Semjén most arról beszél, hogy korábban soha nem látott mennyiségű anyagi támogatást adtak a fontos határon túli intézményeknek, szervezeteknek. 2013-ban 18 milliárd forintot költöttek ilyen célra.
A legsikeresebb programjuk a Kőrösi Csoma Sándor Program volt Semjén szerint. A külhoni magyar szervezetek kérésére megduplázták a pénzt és a résztvevő fiatalok számát is, most már 1 milliárd forint van erre, és 100 résztvevő.
Befejeződtek a harmadik Orbán-kormány minisztereinek bizottsági meghallgatásai, ahol a leendő tárcavezetők az ellenzéki be- és kormánypárti alákérdezések kereszttüzében elmondták, mit is gondolnak a rájuk bízott szakterületekről, meg úgy egyáltalán, saját szerepükről. Az Index élőben közvetítette Navracsics Tibor, Trócsányi László, Balog Zoltán, Semjén Zsolt, Varga Mihály, Seszták Miklós és Lázár János meghallgatásait.
Viszontlátásra.
Lázár szerint mivel függő viszonyban vagyunk Brüsszeltől, és az ottani döntések a mindennapi életünkre vannak hatással, ezért az nem külföld, hanem belföld. (Ez jó hír azoknak, akik szerettek volna Belgiumba költözni, de nem volt hozzá elég pénzük vagy bátorságuk.)
- ezt is mondta most Lázár János. Szerinte meg fogják tudni győzni Brüsszelt arról, hogy Paks Európának is jó lesz.
De a takarékszövetkezetekben a kormány óriási lehetőséget lát - mondta Lázár. A bankrendszert mindenképpen átalakítják, bármennyire erős is lesz az ellenállás.
Lázár szerint azért is kell elvenni az uniós pénzek elosztásának jogát az ügynökségektől, háttérszervezetektől és cégektől, mert az államnál, a minisztériumban sokkal átláthatóbb, hogy mire mennek el.
"Aktivitásban elég erős vagyok". Ezt ő mondta most.
Lázár minden kérdésre válaszol, a kínosakra is - mondja. A személyes motivációját és a személyes felelősségét firtató kérdésre azt mondja, hogy nem a személyes egzisztenciája a motiváció. Szerinte ő már annyi választást megnyert, hogy a sok győzelem már minden hiúságát kielégítette.
Tessely is fideszes képviselő. Boldogok a fideszes képviselők, mert Lázáré lett a mennyek országa. De tényleg: olyan hatalom összpontosul Lázár kezében, hogy csak na.
A fideszes képviselőnő nem is érti, mit akarnak még az ellenzéki képviselők a miniszterjelölttől, aki szerinte mindenről mindent elmondott. Csöbör nagyon elégedett, és örül, hogy Lázár János miniszter lehet.
Józsa István (MSZP) odaszúr egyet Lázárnak. Arra kíváncsi, mi a személyes motivációja, mert azt azért nem hiszi, hogy csak a szállodázás és a fácánvadászat.
Tóth Bertalan (MSZP) azt kérdezi, hogy a kormányprogramért felelős államtitkár mit fog csinálni a Miniszterelnökségben, miközben "kormányprogrammal nem találkoztunk"? Tóth emlékezteti Lázárt, hogy négy éve is beszéltek a szolgáltató államról, de ebből nem lett semmi. A szocialista politikus annak is örül, hogy Lázár kirohant a tanácsadók ellen, mert - mint mondta - ő is sok olyan, főleg fideszes tanácsadóval találkozik, akik csak viszik a pénzt.
A célunk, hogy 2 millió euró alatt ne lehessen pályázni. Ez azt jelenti, hogy egymillió euró saját erő, egymillió euró pályázati pénz legyen ez. Lázár kikelt a pályázatírók és a tanácsadók ellen, mint mondta, "tűzzel vassal fogja irtani" ezeket az embereket. Úgy vettem ki a szavaiból, hogy vérszívónak tartja a tanácsadókat, pályázatírókat, akik sok pénzt visznek el a pályázati támogatásokból. (Lázár természetesen nem arra gondolt, hogy megöli a pályázatírókat, hanem arra, hogy kiiktatja őket az elosztási rendszerből.)
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget azért szüntették meg, mert teljesen improduktív, az országra nézve káros volt ez a különállás - mondta Lázár. Most egy minisztériumi struktúrán belül vannak az emberek. "Nem vagyok híve az ügynökségeknek, a kiszervezéseknek, a cégeknek" - magyarázta.
Számokkal.
Gazdaságélénkítésre, gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre akarják az uniós pénzeket költeni. Csak 40 százalék maradna a humán és reál infrastruktúrák fejlesztésére - magyarázza Lázár.
A most meghozandó döntéseink eldöntik 2022-ig az uniós források sorsát - mondja Lázár. Szerinte bárki is lesz később kormányon, az alapstruktúrához nem nagyon tud majd hozzányúlni.
2014-ben az EU-s forrásokat kifizeti az állam, ez összesen 2 ezer milliárd forint. Ezt Lázár most megígérte. (Eddig szerinte 5600 milliárdot fizetett ki az ország.) Lázár szerint most az a legfontosabb, hogy minden pénzt lehívjanak Brüsszelből és a lehívott pénzeket ki is fizessék a pályázóknak. Kihívás lesz ugyanakkor, hogy a kórházi fejlesztéseket hogyan oldják meg.
