel egymást egy másik településen. Szombaton a minden eddiginél nagyobb Budapest Pride ellen is tüntettek a Gárdisták, akik a betiltott gárdista mellényt a rendőrök közelében kifordítják, vagy leveszik, így játszva ki a tiltást.

Ruha teszi

Sokáig problémás volt az is, hogy gárdista egyenruhában mászkáló emberek ellen felléphet-e a rendőrség, ha hivatalosan nem a betiltott szervezet rendezvényén vesznek részt.

Előfordult, hogy a gárdista egyenruhához hasonló, de nem pont olyan öltözékben vonultak fel a gárdisták, illetve arra is volt példa, hogy egy tüntetés után a gárdisták a tömegben megbújva gyorsan átöltöztek, mielőtt hazamentek volna. A ruha-kérdést végül egy novemberben hatályba lépett, lex gárdának is becézett új jogszabály oldotta fel, ami szabálysértésnek minősíti, ha valaki betiltott egyesület egyenruháját, vagy ahhoz hasonló öltözéket visel.

A másik fontos kibontakozási kísérlete a gárdistáknak az volt, hogy megalapították az Új Magyar Gárda Mozgalmat, amire a szervezők szerint nem vonatkozik a betiltás, bár a betiltott szervezettől csak nevében különbözik. A rendőrség azonban ennek a szervezetnek a rendezvényei ellen is fel szokott lépni.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!