De szerinte fontos, hogy az EU-s pénzek ne öncélt, hanem közcélt szolgáljanak. 2020-21 körül szerinte már nem lesznek olyan források, mint most. Infrastruktúrára már nem ad pénzt az EU, mert Brüsszel szerint ebben a tekintetben már elértük az uniós átlagot.
A magyar bankrendszer átalakításáért is Lázárék felelnek majd. 2018-ig át szeretnék rendezni a bankrendszert is, itt a Postát és a takarékszövetkezeteket említette.
Lázár szeretne egy kormányzati központot is létrehozni, ez felelne a kormányprogram végrehajtásáért. (Ezt csak azért furcsa, mert eddig nem tudtuk, hogy van kormányprogram.) Lázár szerint ebben a központban nagyon komoly intellektusú emberek dolgoznának. Ha jól értem, akkor ez lenn az agya a Miniszterelnökségnek.
Kreatív, intellektuális, alkotási lehetőséget biztosítana sok fiatal számára a Miniszterelnökség - mondja Lázár, aki három, közvetlen munkatársát is magával hozta a meghallgatásra.
A minisztrelnök azt várja el Lázártól, hogy a Miniszterelnökség legyen a leghatékonyabb szervezet Európában - ezt maga Lázár János mondta, aki már a külügyi bizottság ülésén beszél. Orbán azt várja tőle, hogy dimanikus, hatékony legyen a kormány. Ha a választópolgár az állammal találkozik, akkor ne egy etatikus, hanem egy szolgáltató állammal találkozzon - magyarázza a miniszterjelölt.
Vélelmezhetően Magyarországon is zajlottak telefonlehallgatások, megfigyelések, információgyűjtések, ami nem volt szokás egy szövetségestől - mondta az Egyesült Államokkal való viszonyunkról.
Magyar döntéshozók magánéletét is megfigyelték az amerikaiak, ez pedig csak arra jó, hogy később zsarolhassák őket - mondta Lázár.
Ugyanakkor arról is beszél, hogy a CIA-val, a német és az izraeli titkosszolgálattal kiemelten fontos az együttműködése a magyaroknak.
Lehet szeretni vagy nem szeretni az oroszokat, de a gáz 80 százaléka Oroszországból érkezik - mondja Lázár. Ezt azzal kapcsolatban mondja, hogy kritikusan érintheti Magyarországot, ha Oroszországgal szemben - az ukrán válság miatt - gazdasági szankciókat vezetnek be. "Energetikai értelemben ez egy Oroszországnak kiszolgáltatott ország" - mondja Magyarországról.
Paksról azt mondja, a lényeg, hogy honnan jön a fűtőanyag, nem az, hogy ki építi meg az erőművet. Arra utalt, hogy a fűtőanyagot nem biztos, hogy az oroszoktól veszik majd meg.
Paksnál végeztünk nemzetbiztonsági vizsgálatot - mondja Lázár. Egyrészt vizsgálták magát a létesítményt nemzetbiztonságilag, azt, hogy jelent-e kockázatot. Másrészt mérlegelték, hogy a paksi szerződés jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot. "Napi együttműködés van ma orosz-magyar relációban a hatvanas évek óta" - mondja. Ehhez képest szerinte nem jelent többlet nemzetbiztonsági kockázatot egy ilyen szerződés.
Ukrajna legitimációját Lázár szerint Moszkva folyamatosan meg fogja kérdőjelezni, ezért biztos benne, hogy az ukrán válság elhúzódik. Ez nemzetbiztonsági probléma. Miközben szerinte jóban kell lenni a nyugati szövetségeseinkkel, Magyarországnak meg is kell védenie a határon túli magyarokat. Ebben kulcsszerepet játszik az Információs Hivatal.
Lázár szerint elkerülhetetlen, hogy a hírszerzésnek olyan technikai és humán erőforrásai legyenek, mint amilyenek a kilencvenes években vagy egészen a kétezres évek közepéig a rendelkezésükre állt. Szerinte a magyar titkosszolgálatok "jól teljesítettek" az ukrán válságban, a magyar kormánynak pontos információik voltak arról, mi történik Kijevben. Az ukrán válságban a katonai hírszerzés kiválóan működött. Hozzátette: nem akarják összevonni a katonai és a polgári hírszerzést.
Lázár 30-40 százalékkal több hírszerzőt szeretne látni, mint amennyi most van. Szerinte a hírszerzésbe bekerülni nem a legegyszerűbb dolog, ezért nagyon kevesen vannak, akik erre alkalmasak.
Nem titok, hogy a külföldön élő magyarok munkájára is számítanak. (Bár nem mondja ki, de Lázár valószínűleg arra gondol, hogy őket is be lehetne szervezni hírszerzőnek, ügynöknek.)
Lázár kiáll a közmunkaprogram mellett. Azokat az érveket veszi újra elő, hogy az jobb, mint a segélyezés. Szerinte vannak nagyon jó példák és nem jó példák is a közmunkára, fontos a kivitelezés.
Szél Bernadett (LMP) az energiapolitikáról kérdezte. Lázár szerint Európa nem tud versenyképes lenni Amerikával szemben, csak akkor, ha az energetikában a hagyományos és a megújuló forrásokat is használja, azaz ha energiamixben gondolkodik.
